A mikroműanyag-szennyezés szinte már mindenhol ott van, a természet mellett az emberi szervezetben is – még a herékben és az agyban is.
Egy, az idei évben közreadott tanulmányból az is kiderült, hogy 182 fogyasztható halfajból 180-ban találtak a kutatók úgynevezett antropogén részecskéket – ezek ember által előállított vagy módosított anyagok, amelyek között mikroműanyagok is vannak.
Egy másik kutatócsoport szerint azonban nem ilyen rossz a helyzet, és a tenger gyümölcsei méltatlanul rossz hírnévnek örvendenek a mikroműanyag-szennyezettség tekintetében.
Mint a Gizmodo kifejti, az Environmental Science & Technology Letters című tudományos folyóiratban frissen publikált tanulmány szerzői igyekeztek feltárni a tengeri élelmiszerekkel kapcsolatos mikroműanyag-szennyezettséget érintő tévhiteket.
A szakemberek úgy vélik, a média aránytalanul sokat foglalkozik azzal, hogy a tengeri halakkal és kagylókkal mennyi mikroműanyagot is „fogyaszt” az ember – más forrásból ugyanis jóval nagyobb mennyiség kerülhet az ember szervezetébe.
A vizsgálatuk arra jutott, hogy az élelmiszerekben lévő mikroműanyag-szennyeződésekről szóló média- és tudományos beszámolók több mint 70 százaléka a „tenger gyümölcsire” koncentrált, ezzel azt az érzetet keltve, hogy a halak fogyasztása lehet a legfőbb problémaforrás.
https://hvg.hu/tudomany/20251007_belmikrobiom-mikromuanyag-bakterium-vizsgalat
A kutatók álláspontja, hogy ez a tévhit kártékony módon befolyásolja az emberi viselkedést. Úgy vélik, emiatt egyesen mérséklik a tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztását, ezzel lényegében lemondva a halak és kagylók általi – az egészséget érintő – előnyökről.
„A tenger gyümölcsei voltak az első ételek, amelyeket mikroműanyag tekintetében vizsgáltak. Ennek oka részben az, hogy azt feltételezték, ezek vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak – részben pedig, hogy könnyebb is volt elemezni őket” – hangsúlyozza Theodore Henry, a tanulmány társszerzője, a skóciai Heriot-Watt Egyetem környezettoxikológiai professzora.
A szakember szerint ez a „korai fókusz” azt a látszatot keltette, hogy a halak és a kagylók különösen kockázatosak – mára azonban már ismert, hogy más ételek és italok is tartalmaznak mikroműanyagokat.
https://hvg.hu/tudomany/20250326_ragozas-ragogumi-mikromuanyagok-felszabadulasa-egeszseg-kutatas-reszecskek
A csapat szerint a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a tengeri herkentyűk körülbelül ugyanannyi mikroműanyag-részecskét tartalmaznak, mint más élelmiszerek és alapanyagok – például a só, a méz vagy a csirke. Ezekkel napi 1–10 részecskét visz be az ember a szervezetébe, míg a beltéri levegő szennyezettsége révén akár 100–1000 részecske is lehet ez az érték. Tehát a beltéri levegő komolyabb kockázat lehet, mint az elfogyasztott élelmiszerek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
