Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Pride korlátozása a gyülekezési jog olyan szintű megsértése, amin mindenki rajtaveszthet. Túl sokszor mondták már túl sokan, hogy a NER szintet lép, de ezzel a támadással tényleg az egész társadalmat éri fenyegetés. Vélemény.
"Sosem éreztem magam harcosnak. Ellenkezőleg, olyan ember vagyok, aki a harmóniát, a komfortot szereti, aki gyűlöli az összeütközést és a feszültséget. Persze az események menete, a kortársi történelem a hazámban és az alkatom végül arra kényszerítettek, hogy szembeszálljak a rendszerrel.” Így beszélt magáról Václav Havel 1985-ben Budapesten. Kőszeg Ferenc búcsúja a bársonyos forradalom hősétől.
Kell-e védenünk a nemzeti függetlenséget akkor, amikor a népszuverenitást lerombolták, a szabadságjogokat relativizálták? Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar demokrácia és jogállam halott, Orbán ellenfelei mégsem tennék jól, ha Brüsszel szövetségeseiként járnának el.
Amíg nincs teljesen veszve minden (márpedig nincsen), addig, sajna, ki kell várnunk a sorunkat, és le kell szavaznunk a jelenlegi hatalmat, hacsak nem akarunk Tahrir téri viszonyokat. És ne akarjunk.
Ha az LMP és a szocialisták nem akarnak asszisztálni egy funkcióját vesztett „többpárti országgyűlés” látszatának fenntartásához, képviselőiknek a házszabály-módosítás elfogadása pillanatától nem szabad részt venniük a „parlamenti” munkában, az Országgyűlés funkciója ugyanis 2012-től érdemben nem fog különbözni az 1990 előtti pártállami parlamentétől. Magyarországon Nemzeti Együttműködés Rendszere néven valójában pártállam épül – a potenciális külföldi hitelezők megtévesztésére néhány demokratikus díszlet meghagyásával. Az ellenzéknek semmi oka rá, hogy mindehhez a nevét adja.
Most az északi, a déli és a keleti periféria sorsa is attól függ, hogy – a tágabb EU-n belül – végre intézményes formában is megszülethet-e az a bizonyos Kerneuropa, amelyet Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter Karl Lamersszel közösen írt 1994-es „papír”-jában már pontosan körvonalazott.
Ellopnak újabb 48 milliárdot. A jegybankot meg azért olvasztják egybe a pénzügyi felügyelettel, hogy egy újabb kontrollinstanciát iktassanak ki a nemzeti együttműködés rendszeréből. Seres László írása.
A K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda összegyűjtötte az év nagyobb visszhangot kiváltó, közpénzekkel kapcsolatos ügyeit. Szemben a hivatalos elszámoltatás némileg nehezen követhető menetrendjével, a K-Monitor az év során nyilvánosságra került ügyeket közül azokra koncentrált, amelyeket kitüntetett közfigyelem övezett.
Komolyan vehető hazai ellenzék híján még a nyugati országok és az IMF diplomáciai nyomásgyakorlása is kevés lehet ahhoz, hogy Magyarország visszaforduljon az elszigetelődés felé vezető útról - véli Deák András, a komment.hu egyik szerzője.
Az euróválságból lassan minden érintett levonja azokat a – közhelyes, ámde mélyen neoliberális – tanulságokat, melyek szerint érdemes nem többet költeni, mint amennyink van; szigorú fiskális fegyelemre van szükség; nincs ingyenebéd. Ugyanilyen tanulság azonban az is, hogy az Európai Uniónak le kell számolnia összkormányzati ambícióival.
Az elmúlt bő másfél év kétharmados önkényeskedése, akarnoksága által előidézett kiábrándulást, az alkotmányos, jogállami, gazdasági, társadalmi romlást, kulturális leépülést, valamint a cseppet sem biztató európai és globális fejleményeket látva a realista forgatókönyv csak a hazai válság mélyülésével számolhat a következő években.
Az iskola sajátos világ, részben kényszerű közösség, amelyet kölcsönös függőségi viszonyok jellemeznek. Politikai kényszereknek, „ajánlatoknak” itt nincs helyük, sem nyílt, sem bújtatott formában – az Alaptörvény mégis becsempészi őket.
Hajléktalankérdésben erős éven vagyunk túl. Bár az sejteni lehetett, hogy a választásokat követően lesznek változások, egy csomó lépést nem lehetett megjósolni. És még messze nincs vége, a nagyja csak most kezdődik, vagy mielőtt elkezdődne, véget is ér. De menjünk szépen sorban.
Kövér doktor közbelépett, és Pintér Sándor nagykaliberű stukkeréből kivette a töltényt. A történet Magyarországon játszódik, a nem is oly távoli múltban. NIBEK to the future.
A Fidesz újranyitja az igazságtételi folyamatot. Erősen kétséges azonban, hogy 22 évvel a rendszerváltás után lesz-e valódi katarzis, hiszen az elévülési szabályokat újraíró törvény kétes jogi megoldással próbálkozik.
A kormány még csak titkot sem csinál abból, mi a célja az állampolgárokról mindent tudó szuper-titkosszolgálat létrehozásával. A tervet mégis dermedt csend övezi – jellemző módon a Jobbik volt az első ellenzéki erő, amely felemelte a szavát ellene.
A kerülethatárokat sikerült úgy meghúzni, hogy az jó ideig a jobboldali erőknek kedvezzen. Természetesen ez nem jelenti, hogy a Fidesz leválthatatlan lenne, de ha az ellenzéki oldalon nem szökken szárba egy elsöprő „új többség”, a kerülethatárok a Fidesz javára billenthetik a végeredményt. Világosan látszik, hogy a 106 új körzet kialakításakor a korábbi választási eredmények alapján készült – és még ki tudja, milyen forrásból származó – adatbázisok mozgatták a térképrajzolók ceruzáját.
Az új törvénytervezet szilárdan a benesi kollektív bűnösség talaján állva mondja ki: a szocialista párt az MSZMP nevű „bűnöző szervezet” jogutódaként osztozik mindabban, amivel az állampárt terhelhető.
A pszichiátriai betegségekhez és a mentális fogyatékosságokhoz súlyos társadalmi előítéletek, irracionális félelmek kapcsolódnak, épp ezért könnyű aránytalanul nagyot vágni a költségeken. Az eredmény az lesz, hogy nagyon sokan fogják magukat rosszabbul érezni, megnehezítve ezzel környezetük életét is. Holott minimális ráfordítással mindenki számára kedvező eredményeket lehetne elérni. Sőt, eközben még valószínűleg spórolni is lehetne, rövid és hosszú távon is.
Nem tudom, nemzettársaink mikor ébrednek rá, hogy magyar állampolgárságuk – választójog ide vagy oda – tartalmatlan, egy nemzeti színű nejlonba csomagolt semmit kaptak, vagy annál is rosszabbat. Boldoghy Olivérnek is feltűnt már, hogy: „Magyarországi lakhelyem nincs, magyar okmányokkal nem rendelkezem, ottani személyigazolványt pedig csak úgy tudok szerezni, ha bejelentett címem van.” Bejelentett lakcím nélkül szavazni lehet a magyar parlament összetételéről, életben maradni, családot eltartani viszont nem; igaz, adókat és járulékokat se kötelező fizetni. Valakik minderről elfelejtették felvilágosítani a komáromi művész-vállalkozót. Tökéletesen jóhiszemű vagyok: valakik becsapták Boldoghy Olivért.