Bár hivatalos adatok egyelőre nincsenek, valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy az idei nyár volt a történelem egyik legforróbb és legszárazabb nyara Európában. A szakértők abban egyetértenek, hogy a globális felmelegedés miatt ez a jövőben csak még rosszabb lesz, így amíg nincs meg a hatékony ellenszere a klímaváltozásnak, addig valahogyan alkalmazkodni kell hozzá. A Mindworks Lab nevű szervezet – egy nemzetközi viselkedéstudományi think tank – szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogyan hatott ez az emberek mindennapi életére Magyarországon, Görögországban és Horvátországban.
Bár az egészségügyi hatások széles körben elismertek, Görögországban, Horvátországban és Magyarországon egyre többen beszéltek a növekvő anyagi terhekről is, az egyre magasabb villanyszámláktól kezdve a kieső jövedelemig – közölte a szervezet.
A kutatás azt is feltárta, hogy az emberek hisznek abban, hogy a közösségeknek fontos szerepük lehet a hőséghez való alkalmazkodásban. A görögök majdnem kétharmada gondolja, hogy a közösségeknek kell megoldást találnia, ha a kormány nem cselekszik. Magyarországon a hőség által leginkább érintettek mutatták a legerősebb hitet a közösségi cselekvésben, és a többség Horvátországban is egyetértett abban, hogy az alkalmazkodás a kollektív gyakorlatokon múlik.
Az eredmények azt mutatják, hogy míg a magyar lakosság kevesebb mint egyharmada (29 százaléka) érzi, hogy a hőhullámok erősen érintenék az életét – ez Görögországban 52 százalék – a magyar válaszadók 88 százaléka gondolja úgy, hogy ez a jövőben fenyegetést fog jelenteni.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a nők sokkal inkább éreztek magas kitettséget a hőhullámnak, mint a férfiak. Előbbiek 34, utóbbiak 22 százaléka adott ilyen választ.
A hazai lakosság emellett azt is tapasztalta, hogy a hőhullámok miatt nőttek a kiadásai. A válaszadók mintegy 40 százaléka érzi úgy, hogy nőtt a villanyszámlája, 35 százalékuk pedig az élelmiszerek költségeinek emelkedését is ezzel kötötte össze. Ugyanakkor a gazdasági jólétet továbbra sem tartják a hőség egyik legfontosabb hatásterületének, itt nem éreznek az akkora fenyegetettséget.
Mindezek mellett a három vizsgált ország közül Magyarországon hiszik a legtöbben, hogy a közösségek (25 százalék) és az egyének (34 százalék) állami támogatás nélkül is képesek alkalmazkodni a hőhullámokhoz. Idehaza minél inkább úgy érezték az emberek, hogy érintik őket a hőhullámok, annál inkább úgy gondolták, hogy a közösségeknek és az egyéneknek szükséges ehhez alkalmazkodni, erre pedig képesek is. Ugyanakkor minél inkább érintettnek érezték magukat, annál inkább csökkent a kormányba vetett bizalmuk, vagyis az, hogy az állam megvédi őket a hőhullámoktól.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy
- a görögök 91 százaléka, a magyarok 88 százaléka és a horvátok 78 százaléka fenyegetésként tekint a jövőbeli hőhullámokra,
- a görögök 52 százaléka, a horvátok 37 százaléka és a magyarok 29 százaléka mondta, hogy az idei
nyári hőhullámok erősen érintették őket, - a görögök 70, a horvátok 53 és a magyarok 40 százaléka számolt be magasabb villanyszámláról, illetve
- a görögök 40 százaléka jövedelemkiesést is tapasztalt emiatt.
Mindhárom országban a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy a kormányuk nem lesz képes megvédeni őket a jövőbeni hőhullámoktól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
