A nagy Bayer Zsolt-sejtés
"Igen, továbbra is bátran fotóztatom magamat Bayer Zsolt barátommal. Semmi szégyellnivalót nem találok ebben sem most, sem korábban. Jövőről egyelőre még ne beszéljünk" - közölte két éve Deutsch Tamás. De mit mond ma?
"Igen, továbbra is bátran fotóztatom magamat Bayer Zsolt barátommal. Semmi szégyellnivalót nem találok ebben sem most, sem korábban. Jövőről egyelőre még ne beszéljünk" - közölte két éve Deutsch Tamás. De mit mond ma?
Magyarországot nem a kormányai, hanem a magyarok teszik reménytelenül sivár hellyé. A házmestertempó és a számtani ismeretek teljes hiánya.
A francia adóváltozások elől menekülő Gérard Depardieu orosz állampolgárságot kapott Putyin elnöktől.
A Putyintól orosz állampolgárságot kapott Gérard Depardieu most azt játssza el, hogy a „gazdagokat sújtó” unortodoxia miként vezet az ortodox világba.
Kritika Debreczeni József 2006 őszéről írott könyvéről. Amennyiben ön a politikai oldalakon belüli önvadításra, saját előítéletei megerősítésére kíváncsi, akkor ne ezt a cikket olvassa el.
"A fény hiánya, a kimerültség, a felelőtlen diáktüntetések és Gyurcsány Ferenc miatt Önök kedvetlenek, levertek"- de a kormány kommunikációs csapatába szegődött Seres László javít a közérzetükön.
„Baloldali szemléletmóddal nem lehet értéket létrehozni”, hovatovább: „a magyar irodalom egyetlen írója, költője sem volt baloldali” – jelent meg a múlt év végén a Magyar Hírlapban. Hol máshol?
Érdemes körbenézni, mi történik azokban az országokban, amelyekben az állam (vagy az állambarát oligarchia) szociális vagy politikai okokból minden nem állami szereplőt kiszorít az energetikai piacról.
Városbezárás: gyorstalpaló a kialakult, kis, magyar jogi abszurdhoz
„2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét” – jelentette ki tavalyi évértékelőjében a miniszterelnök. Szerzőink megkísérelték összeszedni, hogy mi mindentől rugaszkodtunk el ebben az évben (a józan észt és a valóságot ezúttal nem számítva). Egy sikerekben gazdag év néhány jellemző momentuma.
A NER aligha az Alkotmánybíróság előtt hajtott fejet, sokkal inkább a balhétól fél. Akkor viszont miért is kellett akár egy másodpercig is komolyan venni a regisztrációt, mint ahogy azt a konformista ellenzék tette?
Az ellenzék tegnapi egyeztetésén a felek megállapodtak abban, hogy új Alkotmányt szükségeltetik írni, hogy az egyeztetéseket folytatják, illetve abban is, hogy melyikük viszi el ivartalanítani a család macskáját.
Csak a látvány, az csap meg, ahogy az ellenzéki összefogás keltetőjéből kidugja hombár fejét Schmuck Andor, és bizakodik. A tény, hogy ott fog ő is hombárkodni a többiekkel, már rég ismert volt.
A kormány nem érti, miért nem értjük meg végre, hogy már megértettek minket. Úgy gondolják, hogy a diákokon kívül esetleg még a kormányzati kommunikációt lehet okolni azért, mert továbbra is tüntetünk, és nem bírjuk felfogni, hogy miért jó az, amit a kormány a felsőoktatással művel. Pedig igenis értjük, hogy mi folyik jelenleg az országban.
A kormány hívei komolyan úgy gondolják, hogy az IMF-fel kötendő megállapodás a nyugati pénzvilág hiénáinak érdeke, pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. A jelenlegi helyzet fennmaradása kedvez legjobban a spekulánsoknak, akik olyan extra felárat érhetnek el a magyar állampapírokon, kötvényeken, amelyről a mai világban máshol álmodni sem lehet. Az IMF megállapodás vetne véget ennek a játszadozásnak.
Alaposan megvezették a jobboldali sajtómunkásokat: tömegesen ülnek fel egy brüsszeli városi legendának a Fidesz-közeli médiában.
A kérdés az, hogy a szinte a teljes egészében Pesten készülő magyarországi sajtónak van-e egyáltalán bármi néven nevezendő valóságismerete. Egyáltalán járkálnak-e, bóklásznak-e, ténferegnek-e még újságírók a nagyvárosi utcán?