Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Erkölcsileg lehet (és kell is) dohogni a szerzői-kiadói jogok tiprásán. Viszont pragmatikusan üdvös lenne belátni: senki nem fog a videotékába vagy lemezboltba elballagni, ha a foteljéből gyorsan, fizetés nélkül juthat hozzá ugyanahhoz. A fájlcserélők (más szóval: kalózok) tevékenységét feltartóztatni nem lehet. Legjobb lenne, ha a zene- és filmforgalmazók maguk állnának a fájlcserélő business élére, a letöltések legálissá válnának.
Megvitatásra érett javaslat a Lehet Más a Politika fájlcsere-legalizálási ötlete. A rendszerkritikai kispárt úgy véli: „… nemzeti és globális kulturális örökségünket fel kell szabadítani, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez meg kell változtatni a törvényeket: a kulturális termékek nem-kereskedelmi célú, nonprofit másolását nem szabad tiltani, éppen ellenkezőleg, minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell segíteni.” Programjuk tehát arra irányul: amennyiben valaki egy manapság jogvédett adathordozó tartalmát lemásolja (illetve a másolási lehetőséget nyilvánosan felkínálja), ne lehessen ezért üldözni-büntetni. Feltéve, ha nem kér a dologért pénzbeli ellenszolgáltatást.
Illegális fájlletöltés - ahogy a zenestúdiók elképzelik |
Jogdogmatikailag kétségtelenül igaz, hogy a másolás törvénybe ütközik. Csakhogy ez olyan vétség, amit gyakorlatilag lehetetlen hatékonyan üldözni. Miként lehetne portálok tíz- és százezreit, a másolgató felhasználók tíz-és százmillióit (vagy inkább milliárdjait) kontrollálni? Sehogy. Vagy csak úgy, ahogy az LMP is jósolja: „…ha a jogalkalmazó behatol a fogyasztók és felhasználók privátszférájába, kémkedik a digitális kommunikációjuk, személyes adataik után, ahogyan ezt szerzői jogvédő szervezetek világszerte tömegesen meg is teszik”. Vagyis puha rendőrállam létrehozásával. Magánfelhasználóktól pedig aligha várható el, hogy minden, az internetre felrakott és általuk letöltött tartalom jogi státuszát lenyomozzák. Ha a tartalom önmagában nem jogsértő, akkor pusztán a használatát büntetni nem tűnik igazságosnak.
De mit lehet akkor tanácsolni a legitim érdekeikért harcoló zene- és filmforgalmazóknak? „Amit nem tudsz feltartóztatni, állj az élére” címszó alatt szálljanak be a copy-iparba. Vásárolják meg a fájlcserélő iparágat. Pénzük van elég, invesztáljanak. Aztán reklámozzák, hogy itt díjmentesen és legálisan tölthet le akárki. Amiért egyebütt, a fekete másolóiparban már járhatna komoly szankció. Egy ilyen „elkalózosodásnak” lélektani hatása volna. Minek kockáztassak máshol, ha itt van formális lehetőség is a letöltésre? Utána nyomhatják tele hirdetésekkel az oldalt.
Hogy ettől tönkremenne a mozi- és zeneipar? A tévénél is ezt mondták a videókorszak (a műsormásolás ősverziójának) legelején. Hogy ki fogja így megnézni a hirdetéseket, ha a tévéző felveszi a műsort, és a reklámoknál átpörgeti a szalagot? Mégis átvészelte. Plázamoziba, művészmoziba meg amúgy sem azért ballag el az ember, mivel nem tudná letölteni a filmet. Érdemes figyelembe venniük a gyártóknak azt is, hogy az online hír- és véleményportálok többsége – szemben nyomtatott verzióikkal – nem kér pénzt olvasóktól a tartalom (írások, képek, videók, gúnyrajzok, diagramok stb.) letöltéséért. De ettől még nem mentek csődbe. Pontosabban: ha csődbe mentek, nem ezért.
Papp László Tamás
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.