Magyar idő szerint június 25-én (szerda) reggel sikeresen útnak indult a Nemzetközi Űrállomás felé az Ax-4 küldetés a SpaceX Dragon űrkapszulájával, amelynek fedélzetén Kapu Tibor is helyet kapott. A magyar asztronauta nem sokkal az indulás után magyar nyelven mondott rövid beszédet a Dragon fedélzetéről, miközben a küldetést útnak indító rakétafokozat sikeresen landolt a kijelölt célzónában.
A magyar űrhajós a tervek szerint két hetet fog eltölteni a Nemzetközi Űrállomáson, ezalatt számos tudományos kísérletet végez majd el.
3D nyomtatások összehasonlítása
Az anyagtudományi vizsgálat az űrrepülés hatását vizsgálja a 3D nyomtatott anyagokra a Nemzetközi Űrállomásra való felbocsátás és visszatérés során. A tanulmány jellemzi a 3D nyomtatott polimerek tulajdonságait és összetételét az űrben keletkezett sugárzás és gyorsulás hatására, hogy össze lehessen hasonlítani azokat a Földön tárolt polimerek tulajdonságaival. Ez segíthet majd abban, hogy az űrbéli 3D nyomtatáshoz használt anyagok tervezése és összetétele pontosabb lehessen.
Ruházat anyagainak vizsgálata
A projekt célja egy olyan szimulációs rendszer validálása, amely megmutatja, hogyan befolyásolja a viselt ruházat a hőátadást különböző gravitációs környezetekben – például a mikrogravitációban, ahol a hőáramlás megváltozik. A kutatás arra is választ adhat, hogy a jövőbeli űrbéli küldetésekhez milyen ruházatot érdemes fejleszteni. Ez a technológia a Földön is felhasználható a szélsőséges környezetekre alkalmas ruházati technológia fejlesztésére, valamint a test hőháztartásának javítására a sportban, vagy épp az egészségügyben.
Folyadékdinamika
Kapu Tibor a DiRoS-B kísérlet során a folyadékdinamikát fogja vizsgálni olyan körülmények között, amelyeket csak a mikrogravitáció képes biztosítani. A tervek szerint egy forgó, teniszlabda méretű vízcseppben fogja majd beállítani a folyadékdinamikai paramétereket, valamint nyomon követi majd a mikrorészecskék áramlását. Az eredmények betekintést nyújthatnak például abba, hogy a Szaturnusz pólusánál miként alakul ki a légkörben egy hatszögletű képződmény, de az űrbányászat, valamint az éghajlatkutatás számára is hasznos információval szolgálhatnak majd az eredmények.
Paracetamol az űrben
Egy másik folyadékdinamikai vizsgálat az M4D nevű kutatási projekt. Ennek célja azt meghatározni, hogy az úgynevezett mikrofluidikai eszközökben miként viselkednek a folyadékok a mikrogravitációs környezetben. A fő cél az olyan mikrofluidikai eszközök tervezése és gyártása, amelyek képesek elemezni a gyógyszerek stabilitását és minőségét a hosszú távú és mélyűri küldetések során. Emellett arra is választ adhat a kísérlet, hogy a fájdalomcsillapítóként és gyulladáscsökkentőként ismert paracetamolra miként hat az űrbéli sugárzás.
A DNS károsodása
A magyar asztronauta a gyümölcslegyekkel és azok lárváival is végez majd vizsgálatot. A legfontosabb kérdés, hogy az űrbéli sugárzás milyen módon károsítja az élőlények DNS-ét, valamint, hogy bizonyos DNS-javító enzimek átmeneti túltermelődése biokémiai védelmet nyújthat-e az űrsugárzás okozta károsodással szemben. Az eredmény a jövőben az emberi űrutazások számára is hasznos lehet.
Sugárterhelés
A fenti projekthez hasonlóan a sugárzással kapcsolatos kutatás a HUNOR RANDAM (RAdNano Doziméter Asztronauta Modul) is. A célja a legénység sugárterhelésének és a környezeti feltételeknek a monitorozása az Ax-4 küldetés során. A mindennapi viseletre tervezett miniatürizált eszközök nyomon követik a sugárzási szintet, a hőmérsékletet, a páratartalmat, a légnyomást, a szén-dioxid-szintet, a fényintenzitást és a mágneses mezőket egyaránt. Az eredmények segíthetnek abban, hogy a jövőben hatékonyabb sugárvédelmet kapjanak az űrhajósok.
Érzékelés az űrben
Az ENPERCHAR (Environmental Perception Characteristics of Astronauts in Microgravitation) nevű kísérlet során Kapu Tibor azt vizsgálja, hogy a mikrogravitáció hogyan befolyásolja az emberi érzékelést és a környezettel való kapcsolatot. A legénység tudományos tevékenységek során nyújtott teljesítményét környezetpszichológiai szempontból elemzik annak vizsgálata érdekében, hogy a mikrogravitáció hogyan torzíthatja a térbeli tudatosságot és érzékelést.
A kísérletek elvégzése során elhangzó szóbeli beszámoló elemzése betekintést nyújthat a szélsőséges környezetben végzett munka pszichológiai hatásaiba. Ezen hatások megértése fontos annak biztosításához, hogy a legénység tagjai pontosan el tudják végezni a feladataikat, és garantálni tudják a küldetés biztonságát. A kutatásból származó információk javíthatják az emberi érzékelés általános megértését is.
Szerzett ekvivalencia teszt
Hasonlóan a fentihez, a szerzett ekvivalencia teszt is azt vizsgálja, hogy az űrrepülés hogyan befolyásolja az egyszerű és összetett vizuális ingerek feldolgozását – vagyis az érzékelést. Ezt összehasonlítják majd a repülés előtt és után rögzített adatokkal, ami pontos eredményt ad majd a kutatók számára. A kutatás tájékoztatást nyújthat a jövőbeli hosszú távú küldetések tervezéséhez, és hozzájárulhat a tanulás és a kognitív feldolgozás jobb megértéséhez.
Navigáció
A jövőbeni űrbéli navigációt segíthet pontosabbá tenni az IMU DRS nevű projekt is. Mivel a korábbi pozíciók alapján történő helymeghatározás és navigáció jóval bonyolultabb az űrben, mint a Földön, ezért a magyar űrhajós a mobiltelefonok beépített érzékelőinek – gyorsulásmérő, giroszkóp, magnetométer, közelségérzékelő – pontosságát fogja megmérni mikrogravitációs környezetben. Ezt összevetik majd a Földön mért értékekkel, hogy bizonyítsák: a súlytalanságban a pálya számos eleme rekonstruálható.
Geolokáció
Ha már a navigációnál tartunk, érdemes megemlíteni az ORBEGO-projektet is. Ennek célja, hogy megmutassa, a Föld körüli pályán készült képek segítségével is alkalmazható a geolokáció a helymeghatározásra. A Földről fedélzeti kamerákkal készítenek képeket Kapuék, és felmérik a képekből a geolokáció lehetséges pontosságát. Olyan tényezőket vizsgálnak, mint a felhőzet, a kép készítésének szöge és egyéb légi hatások. A projekt segíthet hatékonyabbá tenni például a katasztrófák elhárítását.
Biológiai változások
A MAGOR (Mapping Astronaut Meta-GenOmics: a Microbial Profiling Research) nevű projekt az űrhajósok bél-, vizelet- és szájmikrobiomájának változásait figyeli az űrrepülés előtt, alatt és után. A szervezet bakteriális, gombás és vírusos tenyészeteiben bekövetkező változások nyál-, vizelet- és székletmintákból történő azonosításával ez a projekt betekintést nyújt abba, hogy az űrben uralkodó körülmények hogyan befolyásolják az emberi mikrobiomot. Az eredmények a jövőben segíthetnek abban, hogy az űrhajósok egészségesebbek legyenek az űrben.
TESH
Szintén az egészséghez kapcsolódó vizsgálat a HUNOR egyik projektje, a Telemetry system for SpaceHealth (TESH), ami az űrhajósok szív- és érrendszerében, valamint egyensúlyrendszerében bekövetkező komplex változásokat vizsgálja az űrutazás során.
VR-sisak az űrben
A NeuroMotion VR nevű kísérlet során egy virtuálisvalóság-eszközt használ majd Kapu Tibor, amely segíti majd a mikrogravitáció kognitív funkciókra és motoros készségekre gyakorolt hatásának vizsgálatát. Ehhez különböző feladatokat kell majd elvégezni a készülék viselése közben, amely eközben az idegi aktivitást figyeli. Emellett nyál- és könnymintákat is gyűjt majd az űrhajós, hogy kiderüljön, miként változik a stresszhormonok mértéke és a biológiai válaszok az űrrepülés és a kognitív feladatok elvégzés során.
Vérkeringés
A Cerebral Hemodynamics nevű kutatási projekt során egy ultrahang-alapú eszköz segítségével lehet majd monitorozni az űrhajós agyi vérkeringésének változását. Különösen érdekesek lehetnek a mikrogravitációra, a megnövekedett szén-dioxid-szintre és a specifikus vizuális mintázatokra adott hemodinamikai válaszok.
Az eredmények segítenek a kutatóknak jobban megérteni, miként alkalmazkodik a szív- és érrendszer az űrutazáshoz, de hasznosak lehetnek a Földön a szív- és érrendszeri állapotok felmérésében is.
Hang az űrben
Kapu Tibor azt is megvizsgálja majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, hogy mennyire képes felismerni a mesterséges intelligencia a mikrogravitációs környezetben megváltozott emberi hangot. Az űr környezete miatt változhat a hangszálak rezgése, ezzel együtt az emberi hang is, aminek mértékét többféle módon is meg lehet vizsgálni. A rögzített adatok lehetővé teszik a számára, hogy tesztelje és elemezze a vokális teljesítményt és a hangmintázat változásait az űrben, majd értékelje, hogy az űrutazás hogyan befolyásolja az emberi hangot.
Növénytermesztés
A VITAPRIC nevű vizsgálat a növények csírázását, a mikrozöldségek termesztését és a levélfejlődést vizsgálja az űrben. A projekt azt is megvizsgálja, hogy az alacsony szelénkoncentráció milyen hatással van a növények vitamin-, fehérje-, ásványianyag- és egyéb tápanyagtermelésére. A fő cél, hogy jobb lehetőségek legyenek a jövőben az űrbéli élelmiszertermelésre.
Gyógyszerkísérlet
A HUNOR End-Sans kísérlete egy új, szilárd nanostrukturált gyógyszerformulát tesztel, amely az űrutazással kapcsolatos úgynevezett neurookuláris szindróma (SANS) kezelésében segíthet. A projekt egyrészt vizsgálja majd, hogy a mikrogravitáció milyen hatással van a hatóanyagokat tartalmazó szemészeti anyagokra, másrészt pedig az űrhajós öt napon át használja majd a hatóanyag nélküli szemészeti eszközt, erről pedig beszámolót is ír majd.
Fénykitörések
Az UHU projekt során az úgynevezett tranziens (vagy átmeneti) fényesemények tanulmányozásán lesz a hangsúly. Ezek a zivatarokkal kapcsolatos elektromos jelenségek, amelyek akár 100 km-es magasságot elérő fénykitöréseket produkálnak. Kapu az űrből figyeli és rögzíti majd ezeket, amiket aztán összevetnek a földi mérések adataival.
Az eredmény javíthatja a zivatarokkal és a légköri folyamatokkal kapcsolatos ismereteket, ami pontosabbá teheti az időjárás-előrejelzést, javíthatja a biztonságot a viharoknak kitett területeken, és érthetőbbé válhat tőle a légköri elektromosság jelensége is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
