Valószínűleg azt senkinek sem kell elmagyarázni, milyen veszélyesek lehetnek a hőhullámok. A szervezetet rendkívüli mértékben megterhelik ezek az időszakok, és a globális felmelegedés miatt csak egyre rosszabb lesz a helyzet. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a testet, a mentális állapotot is alaposan meggyötrik ezek a forró időszakok.
Az ausztrál Adelaide-i Egyetem kutatói szerint, ha a klímaváltozással kapcsolatos helyzet nem változik, az idő előrehaladtával a mentális és viselkedészavarok (mental and behavioral disorders, MBD) is egyre súlyosabb problémát jelenteken majd. Ezek közé tartoznak például a szorongásos zavarok, a depresszió, a bipoláris zavar, a skizofrénia, az alkohol- és kábítószer-függőség, valamint más mentális és szerhasználati zavarok.
A legújabb előrejelzések szerint, ha a globális felmelegedés 2100-ra nem éri el a 3 Celsius-fokot – az iparosodás előtti szinthez képest –, akkor a 2030-as években 11 százalékkal, a 2050-es években pedig 27,5 százalékkal nőhet az MBD-k jelentette relatív teher. Ha viszont nem történik változás, akkor a 2050-es évekre ez az érték már elérheti a 49 százalékot. Peng Bi, az egyetem tudósa szerint a fiatalok helyzete, akik életük korai szakaszában jelentős mértékben ki vannak téve ezeknek a problémáknak, csak még rosszabb lesz. Az erről szóló tanulmány a Nature Climate Change című tudományos lapban jelent meg.
Bi és munkatársai az ausztrál lakosság 2003 és 2018 között rögzített egészségügyi adatain alapszik. Az adatok azt mutatják, hogy az MDS-hez kapcsolódó kórházi kezelések, valamint az ezekhez kötődő sürgősségi ellátások száma is nőtt akkor, amikor taroltak a hőhullámok. Ezek az időjárási anomáliák ugyan ritkán voltak végzetesek, de jelentős hatást gyakoroltak az életminőségre.
Egy 2008-as hőhullám idején, ami Adelaide-et sújtotta 15 napon át a kiskorúaknál 64, míg a 75 év felettiek esetében 10 százalékkal növelte az MDS-hez kapcsolódó kórházi ellátások számát.
A kutatók azt nem tudják pontosan, hogy miként függ össze a kettő, de azt feltételezik, hogy a magasabb hőmérséklet miatt a vér hőmérséklete is megemelkedik, így pedig kevesebb oxigén jut el a központi idegrendszerhez – írja a Science Alert. Emellett a magas hőmérséklet negatívan hat az alvás minőségére és a stresszre adott válaszreakcióra is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
