szerző:
Gomperz Tamás
Tetszett a cikk?

Balra tőlem tilos, jobbra tőlem tilos, csak ahol én vagyok, ott nem tilos.

A demokráciának ára van

Közel 1 milliárd forintos vagyon, belvárosi szálloda, balatoni yacht, mindez pár év leforgása alatt – nyilván sok óvodás kéri a napokban, hogy politológus legyen a jele. Jobban fizet, mint a drogcsempészet, viszont kevésbé kockázatos, ezen felül még Török Gáborral is lehet szerepelni a tévében, hogy egy másik elismert szakmabelit említsünk. Mi többre vágyhat egy mai gyerek? A kormány e tekintetben nincs szinkronban önmagával, hiszen a legjobbjai éppen csúcsra juttatnak egy szakmát, a minisztériumban mégis azon ügyködnek, hogy a jövőben mindenki mérnök legyen. Holott, melyik mérnök tud összeszedni ilyen rövid idő alatt annyi pénzt, amennyi politológus diplomával bárkinek sikerülhet?

Főleg, ha Giró-Szász Andrásnak hívják. Az ő munkásságát idáig kevesen értékelték érdemének megfelelően. Pedig úttörője volt annak a tudománynak, melynek művelői a délelőtt folyamán közreműködtek a politikus beszédének megírásában, majd este bementek a tévébe, komoly arccal elmagyarázni miről szólt a történelmi beszéd. Emiatt sokan megvetették és legszívesebben leköpték volna őket, de ebben nem volt igazuk, a pártpolitológusok nélkülözhetetlenek voltak abban, hogy a nép megértse, mit akarnak a vezetőik tulajdonképpen közölni.

Vegyünk például egy országértékelő beszédet. A többségük hosszú, unalmas és teljesen értelmetlen. A nézőnek az egész nem mond semmit, elveszettnek érzi magát, akár a magyar adóellenőr az amerikai vízumosztályon. Ezért tartjuk a beszédíró politológust, aki rámutat, hogy az elnök úr a cselekvő igék gyakori alkalmazásával az aktív korosztályoknak üzent, továbbá figyelemreméltó az is, hogy az idén nem használta a kommunista kifejezést, amivel az idősebb polgártársainknak nyújtott békejobbot. Neki, mármint a beszédíró politológusnak feltűnt, milyen gyakran hangzott el a gyarapodás és a nemzet szó egymás mellett (ha már így írta bele), amivel a szónok minden bizonnyal a következő időszak diskurzusát tematizálta – vonja le a következtetést. Köszönjük, ez hasznos volt, mert abból a szar beszédből ez így nem volt egyértelmű, de most már tudjuk.

Egy idő után magát a szónoklatot ki is lehetett hagyni. A vitapartner politológus a stúdióban megpróbálta összefoglalni az ellenoldali párt véleményét, ami könnyen ment, mert azt ő írta meg a reggeli órákban. Röviden: közel vitték az emberekhez a politikát, mint két kiküldött diplomata udvariasan megvitatták az álláspontokat, amelyek tökéletesen megegyeztek a pártok álláspontjaival, de ez így mindenkinek jobb volt, mert szebb nyakkendőket viseltek és legalább nem üvöltöztek.

Ahogy a curling nevű játékban: a politikus ellöki a korongot, melynek célba jutását a csapathoz tartozó független politológusok azzal segítik, hogy veszettül söprögetik előtte és mögötte a jeget. Abban nincs semmi meglepő, ha a sportág sokszoros bajnoka kimagasló anyagi megbecsülésben részesült. Abban sem, hogy az illető szabadlábon van. A történet érdekessége egyedül annak kultúr- és vallástörténeti mélységeiben keresendő.

A kiválasztott nép

Van tehát egy fontos tanulsága annak az ügynek, amely ezen a héten tartja lázban a közpénzekre épített mesés meggazdagodásokért mindig lelkesedő közönséget.

Giró-Szász András esete mindenekelőtt azt szemlélteti, hogy a kormány milyen tisztelettel ápolja a zsidó-keresztény kultúrkör valamennyi örökségét, amit bizonyít az a technika, amivel a politológus-kormányszóvivő-politológus-államtitkár a vagyonkezelés erkölcsi-jogi problémáit megoldotta kissé ciklikus, ugyanakkor tudományos eredményekben és közbeszerzési sikerekben nem szűkölködő pályafutása során.

Ennek megértéséhez foglaljuk össze a csodálatos vagyongyarapodás főbb állomásait. Volt egy cége. Amikor kinevezték kormányszóvivőnek, eladta. Nyilván azért, hogy ne legyen annyira kínos, amikor az általa megjelenített kormány pénzt pumpál a vállalatába. Így az általa képviselt kormány a volt vállalatába pumpált pénzt. Pár milliárd forintot. Talán arra gondolt, hogy ha konkrétan a saját vállalkozásába tolná át a zsákmányt, akkor az ügyészég a legnagyobb előzékenység ellenére sem tudná elkerülni az eljárást, de minden bizonnyal alábecsülte a legfőbb ügyész úr nagyvonalúságát. A szóvivőség mindenki számára emlékezetes időszaka véget ért idén, utána, hogy, hogy nem, újra tulajdonos lett a cégben. Itt mindenki nagyon meglepődött. Az államon kívüli rideg napok nem tartottak sokáig, az ősz ismét a kormányzatban találta, a néhány hónapja visszaszerzett tulajdonát ezért megint eladta. Ebből jött össze a 750 millió.

Irtó rafkós. De honnan jön az ötlet?

Természetesen a zsidóktól.

A kulcs a Smita, azaz a Szombatév.

„Szóla ismét az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, mondván: Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, nyugodjék meg a föld az Úrnak szombatja szerint. Hat esztendőn át vesd a te szántóföldedet, és hat esztendőn át messed a te szőlődet, és takarítsd be annak termését; a hetedik esztendőben pedig szombati nyugodalma legyen a földnek, az Úrnak szombatja: szántóföldedet ne vesd be, és szőlődet meg ne mesd. A mi a te tarló földeden magától terem, le ne arasd, és a mi a te metszetlen szőlődön terem, meg ne szedjed; mert nyugalom esztendeje lesz az a földnek. És a mit a föld az ő szombatján terem, legyen az eledelül néktek: néked, szolgádnak, szolgáló leányodnak, béresednek és zsellérednek, a kik nálad tartózkodnak; a te barmodnak is és a vadnak, a mely a te földeden van, legyen annak minden termése eledelül.” (3 Mózes 25: 1–7)

Mivel a vallásos zsidók hajlamosak a bibliai előírásokat szó szerint érteni, ezt a parancsolatot is úgy értelmezik, ahogy írva vagyon, tehát hat éven át szabad mezőgazdasági termesztést folytatni, de a hetedikben, a szombatévben, a földeket parlagon kell hagyni. Sőt, ebben az évben a magától növő termést sem szabad betakarítani, annak érdekében, hogy bárki elvihesse.

Sokáig ki sem derült, hogy ennek a szabálynak mi a következménye, mert ­– nehezen kiismerhető okokból – csak Izrael területére vonatkozik, ott pedig hagyományosan kevesen éltek földművelésből. Akkor lett világos, hogy ennek a fele sem tréfa, amikor a cionizmus hatására a Szentföld elkezdett benépesedni, és a mezőgazdasági termelés megjelent. Lehetett a megelőző időszakban aszály, háború, éhínség, kerülhetett piaci előnybe a nem zsidó konkurencia, a hetedik évet ki kellett hagyni. Szép ez a törvény, de jobb lenne kijátszani – gondolhatták a magyarok testvérei.

Ekkor jött a korabeli Gíró-Szász, egy igazi fideszes fineszes ötlettel. A szombatév beállta előtt eladják a földeket egy nem zsidónak. Mivel a törvény kizárólag a zsidók földjeire vonatkozik, az eladott területeket meg lehet művelni, a termést be lehet takarítani. Aztán a tulajdonjog visszaszáll eredeti zsidó tulajdonosára, amikor a szombatév véget ér. Tavaly az enyém volt, jövőre az enyém lesz, csak az idén nem az enyém, bár akkor is nekem terem, nincs ezzel gond.

Heter Mekhira ennek a kiskapunak a neve. Vannak rabbik, akik helyeslik, szerintük a Teremtő olyan, mint a Heti Válasz-os újságíró, azért lehet ilyen trükkökkel megetetni. Más rabbik elutasítják, mivel a Teremtő nem azt kérte, hogy a kedvenc népe úgy bűvészkedjen a tulajdoni lapokkal, mint a debreceni polgármester, hanem azt, hogy a föld pihenjen.

Most már jól látható, hogy a politológus-kormányszóvivő-politológus-államtitkár nem pusztán eldöntött egy régi rabbinikus vitát, hanem a legmagasabb szinten tanulmányozza a zsidó-magyar eszmetörténet közös vonásait. Ebben a kutatómunkában állandó társa a belügyminiszter, aki hozzá  hasonlóan sokat köszönhet a szombatév jogtechnikai újításainak.

Mindez azt is bizonyítja, hogy a kormánytól tényleg távol áll minden antiszemitizmus. Szép kezdeményezés, hogy magán szemlélteti, mennyire téves az a vélekedés, miszerint a kapzsiság, a mértéktelen pénzsóvárság speciálisan zsidó tulajdonság lenne. Ezenfelül azt is cáfolják, hogy a Háttérhatalom az a bilderberges-moszados zsidó kavarás volna, mint azt néhány Magyar Hírlap-os szerző terjeszti. Őket valószínűleg az téveszti meg, hogy a Századvég éppen olyan, mint az általuk elképzelt zsidók: mindenütt ott vannak, és a végén mindig ők járnak jól.

Ennek a vallási-kulturális kapcsolatnak komoly előnyei lesznek hamarosan. Ha belegondolunk, lassan öt éve kormányoznak minket. Nem sokára jön a hetedik. Az lesz a szombatév. Egy teljes esztendőn át nem vihetnek haza semmit, hagyniuk kell, hogy másnak is jusson valami. Hacsak a felcsúti csodarabbi addig ki nem talál valamit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Így szigorodtak a járvány miatt bevezetett intézkedések tavaly óta

Így szigorodtak a járvány miatt bevezetett intézkedések tavaly óta

Életfogytiglanra ítélték első fokon a kíméletlen csantavéri gyilkost

Életfogytiglanra ítélték első fokon a kíméletlen csantavéri gyilkost

Magyar kutató vezetésével tesztelték a Novavax koronavírus elleni vakcináját

Magyar kutató vezetésével tesztelték a Novavax koronavírus elleni vakcináját