szerző:
hvg.hu

Ötödik alkalommal adták át a Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány által közösen létrehozott „Közép-Európai Talentum Díjat”. A tudomány és társadalom számára egyaránt kiemelkedően fontos, világviszonylatban is egyedülálló tudományos munkásságáért Gyurcsányi E. Róbert kémikus, Dr. Katona István agykutató és Langó Péter régész vehette át az elismerést, a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

A díjat minden évben egyenként 20 000 euró értékben, a három legígéretesebb tudományos ötlettel, kémával, szakmai programmal pályázó fiatal tudós, szakember, vagy kutató számára ítélik oda a közép-európai régióból. A pályázatokat a kuratórium a tudományos érték mellett a társadalmi hasznosság, a megvalósíthatóság, az élet minőségére gyakorolt hatása alapján is mérlegeli.

A Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány és életre hívója, Kenyeres Sándor öt évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy anyagi és erkölcsi elismerést biztosítson azoknak a kimagasló szellemű és kreativitású fiatal magyar tudósoknak, akik jelentős társadalmi hasznosságot hordozó alkotással járultak hozzá a tudomány előrelépéséhez Az alapítvány nem titkoltan fel kívánja hívni a társadalom egészének figyelmét a tudomány megbecsültségének szükségességére annak érdekében, hogy Magyarországon tudásalapú gazdaság alakulhasson ki. Az elmúlt öt év győztes pályaművei a legkülönbözőbb tudományok legeltérőbb területeit ölelik fel, az óegyiptomi nyelv mássalhangzó-készletének vizsgálatától a spin manipulációig.

Az első díjazott: Gyurcsányi E. Róbert

Információs társadalmunk működése egyre inkább a környezetünkből kinyerhető információkra támaszkodik: a környezetszennyezéstől az élő szervezetben jelenlévő betegségek kimutatásáig egyre több területen, egyre pontosabb, gyorsabb, de egyszersmind tartósabb és olcsóbb mérőműszerekre van szükségünk. Ráadásul a berendezéseknek ma már sokszor alkalmasnak kell lenniük akár külső terepen, akár emberi testben való mérésre is. Az eszközök lelke az érzékelő, amelynek általában a legbonyolultabb összetételű mintából is képesnek kell lennie a vizsgált komponens kimutatására.

Gyurcsányi E. Róbert nyertes pályázati anyaga ezekkel az érzékelőkkel, kémiai és bioszenzorokkal kapcsolatos fejlesztéseket foglalja össze. A 35 éves tudós tevékenysége nyomán új érzékelési módok váltak ismertté, illetve több olyan eszköz is született, amely diagnosztikai célra alkalmazható. Kutatásainak jelentőségét és gyakorlati hasznosíthatóságát jól jellemezi, hogy munkájának egy része szabadalmi oltalom alá esik. Jelenleg a nanocsövek kémiai módosításával kísérletezik, amely siker esetén akár pár molekula kimutatására is alkalmas érzékelők alapját képezheti.

A második díjazott: Dr. Katona István

Minden egyes válasz újabb öt kérdést vet fel, mégis, még a legkomplexebb rendszert is meg kell próbálni feltárni és megérteni – állítja a 33 éves agykutató, aki pályázatában az agy azon mechanizmusát vette górcső alá, amely a marihuána hatóanyagához, a THC-hez hasonló vegyülettel vesz részt testünk „vezérlőegységének” munkájában. Ez az ún. „belső kannabinoid”, azaz endokannabinoid rendszer felelős az idegsejtek közötti kommunikációban a túlműködés során szükséges csillapításért. A szisztéma testünk számos funkciójára van hatással, így az endokannabinoid rendszer feltárása közelebb visz bennünket olyan kérdések megválaszolásához, mint a bizonyos kábítószerektől való függés, az epilepszia kezelése vagy éppen a fájdalomcsillapítás. Dr. Katona István és kollégái kimutatták, hol hatnak ezek a vegyületek (endogén és exogén kannabinoidok) az idegrendszerben, valamint kísérleteikkel meghatározták a leggyakoribb endokannabinoid előállítását végző enzim pozícióját, vagyis az endokannabinoidok keletkezési helyét az agyban.

A fiatal kutató komplex rendszerek iránti rajongása a természetjárással kezdődött, és szándékát, miszerint terepbiológus lesz, egy a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetébe szóló meghívás változtatta meg. Az agykutatásba nyert bepillantás hatására ma is ebben az intézetben dolgozik; Katona szerint ezen a területen Magyarország a világ legfejlettebb országainak színvonalán ér el tudományos eredményeket. Ez a kiemelkedő teljesítmény véleménye szerint a csapatmunkának és a nagy felkészültségű tanítómestereknek köszönhető, akik nemzedékről nemzedékre adják át tudásukat. Az ifjú agykutató ebben is próbálja követni a nagy elődöket: már most négy kiemelkedő képességű tanítvánnyal működik együtt laborjában, ahol saját bevallása szerint „éber állapotának” 90 százalékát tölti.

A harmadik díjazott: Langó Péter

A 35 éves régész pályázata felemás helyzetre hívja fel a figyelmet: miközben Magyarország törvényhozása és gazdasági élete már évek óta az Európai Unióval való információcseréről, együttműködésről szól, még napjainkban is születnek a magyar honfoglalást érintő külföldi interpretációk, amelyekről teljesen más álláspontot képvisel a hazai szaktudomány. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a honfoglalás korának vizsgálatát a külföldi és az itthoni szakmai közönség elsősorban magyar „belügynek” tekintette, így ez a terület jórészt kimaradt a régészet nemzetközi vérkeringéséből.

Langó Péter angol nyelvű nyertes tanulmánya a külföldi kutatók számára is hozzáférhetően vizsgálja, hogy milyen befolyása volt egy adott kérdéskör kapcsán a különböző eszmei áramlatoknak és a korszellemnek a régészeti kutatásra hazánkban, valamint többek közt kitér a honfoglalás kori régészet egyik legfontosabb problémakörére, a X-XI. századi leletanyag keltezési lehetőségeire és a korainak tartott emlékanyag értelmezési kérdéseire. A régész úgy fogalmaz, hamarosan magyar változatban is megjelenő tanulmányának az az üzenete: a honfoglalás korának kulturális hátteréről alkotott tudományos elképzelések ma már egyszerre tekinthetőek a nemzeti és a nemzetközi kutatás kérdéseinek.

A fiatal kutató véleménye szerint a X. századhoz kapcsolódó magyar régészeti eredmények nemzetközi szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolása azért is fontos, mert – lévén, hogy a Német-római Császárság (a korábbi frank területek) és a Bizánci Birodalom peremterületéről van szó – azok a külföldi kutatók számára is fontos, még kellő mértékben fel nem dolgozott eredményekkel szolgálhatnak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Tech

Kiosztották az idei Wolf-díjakat

George Feher (Fehér György) amerikai biofizikus és Ada Jonat izraeli tudós, illetve Michelangelo Pistoletto olasz művész kapja az idei Wolf-díjat - jelentette be hétfőn a kitüntetést odaítélő jeruzsálemi alapítvány kuratóriuma.

MTI Vállalkozás

Új amerikai ösztöndíj magyaroknak

Új ösztöndíj- programot hoz létre a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap, az egy éves juttatással a legígéretesebb magyar hallgatók két egyetemi félévet tölthetnek amerikai felsőoktatási intézményben.

MTI Világ

Magyar fotós első díja a World Press Photo versenyén

Szigetváry Zsolt, a Magyar Távirati Iroda fotóriportere "Majdnem forradalom" című, az MTV budapesti székházának ostromáról, illetve az október 23-i zavargásokról készített sorozatával első díjat nyert a World Press Photo versenyén a hírfotók sorozatkép kategóriájában.

Három helyettest már kinézett Karácsony

Három helyettest már kinézett Karácsony

Trump szerint minden rendben Szíriában – vége a törökök elleni szankcióknak

Trump szerint minden rendben Szíriában – vége a törökök elleni szankcióknak

Egymásba ment négy kamion az M0-s autóúton

Egymásba ment négy kamion az M0-s autóúton

Itt a lista: ezek közül kerül ki a 2020-as Év Autója

Itt a lista: ezek közül kerül ki a 2020-as Év Autója

Orbán Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot a Times szerint

Orbán Ukrajna ellen hangolhatta Trumpot a Times szerint

30 évvel ezelőtt a világ proletárjai már csak a Népszava címlapján egyesültek

30 évvel ezelőtt a világ proletárjai már csak a Népszava címlapján egyesültek