A kutatók a Balaton körül, 32 vizes élőhelyen vizsgálták a pettyes gőték egyedszámát a szaporodási időszakban, és azt is elemezték, hogy a környező természetes állapotú és ember által módosított területek – például vizes élőhelyek mérete, erdős és füves területek mérete, mezőgazdasági és városi területek mérete, utak és vasutak közelsége – hogyan befolyásolják a gőték számát. A vizsgálat három térléptéken (250, 500 és 1000 méteres körzetben) zajlott, ami lehetővé tette a különböző hatások pontosabb feltérképezését.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált eredményeik szerint a természetes vizes élőhelyek – mint a tavak, mocsarak, időszakosan elárasztott rétek és berkek – kulcsszerepet játszanak a faj fennmaradásában, különösen, ha ezek 500 méteren belül találhatók a szaporodóhelyekhez. Ezek az élőhelyek valószínűleg lehetővé teszik, hogy az egyes állományok közötti kapcsolat fennmaradjon. Ezzel szemben, a mezőgazdasági területek – főleg, ha túl közel (250 méteren belül) vannak a szaporodóhelyekhez – és az utak, vasutak közelsége negatív hatást gyakorol a gőték egyedszámára.
A tanulmány szerint ennek több oka is lehet. Egyrészt az utak és vasutak fizikai akadályt jelentenek a gőték időszakos vándorlása során, valamint jelentősen növelik az elütés kockázatát különösen a szaporodási időszakban, amikor a kifejlett egyedek a szárazföldi élőhelyekről a vizes élőhelyekre vonulnak. Másrészt az utak és vasutak mentén jellemzően megváltozik a mikroklíma, nő a zaj- és fényszennyezés, valamint az utakról és vasutakról a vízbe mosódó szennyező anyagok mennyisége, melyek károsan befolyásolhatják a gőték túlélését – hangsúlyozza a HUN-REN közleményében.
A pettyes gőte nem csupán egy különleges állat, hanem érzékeny indikátor is: jelenléte vagy eltűnése sokat elárul a vizes élőhelyek ökológiai állapotáról, állítják a kutatók. Eredményeik fontos üzenete, hogy a természetes élőhelyek védelme, valamint az ökológiai folyosók biztosítása elengedhetetlen nemcsak ennek a fajnak, hanem a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjából is, különösen olyan urbanizált területeken, mint a Balaton környéke.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
