A Veszprém megyei Bánkon (később Bakonybánk) született 1859. június 6-án Löwinger Donát néven, szülőfaluja nevét húszévesen vette fel. A szabadságharc alatt honvéd főorvosként szolgáló körorvos édesapja felügyelete alatt magántanulóként végezte el az elemit és részben a gimnáziumot, amelyet végül Budapesten fejezett be. 1876-ban beiratkozott a József Műegyetem Gépészmérnöki karára, még egyetemistaként díjat nyert a gázmotorokról készült tanulmányával. 1880-ban végzett mérnökként, de az oklevelet csak három év múlva kapta meg.

Első munkahelye a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyár volt, ahol műszaki díjnokként alkalmazták. Innen került 1882-ben a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárba, ahol konstruktőrként, majd osztályvezetőként, legvégül főmérnökként dolgozott.

Ő tervezte a Boráros tér felett működő, a második világháborúban megsemmisült Duna-parti gabonaelevátort, ötletei, javaslatai révén valósult meg a gyakorlatban is a Mechwart-féle forgóeke, tervezett vasúti váltókat, fordítókorongokat, tetőszerkezeteket, turbinákat.

A Ganz vállalatnál lett munkatársa és barátja Csonka János, akivel kezdetben használhatatlan gázmotorok átszerkesztésén dolgoztak. Szabadalmak egész sorát nyújtották be közösen a gázmotorok és a belsőégésű motorok korszerűsítésére, az elsők között ismerték fel, hogy a belsőégésű motorok hatásfokát a kompresszió növelésével lehet javítani.

A legenda szerint Bánki fejéből a Nemzeti Múzeum előtt sétálva pattant ki a nagy ötlet, amikor látta, hogy egy virágárus lány egy fúvókával locsolja csokrait. Csonkával közösen 1893-ban nyújtották be Újítás a petróleum-motorokon címmel a karburátor szabadalmát, fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot. A Ganz vezetői azonban nem ismerték fel a találmányban rejlő lehetőséget és elmulasztották a nemzetközi szabadalom megszerzését, a két feltaláló így sem anyagi, sem erkölcsi megbecsüléshez nem jutott.

Zseniális timelapse videó: így újítja fel egy profi a karburátort

Az 1969-es Camaro karburátorára már ráfért a felújítás, a szaki pedig profi módon nyúlt a szerkezethez.

Hamarosan előálltak a karburátoron alapuló Bánki-Csonka motorral, amelyet a Ganz-gyár gyártott sorozatban, de az ennek tökéletesítéséhez szükséges anyagi háttér hiányában nem tudták felvenni a versenyt az olcsóbb üzemanyaggal működő Diesel-motorral. Bánki 1894-ben önálló szabadalmat is benyújtott egy nagynyomású robbanómotorra, amelyet 1898-ban víz-befecskendezéses hűtéssel tökéletesített. Volt szabadalma motorkerékpárra, elsőkerék-meghajtású autóra és gőzturbinára is.

1898-ban a szokásos pályáztatás nélkül nevezték ki a Műszaki Egyetem professzorának és tanszékvezetőjének, de tanácsadó maradt a Ganz Gépgyárban. Az egyetemen ő vezette be a laboratóriumi képzést. 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.

Bánki Donát életéről és munkásságáról izgalmas érdekességeket olvashat a hvg360-on.

Hazafias szellemben nevelkedett, élete végéig kötelességének érezte, hogy tudásával hazáját szolgálja, több vonzó külföldi ajánlatot utasított vissza. Magánemberként szerény és segítőkész volt, mindenki becsülte és tisztelte. 1922. augusztus 1-jén, Budapesten hunyt el. Emléke előtti tisztelgésül számos közterület, iskola – köztük a Bánki Donát Műszaki Főiskola (ma az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara) viseli nevét, a Gépipari Tudományos Egyesület évente Bánki Donát-díjat ad át. Szülőfalujában 2009-ben avatták fel szobrát, nevét kisbolygó is őrzi.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.