Útmutató cégvezetőknek

Munkaerőpiaci útmutató cégvezetőknek – 2026

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a cégek jelentős részének 2026 a túlélésről fog szólni. A 2023 óta elhúzódó, időnként enyhe recesszióba is hajló gazdasági stagnálás egyre inkább kimeríti a vállalatok erőforrás-tartalékait, amelyeket a korábbi évek válságjelenségei (alapanyaghiány, COVID, energiaválság és devizaválság, majd az ezt követő extra magas infláció) már amúgy is jelentősen próbára tettek. Ebben a helyzetben – a megfelelő túlélési stratégiák kidolgozása érdekében – különösen fontos előre beazonosítani azokat a jövőbeli fejleményeket, amelyek az év során alapvetően befolyásolhatják a cégek működését. Ezek közül Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója a munkaerőpiac aktuális tendenciáit tekinti át.


Cafeteria: lehet különbséget tenni a dolgozók között a választott adózási forma szerint?

Egy cég cafeteria szabályzatot készítve azt tervezi, hogy a cafeteria csak azon dolgozókra vonatkozna, akik a bérüket az általános szabályok szerint adózzák le, a cégnél munkaviszonyban levő, de az ekhót választó dolgozókra nem vonatkozna. Kérdésük az, hogy az egyenlő bánásmód elvére figyelemmel ilyen megkülönböztetés elfogadható-e, ha a munkabér adózási formáján kívül egyéb különbség (például munkakör, felelősség) nincs a dolgozók között. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.


Devizás tételek elszámolása – milyen árfolyamon lehet átértékelni a követeléseket és kötelezettségeket?

Egy vállalkozás a devizás tételeket MNB árfolyamon tartja nyilván és az év végén is ezen értékel át követeléseket, kötelezettségeket. A kérdés az, hogy az év végi átértékelések elvégezhetők-e a cég egyik számlavezető bankjának az év végi eladási árfolyamán, amennyiben azt a számviteli politikában rögzítik, ennek ugyanis jelentős hatása lenne az adózás előtti eredményre. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő, a TaxArt 2005 Kft. vezető cégtársa válaszolt.


Céges weboldal: vége a „majd valaki megoldja” korszaknak

Tombol a digitalizáció, szinte alig van olyan vállalkozás, ahol ne folyna valamilyen technológiai fejlesztés. A weboldal azonban a legtöbb esetben nincs a fókuszban, pedig ez a cég arca – itt éri az első, és sok esetben az utolsó benyomás a potenciális ügyfeleket. Egy jó megoldás valódi üzleti támasz lehet. Mikor, mit, hogyan tegyen egy vállalkozás ennek érdekében? A kérdésre Nagy Barbara, a Rackhost ügyfélkapcsolati igazgatója válaszol.



Milyen járulékfizetési kötelezettsége van az ügyvezető kültagnak szolgálati járandóság mellett?

Egy betéti társaság kültagja a társasági szerződés alapján megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, és személyesen is közreműködik a cég tevékenységében. Az ügyvezető szolgálati járandóságban részesül. Kérdés: kell-e járulékot fizetnie, és ha igen, milyen jogviszony alapján? Változik-e a jogviszonya és a járulékfizetés, ha a 65. életévét betöltve öregségi nyugdíjas lesz? A kérdésekre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.


Munkaidő-nyilvántartás beléptetőrendszerrel – lehet?

Egy vállalkozás beléptetőrendszer használatával váltaná ki a kézzel írt jelenléti íveket. Ebben minden munkavállalóra vonatkozóan rögzítenék, ki milyen munkarendben dolgozik. A dolgozók megkapják ennek a használati tájékoztatóját, minden hónap első munkanapján pedig aláírásukkal igazolnák a rendszerből kinyomtatott munkaidő-nyilvántartást, amelyen szerepel a dolgozó neve, a belépés ideje, a távozás ideje, mennyi időt töltött aznap összesen a munkában, illetve mennyi volt (percben) a szünet. Kérdés: ez a megoldás megfelel-e egy ellenőrzés során, illetve ennyi adat feltüntetése elegendő-e? Egy hó közbeni ellenőrzés során okozhat-e gondot, hogy az abban az időben a rendszerből kinyert nyilvántartáson még nem szerepel a munkavállaló aláírása? A kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.


Hogyan számolhatók el a külföldi ügyvezető részére bérelt ingatlan költségei?

Egy társaság a német állampolgárságú ügyvezető részére magánszemélytől kétszobás ingatlant bérel. Az ügyvezető a tevékenységét a társaságban megbízási szerződés keretében, ingyenesen látja el, a feladatai ellátásával kapcsolatos költségeit ugyanakkor az erre vonatkozó számlák és bizonylatok ellenében megtéríti a társaság. Az ügyvezető Magyarországon taj- és adószámmal nem rendelkezik. Kérdés, hogy az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók-e a társaságnál költségként, illetve adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli-e a társaságot vagy az ügyvezetőt? A kérdésekre Gyüre Ferenc adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló válaszolt.


Hét szó és pár mondat a tartalommarketingről

„A babafinom arcbőr titka 50 felett!” „Milyen gyűrű illik hozzád és a feleségedhez? – top tippek profiktól.” „Hogyan válj 6 lépésben sikeres szövegíróvá?”. Magánemberként, egyszerű tartalomfogyasztóként jó eséllyel Ön is idegbajt kap a közösségi médiafelületeken burjánzó, nyilvánvalóan vagy bújtatva márkákhoz, cégekhez kötődő, valamelyik AI-segéd által jól-rosszul megírt és targetált tartalmaktól. A kérdés: mit tud ezzel kezdeni cégvezetőként? Vajon vállalkozásának is be kell állnia a sorba, vagy hagyja az egészet a fenébe, és foglalkozzon azzal, amihez ért és amiért a céget létrehozta? – ehhez ad támpontokat írásában Szenes Gábor tartalomfejlesztési szakértő, a Pressonline alapítója.


Fizetéselfogadás Magyarországon: mi változik 2026-ra, és mit nyerhetnek a vállalkozások?

Sok vállalkozás számára a fizetés még mindig csupán a folyamat lezárása: kiállítjuk a számlát, a vevő majd utal, a webshopban pedig „valahogy” működik a kártyás fizetés. A gyakorlatban azonban a fizetési megoldások ennél jóval többről szólnak. Közvetlen hatással vannak a működésre, a likviditásra és az ügyfélélményre is. Nem mindegy, hogy milyen gyorsan érkezik be a pénz, mekkora költségekkel jár az elfogadás és az adminisztráció, illetve, hogy a vevők mennyire érzik biztonságosnak és kényelmesnek a fizetési folyamatot. A témáról Görög Szabolcs, a Peak vezető tanácsadója, Horváth Dávid, Peak Payment Team Lead és Siklós Bence, a Peak tanácsadója ad áttekintést.


Költségoptimalizálás kedvezményes hitelekkel

A hazai vállalkozások zöme tartózkodik az új beruházások indításától, fókuszálva jelenleg inkább a költséghatékonyság javítására. A forrásköltségek optimalizálására, illetve a hitelek által elérhető kiadásmegtakarításra azonban még mindig kevesen fordítanak figyelmet. Csányi Franciska, a Finmind Pénzügyi Tanácsadó Kft. alapítója és vállalatfinanszírozási szakértője a hiteleken keresztül elérhető potenciális megtakarítási lehetőségeket foglalta össze írásában.


Egyszerűsített éves beszámoló helyett éves beszámoló – hogyan korrigálható a tévedés?

Az éves beszámoló helyett sok vállalkozás készíthet egyszerűsített beszámolót, de előfordulhat, hogy egyéb előírások miatt erre mégsincs lehetőség. Mi a teendő akkor, ha az egyszerűsített éves beszámoló elkészítése és közzététele után derül ki, hogy a vállalkozás éves beszámoló közzétételére volt kötelezett? A kérdésre egy konkrét példa alapján Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.


Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni a szocho felső határának megállapítása során osztalékfizetés esetén?

Amikor egy cég tulajdonosa osztalékot vesz fel, az így keletkező jövedelmet is szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli. Ennek az adókötelezettségnek van azonban egy felső határa; a minimálbér huszonnégyszeresét meghaladó jövedelemre már nem kell megfizetni. Milyen jövedelmeket lehet figyelembe venni annak megállapítása során, hogy az adózó elérte-e már az adózás felső határát? Egy konkrét példán keresztül Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszol a kérdésre.


Munkavégzés pihenő- és munkaszüneti napon – milyen szabályokra kell figyelni?

Egy cég több munkavállalója – külföldi kiküldetés keretében – kongresszusokon, vevőlátogatáson vesz részt. A kiküldetés időtartama esetenként magában foglal szombati, vasárnapi, illetve munkaszüneti napokat is. Milyen megoldások lehetségesek a szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon történő munkavégzés ellentételezésére a hatályos jogszabályok maradéktalan betartása mellett? A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.


Hogyan érhetjük el, hogy a technológia a cégünknek dolgozzon?

Egy éve még arról szóltak a nagyívű elemzések, hogy a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) fejlődése már közelíti azt a szintet, amikor a technológia kínálta lehetőségek elérhető közelségbe kerülnek a kisebb cégek számára is. Idén már arra hívják fel a figyelmet a szakértők, hogy a helyes AI-használat lesz a vállalkozások legfontosabb növekedési eszköze – és ebben nincs semmi túlzás.



Az innováció virágzik, a vállalkozások egyre tudatosabbak

Rekord számú kérelmet nyújtottak be a munkájukat védő szellemi tulajdonjogokra az innovátorok és a tervezők 2024-ben világszerte. A globális formatervezési mintaoltalom iránti igény 2,2 százalékkal emelkedett. Mindeközben a márkákat népszerűsítő védjegyek iránti kereslet stabilizálódott – a Szellemi Tulajdon Világszervezetének nemrég megjelent jelentése a nyers adatok ismertetése mellett számos érdekes trendre is rávilágít, amelyeket az innovatív vállalkozásoknak érdemes szem előtt tartaniuk, különösen, ha nemzetközi porondra lépnek.


Mi várható a forintpiacon 2026-ban?

Milyen árfolyammal tervezzük a 2026-os évet – sok cégvezető teszi fel magának ezekben a napokban ezt a kérdést, különösen annak fényében, hogy a megelőző évek erős gyengülő trendjét 2025-ben masszív erősödés váltotta a forint piacán.