Az ultrafeldolgozott élelmiszerekből kerülhet rengeteg mikroműanyag az emberi szervezetbe, így az agyba is – mutat rá egy friss kutatás.
Számos tanulmány hívta már fel a figyelmet arra, hogy mennyi mikroműanyag halmozódik fel az ember szervezetében – a máj és a vese mellett az agyban is, de a lista már szinte minden szervre kiterjeszthető.
A legújabb felfedezés, hogy megtalálhatták a „hiányzó láncszemet” az ultrafeldolgozott élelmiszerek és különféle neurológiai betegségek között. Talán nem nagy meglepetés, hogy a mikroműanyagokról van szó.
„Az ultrafeldolgozott élelmiszerek már az energiabevitel több mint 50 százalékát teszik ki az olyan országokban, mint az Egyesült Államok – ráadásul ezek jóval nagyobb koncentrációban tartalmaznak mikroműanyagokat, mint a teljes értékű élelmiszerek” – hangsúlyozza Nicholas Fabiano, az Ottawai Egyetem pszichiátriai rezidense, a Brain Medicine tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.
A Gizmodo megjegyzi: már több tanulmány is utalt arra, hogy minél inkább „feldolgozottabb” egy élelmiszer, annál több műanyagrészecske található benne. Egy esetben például a csirkenuggets kapcsán találták úgy, hogy minden grammjában 30-szor annyi mikroműanyag van, mint a normál csirkemellben. Ez a Food Processing Forum szerint annak köszönhető, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyobb mennyiségű műanyagnak vannak kitéve a feldolgozási és csomagolási eljárások során.
Azt is megállapították már, hogy ezek a mikroműanyagok áthatolhatnak a vér-agy gáton, avagy az agyat védő sejtrétegen, mely a káros anyagok távoltartásáért felel. A legfrissebb tanulmányban Nicholas Fabiano és kollégái úgy találták, amint ezek a részecskék bejutnak az agyba, oxidatív stresszt idéznek elő, ami károsítja a sejteket, és növeli a neurológiai rendellenességek kockázatát.
Azt is megállapították, hogy a mikroműanyagok különösen nagy hatással vannak a neurotranszmitterekre, amelyek szerepet játszanak az olyan neuropszichiátriai rendellenességekben, mint például a depresszió vagy a demencia. A Gizmodo ugyanakkor megjegyzi: ezen állítások alátámasztására még további kutatások szükségesek.
A káros hatások a szakemberek szerint rendkívül hasonlítanak az ultra-feldolgozott élelmiszerek által kiváltottakhoz. Sőt, egy korábbi vizsgálat szerint azon embereknél, akik ilyen élelmiszereket fogyasztottak, lényegesen nagyobb volt a depresszió, a rossz alvás és a szorongás kockázata.
Van azonban egy jó hír is: egy másik, szintén a Brain Medicine-ben megjelent kísérőtanulmány először talált bizonyítékot arra, hogy egy már bevált orvosi eljárás (extracorporeal apheresis) képes lehet a mikroműanyagok eltávolítására a szervezetből.
Ezzel az eljárással előbb leveszik a páciens vérét, majd átfuttatják azt egy gépen, ami vérplazmára és a vérsejtekre bontja azt. Ezután előbbit megszűrik, hogy eltávolítsák a nemkívánatos anyagokat – így a mikroműanyagokat is. Ezt követően a megtisztított plazmát visszajuttatják a szervezetbe. Ez egy ígéretes módszere lehet annak, hogy az ember szervezetéből kiszűrjék a veszélyes mikroműanyagokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Felföldi József szerint a végjátékban a NER levetett minden álcát, és már simán csak lop.
