A magyar felfedezés a vikingekről, s ami igaz belőle

"Egy magyar kutató fejtette meg, hogyan hajóztak a vikingek iránytű nélkül a tengereken: Hegedüs Ramón, az ELTE biofizikusa szerint úgynevezett napköveket használtak. A magyar kutató egy nemzetközi kutatócsoport eredményeit publikálta az Angol Királyi Tudományos Akadémia folyóiratában" - adta hírül egy hete az MTI. Utánajártunk, s persze minden kicsit másképp, de azért igaz.


Plágium és netes forráshasználat viszonya

Legyen szó a legrövidebb házi feladatról, melyhez anyagot kell gyűjteni, vagy a diploma megírásáról, mára a legtermészetesebb dologgá vált az internetes forráshasználat. De ki ír ezek után kútfőből? Tanulás és információ viszonya a 21. században.




Környezeti katasztrófa fenyegeti az Antarktisz partvidékét

Környezeti katasztrófa fenyegeti az Antarktisz partvidékét és a parthoz közeli vizeket egy égő japán bálnavadász hajó miatt. Fennáll a veszélye, hogy a hajó ezer tonnányi üzemanyaga és a hajón tárolt vegyszerek a Ross-tenger vizébe jut.


Turbómarketing vagy közönséges csalás?

Nagy-Britanniában a jövőben „szégyenlistán” hozzák nyilvánosságra a fórumokon, blogokon álnév alatt saját szolgáltatásukkal kapcsolatban pozítv bejegyzeéseket írókat.




Óriás ámbrás cetek a Földközi-tengerben

Olasz kutatók óriás ámbrás cetekre bukkantak a szicíliai partok közelében, ami azért keltett nagy feltűnést, sőt örömöt, mert eddig azt hitték, hogy az iparszerű halászat következtében csaknem teljesen eltűntek a Földközi-tengerből ezek az emlősök - jelentették szerdán helyi lapok.



Új lázcsillapítón dolgoznak magyar kutatók

A jelenleg alkalmazottaktól eltérő hatásmechanizmusú lázcsillapító fejlesztésén dolgoznak a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) kutatói; a vegyület magyar szabadalmaztatása már folyamatban van.




Mérgező rózsacsokrok Valentin-napon

Aki Bálint- napon rózsacsokrot ajándékoz, ne feledje megmosni utána a kezét, ugyanis erősen mérgező vegyszerekkel kezelték a Németországban forgalmazott virágok nagy részét - figyelmeztette olvasóit szerdán a Die Welt című német napilap online kiadásában.


Nanotudóst, agykutatót és régészt díjazott az Akadémia

Ötödik alkalommal adták át a Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány által közösen létrehozott „Közép-Európai Talentum Díjat”. A tudomány és társadalom számára egyaránt kiemelkedően fontos, világviszonylatban is egyedülálló tudományos munkásságáért Gyurcsányi E. Róbert kémikus, Dr. Katona István agykutató és Langó Péter régész vehette át az elismerést, a Magyar Tudományos Akadémia épületében.


A számítógép kitalálja mit tervez az ember

Első alkalommal sikerült az agyban felmerülő szándékokat láthatóvá tenni: a lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportja az agyáramokból tudta kiolvasni, hogy mit terveznek az emberek.




Kik és miért hajlamosak a bőrrákra?

Szegedi kutatók modellje magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyes emberek a bőrrákra és más rosszindulatú daganatokra. A kutatás szerint már az újszülötteknél kimutatható, hogy valaki jó, vagy hibás géneket örökölt, s megfelelő életmóddal megelőzhető a bőrrák kialakulása.


A Google erősítené piaci jelenlétét Magyarországon

Az egyebek között internetes keresőprogramjáról ismert Google médiavállalat erősíteni kívánja magyarországi jelenlétét, ezért a magyar nyelven jelenleg is elérhető szolgáltatásainak továbbfejlesztését, illetve újak indítását tűzte ki célul.