Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Parászka Boróka haditudósítása az identitásháborúból, amely nem a magyar-román ellentétekről, hanem a magyar-magyar szembenállásról szól. Ebben a magyarságversenyben a legmagyarabbak annyira magyarok, hogy már nem is magyarok, hanem székelyek.
Az Összetartozás daláról és Konrád Györgyről írt a liberális pozsonyi Sme, míg az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű lap a túlzottdeficit-eljárás leállítására tett javaslat kapcsán közölt kommentárt kedden. A német Süddeutsche Zeitung pedig Joachim Gauck német államfőt bírálja Balog Zoltán miniszter kitüntetése miatt.
Az elmúlt héten amerikai és európai publicisták bírálták az EU rossz gazdasági és hiányzó külpolitikáját, és természetesen reagáltak a törökországi zavargásokra is.
Nemrég Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője megzavarta Markó Iván premierjét, így tiltakozva az ellen, hogy Markó társulata soron kívül kapott 130 millió forintot a miniszterelnöktől, míg az összes többi független színház tavalyi támogatása alig tett ki 200 milliót. A kormánypárti média ezt követően azzal vádolta Gulyásékat, hogy korábban ők is kaptak pályázaton kívüli pénzt az államtól. Az alábbiakban a Krétakör alapítója válaszol a vádakra, és fejti ki a helyzetről véleményét.
Vigyázó szemünk nem feltétlenül kell Isztambulra vetnünk, de ha a tiltakozóknak valóban sikerül forradalmat kirobbantaniuk, akkor ránk nézve csak egy dolog következik ebből. Az, hogy gyávák vagyunk.
Ha egy német ismerősünknek akarnánk leírni az Orbánnal szemben álló, de nem posztkommunista, rendszerkritikus ellenzéket, akkor azt kéne mondanunk, hogy képzelje el a jobboldali FDP, a Zöldek és a kommunista Balpárt koalícióját. Nem tudná elképzelni.
Lánczi András jobboldali konzervatív politológus múlt heti publicisztikája ellen szólal fel Schimdt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója egy írásában. Schmidt az ellen szólal fel, hogy Lánczi a nők emancipációját bírálta.
A Főszerkesztők Fóruma is csatlakozott a bejelentett úgynevezett „reklámadó” ellen tiltakozókhoz, most pedig egy közleményben elemzik a médiapiac jelenlegi helyzetét. A veszteséges lapok előtt nem sok lehetőség van, de a piacot fent kell tartani.
Amikor Selmeczi Gabriella, a vaníliás karikák hosztesze, vagy Soltész Miklós prütykölésügyi államtitkár a „bajnaista anarchistákról” hadovál, az leginkább arra emlékeztet, ahogy a sztálini Szovjetunió főállamügyésze, Visinszkij elvtárs a „felforgató trockistákról” mennydörgött.