szerző:
Polgár Dóra
Tetszett a cikk?

Sokan most szembesülnek azzal, hogy fizetniük kell a választott szakért, és nem kevesen most határozzák el, hogy be sem iratkoznak az egyetemre. Pedig létezik méltányos tandíjrendszer is, amelyik fenntartható felsőoktatást teremt. A szerző Polgár Dóra, a Hallgatói Hálózat volt tagja.

Kedden este megjelentek a felvételi ponthatárok. Mivel az eső elmosta a margitszigeti Pont ott Partit, nem tudjuk meg, milyen lett volna a hangulat akkor, ha már kézzelfogható valósággá válik, hogy idén szeptembertől a jelentkezők nagy része fizetni fog a választott szakért. Mégpedig annyit, amennyit a jelenlegi magyar oktatás színvonala meg sem ér.

Ez a tanév ilyen lesz. Nagyjából az van hátra, hogy akiknek most nem sikerült, azok készüljenek a jövő évi felvételire. Ja, meg, hogy mint fiatal választók megkérdezzük a kormányváltásra készülő ellenzéket, hogy milyen alternatívát tudnak a hallgatóknak felajánlani, ha megöröklik a felismerhetetlenségig letarolt oktatási rendszert?

                                                                                   *

Az új felsőoktatási törvény politikai értelemben a jobboldal teljes győzelme lett: a tiltakozó hallgatók, pedagógusok, szakértők és politikusok egyáltalán nem tudták befolyásolni a törvényalkotást. Pedig volt minden: fórum, tüntetés, sok dühös publicisztika és sajtótájékoztató, csak... csak a dolog valahol meghalt. Szerencsésen egymásra találtak a rátermett véleményvezérek, a közhangulat és a kellően megijedő hallgatói tömegek, de a kétharmaddal szemben eszköztelenül álldogáltunk valamelyik téren transzparenssel a kezünkben.

A Fidesz-KDNP pedig úgy tűnik, tanult a korábbi tandíjkísérletekből és azok bukásából, így igazi komplexusos bunkóként hagyott figyelmen kívül minden reakciót és visszajelzést.

A kormány felsőoktatási átalakításának csak egy célja van: a központi költségvetés karcsúsítása. Amivel önmagában nem is lenne baj, de az ideinél, vagyis a GDP 0,80 százalékánál csak 1996-ban és 1997-ben részesült kisebb állami támogatásban a felsőoktatás. A szakonként akár többmilliós nagyságrendet elérő összeg pedig pont az a kategória, amennyit a magyar felsőoktatás jelenlegi minősége egyszerűen nem ér meg. 

Nem is beszélve arról, hogy az oktatáspolitikai elemzések fő következtetése az volt, hogy az elgondolt rendszer a diákhitel II.-nek köszönhetően már középtávon fenntarthatatlanná válik: az állami támogatáson megspórolt összegnél jóval többet kell rendelkezésre bocsátani az új diákhitel-konstrukción keresztül.

Pedig van jó tandíj is, amely méltányos a különböző hátterűekkel is, fenntartható, ha mögötte (a diákhiteleken kívül) egy ösztöndíjrendszer biztosítja a tehetséges, de nem tehetős hallgatók részvételét. A célja az, hogy az egyetemek és hallgatók között versenyt teremtsen, ami az oktatás minőségének a javulását eredményezi. A folyamatba bevonják a szakmát és a hallgatókat is. És különben is, mint tudjuk, az oktatás az a terület, amit minden kormány kiemelten akar kezelni, hiszen ez a jövő záloga, vagy mi.

Csak aztán jönnek a kampányok, a népszerűségért pitiző pártok, és jó eséllyel találnak ki olyan csökött szlogeneket, mint a „több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek” vagy a „3 igennel sokat spórolhatsz”.

Mindennél nagyobb szükség lenne egy valóban méltányos, ösztöndíjrendszerrel támogatott tandíjra. Ám amilyen könnyen kibújt az első Orbán-kormány is a felelősség alól, és politikai következmények nélküli eltörölte, olyan könnyű lehet ezt megint eljátszani egy esetleges kormányváltáskor.

*

Egy lényeges szempontból most más a helyzet: nem várható a közeljövőben olyan mértékű gazdasági növekedés, ami lehetővé tenné a lazább költségvetési politikát. Egyszerűen nem lesz miből ingyenes felsőoktatást ígérni, a tankötelezettségi korhatárt visszaemelni 18 évre, a férőhelyeket növelni és bezárt iskolákat újranyitni. Így a most épp oktatási programjaikat író ellenzéki pártoknak a felelőssége abban áll, hogy megszerettessék a tandíjat.

A felkínált alternatívájuk nem lehet más, mint egy szakmai szempontok alapján, egyeztetések során meghatározott mérsékelt, ésszerű tandíj – annak a rendszernek a helyébe, ami miatt most harmincezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre. És a magyar választók meg fogják érteni, hogy az egyetem egy szolgáltatás. Mert ha a célok ésszerűek és elérhetőek, akkor van az a pénz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az Európai Unió a járványban megmutatta, hogy ha kell, tud gyorsan dönteni

Az Európai Unió a járványban megmutatta, hogy ha kell, tud gyorsan dönteni

Csalásra is képes volt, csak hogy vakcinához jusson egy kanadai mogul

Csalásra is képes volt, csak hogy vakcinához jusson egy kanadai mogul

Hivatalos: újra Dárdai Pál a Hertha BSC vezetőedzője

Hivatalos: újra Dárdai Pál a Hertha BSC vezetőedzője