hvg.hu: Ha a Fidesz jövőre kétharmados többséget szerez az Országgyűlésben – amire van esély – akkor milyen fontosabb kétharmados törvénymódosítások várhatók a második Orbán-kormány idején? Például lesz-e erős köztársasági elnök?

R. A.: Nem készülünk kétharmados győzelemre. Alapvetően olyan változtatásokban gondolkodunk, amelyet feles többséggel is végre lehet hajtani. Kétségkívül vannak azonban változtatásra érett kétharmados törvények is. Végig kell gondolni az önkormányzati rendszert, a választójogi törvényt, az Országgyűlés létszámát. Ezeket a módosítási javaslatainkat akkor is a Parlament elé terjesztjük, ha nem lesz meg a kétharmadunk. Egyeztetni fogunk minden parlamenti párttal.

hvg.hu: A Jobbikkal is? Mondjuk, hogy a Fidesznek lesz hatvankét mandátumszázaléka, a Jobbiknak pedig hat.

R. A.: Aki a Parlamentbe jut, azzal egyeztetni kell, de ez nem jelenti, hogy partnerként kezeljük. Jó lenne, ha az általunk sürgetett változtatásokat minél szélesebb támogatással tudná elfogadni a Parlament, de hogyha minket fölhatalmaznak a választók arra, hogy a húsz év elmulasztott változtatásait meglépjük, akkor ezzel a lehetőséggel élnünk kell és azt hiszem, hogy élni is fogunk.

hvg.hu: Lesz erős köztársasági elnök?

R. A.: A közjogi rendszer ebből a szempontból úgy jó, ahogy van. Magyarországnak nem erős köztársasági elnökre, hanem erős, hatékony és cselekvő kormányra van szüksége a következő ciklusban.

hvg.hu: Előadásában kétszer is említette, hogy a kormányváltás után az igazságszolgáltatás keze el fogja érni a bűncselekményeket elkövető politikusokat. Ha a hatalmi ágak szétválasztottságából indulunk ki, akkor miért kell kormányváltás az igazságszolgáltatás működéséhez?

R. A.: A felelősségre vonás mindig az igazságszolgáltatás föladata, ezen nem is kívánunk változtatni. De változtatnánk azon a gyakorlaton, amely a például BKV-nál évekig működött – vagyis, hogy évekig titokszobákban tárolták azokat a dokumentumokat, amelyeknek a napvilágra kerülése végül is botrányok sorozatát indította el. Márpedig az ilyetén gyakorlat megváltoztatásához nagyon úgy tűnik, hogy kormányváltás kell. Jó lenne, ha az igazságszolgáltatás normális működéséhez nem kellene kormányváltás, de sajnos kell. Nem láthatjuk, hogy mi húzódott meg a sukorói projektről szóló döntés hátterében, hogy zajlott le az odavezető döntéshozatali folyamat. Ehhez nyilvánvalóan kellett kormányzati szándék. Kitől és milyen célzattal érkezett a kormányzati szándék? Az ezen döntéshozatali folyamatokat rögzítő dokumentumokat azt hiszem, hogy érdemes az igazságszolgáltatás kezére adni, aztán majd az igazságszolgáltatás eldönti, hogy hol történt törvénytelenség és ahol történt, ott megteszi a szükséges lépéseket.

hvg.hu: A Fidesz nem szokott magára ideológiai jelzőket – például nemzeti liberális, konzervatív vagy kereszténydemokrata – aggatni. A saját magát egy májusi fórumon konzervatív-liberálisnak valló Kósa Lajos sem állított olyat, hogy a Fidesz konzervatív-liberális lenne. Milyen párt a Fidesz?

R. A.: Nagyon nehéz ezt a párhuzamot meghúzni például a CDU és a Fidesz között, mert különbözőek az egyes országok hagyományai, mind a politikai gondolkodás, mind a közjog tekintetében. A németeknél mást – bizonyos értelemben többet és szélesebbet – jelent a „kereszténydemokrata” szó, mint nálunk. Ezért tud a CDU világnézeti pártként néppárt lenni. Ha mindenképpen hasonlítani kell valamelyik nagy nyugati párthoz a Fideszt, akkor én a Nicolas Sarkozy-féle UMP-t választom. Az UMP a francia politikai hagyományokból nagyon sokat foglal magában, leginkább konzervatív néppártnak mondanám. Azt hiszem, hogy a Fidesz valami hasonló Magyarországon. Persze a Fidesz annyiban különbözik az UMP-től, amennyiben Magyarország Franciaországtól.

hvg.hu: Sarkozy nem tűr meg rasszizmust a pártján belül. Ha az UMP az etalon, Molnár Oszkárt nem kellett volna páros lábbal kirúgni a Fideszből? Tudom én, hogy rasszizmusra az MSZP berkein belül is van néha igény, de kérem, hogy most ne a kormánypártot ossza.

R. A.: Nagyon nem örültem annak, amit Molnár mondott. Akkor sem örülök neki, ha elfogadom azt az állítását, miszerint ő nem azt akarta mondani, amit a szavaiba belemagyaráznak. Viszont nem kellett volna alkalmat teremtenie erre. Az a minimum, hogy a szavai félreérthetőek voltak. A szándékosan vagy akár véletlenül provokatívnak szánt megjegyzéseket senki sem engedheti meg magának. Provokatív kifejezéseket a szélsőséges pártok politikusai használnak. A Jobbik nem véletlenül zsidózik és cigányozik. Aki ehhez akar hasonlítani, az, ha nem tudatosan teszi, akkor butaságot követ el. Ha tudatosan teszi, akkor viszont hosszútávon nem ott van a helye, ahol mi vagyunk. Molnár cselekedetének megítélése nehéz kérdés. Ismétlem: nagyon nem örültem az általa elmondottaknak és nagyon nem értettem egyet vele. Remélem, hogy azóta fölülvizsgálta korábbi mondatait.

hvg.hu: A Molnár-botrány kirobbanásakor helyénvalónak tartotta volna az ő pártból történő kizárását?

R. A.: A Fidesz demokratikus párt. Ha egy ilyen lépést valaki kezdeményez, azt nagyon okkal és megfontoltan kell tennie és ezeknek a kezdeményezéseknek a többsége helyből kell, hogy elinduljon. Edelényből vagy BAZ megyéből Molnárnak a pártból történő kizárását nem kezdeményezte mindmáig senki sem. Én nem tartom menthetetlennek Molnár Oszkárt, de az Országgyűlésben ketten szavaztunk a Fidesz-frakcióból igennel az ő mentelmi jogának fölfüggesztésére: ő meg én. Az a szavazat többek közt az általa elmondottakkal szembeni ellenérzéseimet is kifejezte ki.

hvg.hu: A Fidesz részéről vannak olyan elképzelések, hogy az egyházi esküvőt fogadja el az állam. Ezzel nem mennek szembe a magyar szekularizációs hagyományokkal, konkrétan a Wekerle Sándorhoz köthető polgári anyakönyvezéssel?

R. A.: Nem. A mai világban ez már bizonyos értelemben gyakorlati kérdés. Aki polgári esküvőt akar, szíve joga, de aki szeretne egyházi házasságot, annak ne kelljen kétszer megnősülnie vagy férjhez mennie, bőven elég egyszer. Persze, ha az egyházi házasságkötést törvény által elismerjük, ott minimum szükség van egy, a felek által aláírt külön nyilatkozathoz. Nem tennénk mást, mint a két aktust összevonnánk egybe. Vagyis ez nem korlátozás, hanem épp ellenkezőleg: a szabadság kiterjesztése lenne.

Szegő Péter