A cívisváros gazdálkodásának lehetnek aggályos vetületei. Nemigen csodálkozhatunk persze azon, hogy az önnön sáros volta miatt hitelességi anomáliákkal bajlódó kormánypárt viszonvádjai jobbára bumerángként pattannak le a Fidesz húzónév frontemberéről. Viszont könnyen lehet, hogy például a Jobbiknak a „narancssárga” Fidesz-korrupciógyanút esetlegesen feltáró-leleplező kampányaira már jobban odafigyelnének Orbán és Kósa pártjának radikálisai. Ugyanis immáron nemcsak balról, de szélsőjobbról is támadhatják a mérsékelt jobboldalt. Ha bizonyos ügyeket nézünk, ezen (nyilvánvalóan politikailag motivált) bírálatokat teljes egészében alaptalannak nem ítélhetjük.

Kósa Lajos © MTI - Koszticsák Szilárd

A Kósa vezette cívisváros is némileg odakozmált  a végkielégítési spirálban. Igaz, azt Zsíros Zsolt szocialista városatya, helyi MSZP-elnök is előrebocsátja, „ezek az ügyek talán nem törvénysértők, hiszen két fél írásban rögzített megállapodásán alapulnak. De az, hogy veszteséges cégek éléről sok millió forinttal távoznak vezetők, vagy az adósságot évek óta halmozó önkormányzati társaságoknál milliós prémiumokat fizetnek ki, helytelen gyakorlat, amin változtatni kell”. Ugyanígy tény, hogy a debreceni „bánatpénzek” nagyságrendileg nemigen fedik le a BKV-skandalumot. A főváros tömegközlekedési cégénél tavalyelőtt óta összesen 3, 3 milliárdot fizettek ki elbúcsúzó alkalmazottaiknak. Míg itt – a Népszabadság vagyonkezelőt idéző tudósítása alapján – „a nyolc cégvezető együttesen 39 millió forintos jutalomra lett volna jogosult, de a velük kötött megállapodás alapján összesen bruttó 18 millió 200 ezer forintot kaptak, az ezen felüli járandóságukról a gazdasági válságra tekintettel lemondtak.” Vagyis legalább történt egy gesztus a válságcsapás gyötörte nép felé.

Ugyanakkor a Népszavában megjelentek szerint több mint 40 millió forint végkielégítést fizettek ki a tavaly 660 millió forint veszteséget felhalmozó Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. távozó igazgatójának. Mészáros József, a cég általános és stratégiai igazgatója szerint viszont „csupán” 15 milliót kapott a távozó vezető.

A baloldal Kósa „jachtjával” összefüggésben is árnyékra vetődött. A szoci kampányban luxushajó-tulajdonosként beállított politikus csípőből hárította a vádat. Ahogy az MTI-nek elmondta, „vagyonbevallása nyilvános, abból világosan kiderül, hogy negyedrészben tulajdonosa egy hat és fél méter hosszú, közönséges folyami motorcsónaknak…A többi tulajdonostárs a sógorom, az apósom és a nővérem. Igazi családi motorcsónak!...A jachthoz annyi köze van, mint az 1200-as Zsigulinak a Ferrarihoz. Ami tény az tény: ez is vízen úszik”. A Népszavát pedig tavasszal „a bíróság példátlanul magas, három és fél millió forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte”- közölte a Havaria Press. Ugyanis „első fokon pert nyert Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a Népszava című napilap kiadója, az Editorial Kft. ellen…A Fővárosi Bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében azt állapította meg, hogy a napilap megsértette a polgármester jó hírnevét és emberi méltóságát azzal a több mint száz cikkével, amelyeket 2004 májusa és 2005 novembere között, Kósa Lajos városvezetői tevékenységével kapcsolatosan jelentetett meg. A bíróság a napilap kiadóját eltiltotta a további jogsértéstől, és példátlanul magas, három és fél millió forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte.” Nyilvánvaló, hogy a korrupciólavina által eltemetett hatalom ellenzékbírálatára csak legyint az átlagpolgár: „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.”

Mindez nem jelenti, hogy a debreceni önkormányzatban (általában a Fidesz-vezette helyhatóságoknál) ne lehetnének gyanúra, etikai fenntartásra okot adható tünetek. A hazai tényfeltárás forrásait böngészve találhatunk ilyen ügyeket. A Mancs riportja négy éve publikálta, hogy Sásdi András „1998-tól négy éven át a Fidesz közgyűlési frakcióját vezette, majd a polgármester főtanácsadója lett, korábban pedig Kósa feleségének, Porkoláb Gyöngyinek az üzlettársa volt…2004-ben, miután csalásért (szociálpolitikai támogatás jogosulatlan igénybevételéért) jogerősen pénzbüntetésre ítélték, Kósa - azzal az egyébként tényszerű indoklással, hogy az ítélettel Sásdi nem lett büntetett előéletű - nem menesztette köztisztviselői állásából.” Ha egy párt – jelesül a Fidesz – a belpolitikai rivális esetén már nemhogy a jogerő (vagy a büntetőeljárás léte), de a pusztán az előnytelen látszat után is lemondást követel, akkor saját berkekben sem hajolhat maga felé a keze.

Nemrég Virág Lászlót, a Debrecen Airport egykori vezetőjét a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat korábbi alelnökét – akit tavalyelőtt jogerősen másfél évi börtönre ítéltek – a hulladékgazdálkodással foglalkozó, AKSD Városgazdálkodási Kft. ügyvezetőjének nevezte ki az önkormányzat és a cég külföldi tulajdonosa. Virág Lászlót, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2007 decemberében jogerősen másfél évi börtönbüntetésre ítélték. A végrehajtást 2 év próbaidőre felfüggesztették, illetve a vádlottat előzetes mentesítésben részesítették, azaz: büntetlen előéletű maradt. (Virág, az ítélet szerint, 2002 júliusában a debreceni Kenézy kórház pszichiátriai részlegének építésekor úgy engedélyezte 88 millió forint átutalását a kivitelezőnek, hogy két vádlott társával együtt tudta: az elvégzett munkák értéke csak 52 millió forint. Tény, hogy két társával együtt a kárt megtérítette. Virág közleményben utasította el a szerinte rágalomnak minősülő vádat, azzal, hogy „ellenem csalásért soha semmilyen bírósági eljárás nem folyt, soha nem loptam.…Büntetlen előéletű vagyok, amit bármikor érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal tudok igazolni”). – foglalja össze a Fidesz korrupciógyanús vagy kétes ügyeinek listáját összeállító Népszava. Virág László önmentegetéséhez hozzáteendő: nem elég jogilag büntetlennek lenni, morálisan és gyakorlatilag is annak kell látszani.

Kósa Lajos tavaly novemberben jelentette be: a repülőtér üzemi területét 75 évre bérbe adják a Xanga Holding Zrt.-nek, a mellette lévő 140 hektáros területet eladják 4,4 milliárd forintért, valamint az Airport Debrecen Kft.-t is 700 millióért, így összesen 5,1 milliárd forintot kapna a város. Idén márciusban a Xanga már nem tudta kifizetni vételár első 2 milliárdos részletét. A cég ezért a szerződés módosítását kezdeményezte. Végül március 19-én felbontotta a privatizációs szerződést a város közgyűlése, új nemzetközi pályázatot írtak ki. De mivel a Xanga a szerződésben rögzített 90 napos határidőn belül állt el az üzlettől, nem kell megfizetnie az előzőleg kikötött 455 milliós kötbért – írta meg ugyancsak a Népszava. Hogy itt pusztán rossz üzleti lapjárásról, befektetési melléfogásról van szó, netán többről, azt – ha igény és szükség van rá – utólagos vizsgálattal lehet tisztázni.

Mindenesetre azzal nem lehet érvelni, hogy pusztán azért, mert a Fidesz debreceni (és másféle) botrányszagú húzásai az egyéb ügyekben momentán elsőfokú pervesztes Népszavában jelentek meg, csípőből lesöpörjük. Jobboldali újságok is maradtak alul bíróságon kormánypárti potentátokkal szemben, új cikkeiknél mégsem a régi ítélet, hanem a benne közölt adatok mérvadóak. Utána kell nézni a vádaknak. Amennyiben Kósa Lajos az országos ellenzék vezéralakjaként a hatalom körmére akar nézni, úgy köteles „városkormányzóként” elviselni, hogy helyi opponensei meg az ő döntéseinek hátterét fürkészik. Orbán potenciális kihívójaként és riválisaként is emlegetett Kósának tisztában kell lennie azzal: ha akkor is városvezető akar maradni, mikor a Fidesz népszerűsége a válságkezelési keserű pohár miatt csökken, illetve politikusként helyi dimenzióból országosba lépne át, törekednie kell arra: inkább kevesebb, mint több ügye legyen, mint saját pártja (és persze a legyőzendő ellenfél) átlagpolitikusainak.

Papp Lészló Tamás