Elképesztő mennyiségű mikroműanyagot bocsáthat ki minden szem rágó, állapította meg a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja.
Lassan tényleg mindenhol felfedezik a mikroműanyagokat – azokat az apró, 1 mikrométer és 5 milliméter közötti műanyagrészecskéket, melyek élelmiszerekből, csomagolóanyagokból és sok másból kerülnek a szervezetbe, valamint a környezetbe. Sokezres nagyságrendben – még az agyban is ott vannak.
Most pedig felfedezték, hogy rágózás közben is a szervezetbe kerülhetnek, méghozzá brutális mennyiségben: egyetlen szem rágó több száz mikroműanyag-darabot juttathat a nyálba. A kapcsolódó kutatást a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) szakemberei végezték el, természetes és szintetikus rágókkal is, hogy kiderüljön, mennyi műanyagot nyel le az ember a rágózás közben.
Ez a terület ugyanis, némileg meglepő módon, jórészt feltáratlan volt – pedig a rágózás igencsak népszerűnek számít. Mint az Interesting Engineering kifejti, a rágó gumiszerű alapból, édesítőszerekből és ízesítőkből áll. Az alapja lehet természetes – növényi polimer –, vagy szintetikus, tehát valamilyen kőolajalapú polimer.
A kutatók hipotézise az volt, hogy a szintetikus rágókban sokkal több mikroműanyag lesz, lévén az egyfajta műanyag. A vizsgálatokhoz öt, kereskedelmi forgalomban kapható rágót használtak, szintetikusat és természeteset egyaránt. Egy ember egy rágót négy percen át rágott, miközben 30 másodpercenként nyálmintát vettek tőle, majd volt egy utolsó öblítés is.
Egy külön teszt során 20 percen át követték a rágógumiból felszabaduló mikroműanyagok kibocsátását, miközben szintén rendszeresen nyálmintát vettek. A mikroműanyagok számát, valamint a polimerek fajtáját mikroszkópiával – festéssel – és Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával (FTIR-spektroszkópia) határozták meg.
Az eredményeken a szakemberek is meglepődtek; 1 gramm rágóra nagyjából 100 felszabaduló mikroműanyag jutott. Volt, ami 600-ig is elment.
Ez arra enged következtetni, hogy egyetlen, 2–6 grammos rágógumi akár 3000 műanyagrészecskét is kibocsáthat.
Ez ráadásul csak az egyik mikroműanyag-forrás, mellette még számos egyéb módon juthatnak a szervezetbe. Az is kiderült, hogy a szintetikus és a természetes rágók kibocsátása nagyon hasonló volt.
A legtöbb mikroműanyag a rágás első két percében szabadult fel; nyolc perc után pedig már a mikroműanyagok 94 százaléka felszabadul. A tanulmánynak ugyanakkor megvoltak a maga korlátai: technológiai okokból csak a 20 mikrométeresnél nagyobb részecskéket tudta mérni, az ennél kisebbeket nem. Hogy ezeket is felmérjék, további kutatásokat sürgetnek a témában.
A megállapításokat az American Chemical Society tavaszi ülésén mutatták be a kutatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
