Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Pride korlátozása a gyülekezési jog olyan szintű megsértése, amin mindenki rajtaveszthet. Túl sokszor mondták már túl sokan, hogy a NER szintet lép, de ezzel a támadással tényleg az egész társadalmat éri fenyegetés. Vélemény.
Az, amit Csurka – hogy megnevezzük legnagyobb, legmélyebb szenvedélyének tárgyát – „zsidónak” tekint, Otto Weininger és legnagyobb tisztelője, Adolf Hitler óta egyértelmű kulturális képlet. E tekintetben, semmi kétség, Csurka náci volt meg fasiszta. De nem úgy volt náci, mint a Jobbik, amelynek indítékai között nem szerepel a magyar nép. Csurka a magyar népet a zsidónak tekintett belső szabadsággal szemben definiálta, a Jobbikot nem érdekli a magyar nép, csak a diadal: a csonkítás, a verés, az elhallgattatás. Az apokalipszis lovasai (tudjuk a Doktor Faustusból) hidegek. A Jobbik jéghideg. Csurka István gonosz szíve azonban forró volt. Szláv asszimilánsként imádta a magyart. A Jobbik nem szeret semmit. Csurka része a magyar történelemnek, a Jobbik kívül áll rajta, strukturális globálfasiszta.
Mellár Tamás józan szavai talán észhez térítik azokat a jobboldali értelmiségieket, akik segédkezet nyújtottak ahhoz, hogy tisztes magyar polgárok megdöbbentően nagy számban tiltakozzanak békemenetükkel Magyarország „megtámadása” ellen. Tették mindezt akkor, amikor talán már Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az IMF-megállapodás nemcsak az államcsőd elkerülése, hanem a saját sorsa miatt is kezd élet-halál kérdésévé válni.
Jól teszi az LMP, ha nem engedi belegyömöszölni magát az MSZP és szakadárszervezetei mellényzsebébe, bármit is gondol erről a szocialista rajongótábor. Közelről és sokáig éltem át, ahogy az SZDSZ mindig megtalálta a nagyon fontos okokat, amelyek miatt feladta elveit, rossz kompromisszumokat kötött és felélte hitelességét.
Solymosi Frigyes akadémikus szerint a plágiumügy kivizsgálása nem bonyolult feladat, és még a Kádár-rendszerben is volt mód a plágiumon kapott hatalmasságok lebuktatására.
Az Orbán-kormány maga is felelős azért, hogy idejutottunk. A Kemény Zsigmond-i értelemben vett reálpolitika útjára vissza kell térnie a magyar politika centrumának, mert csődöt mondtak a „haszonvehetetlen ideológok”.
Mindazok, akik kíváncsiak, hogy miről nem szól 2012 Magyarországa, és hogy ennek ellenére mivel töltik lapjaikat a saját véleményüket formálók, azok olvassák el Bartus László (Amerikai Népszava) és Stumpf András (Heti Válasz) egymás mellett elfeleselő irományát.
A szabadságharcos retorika képtelen leírni, ami most Magyarországon zajlik. A kormány nemcsak az unió írott szabályait hágta át, de az íratlanokat is. Operába sem tilos a törvény szerint mankiniben menni, aki megteszi, mégis érezni fogja a következményeket.
A kormányrendelet, amely összességében 46 milliárd forintnyi pluszforrást jelent a kórházaknak, valóban lehetőséget adna arra, hogy az egészségügyi intézmények tiszta lappal indíthassák az új évet. Ám a kormány pénzeit nem sikerült a kormányrendeletben meghatározott célokra fordítani. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának írása.
Ez a megoldás? Engedje át a demokratikus ellenzék a törvényhozás épületét és még létező lehetőségeit a kiépülő állampártnak? Erre kaptak felhatalmazást az ellenzéki választóktól?
Azon kevesek közé tartozom, akik több mint harminc éve következetesen képviselik a politikai közép tényezői közötti együttműködés gondolatát. Már minden más, ésszerűnek tetsző változattal megpróbálkoztunk, csak ezzel nem. Volt részünk egyszerű többségű jobbra és balra húzó kormányzásban, jobbközép és balközép koalícióban. Volt szerencsétlenségünk élvezhetni kétharmados liberális baloldali kormány áldásait is. Most pedig itt van ez a minden eddigi kormány teljesítményét alulmúló, kétharmados jobboldali kormányzás. Egyik sem hozott széles társadalmi elismeréssel övezett szilárd demokráciát. Csak a politikai táborok középre húzó erőit együttműködésre késztető kormányzással nem tettünk még kísérletet. Miért ne tehetnénk? Ha már eddig minden jobbnak látszó ötletünkkel megbuktunk.
„Ha én egyszer elnök lennék / Fedél nélkült fénymásolnék” – éneklik az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) videójában, mellyel a mozgalom alternatív köztársasági elnökjelölteket keres. Ezek szerint az alternatív államfő is Schmitt Pál lesz, a fénymásoló kezelése pont az ő képességeihez igazított felvételi vizsga.
Az a gazdaságpolitika, melynek eredményeként olyan tartós forintgyengülés következik be, és ezáltal úgy nő történelmi csúcsára az államadósság, hogy az nemhogy kedvezőbb jövedelmi helyzetbe hozná a lakosságot, de elértékteleníti a forintalapú megtakarításait, miközben megsokszorozza devizaadóssága értékét, semmilyen racionális indokkal nem magyarázható.
Ha egyet is értünk Michael Oakeshottal abban, hogy a kormányzás célja a felszínen maradás, mivel sem kikötő, sem úticél nincs; azért a haladás mégis haladás, a szelek, az áramlatok, a természeti erők kihasználása, s nem leküzdése. Sok igazság van tehát abban, hogy Magyarországon már nagyon is ideje volt a sodródás és a zavarosban halászás közéleti kultúrájának véget vetni. De az öncélú akarás semmivel sem jobb. Kudarcra van ítélve.
Ez a félbeharapott sonkás szendvics azt jelképezi, ami a másfél éve regnáló nemzeti együttizének a leglényege: a ká-európai pitiánerséggel árukapcsolt hazugságot. Erre épül az egész rendszerük.
Jövő év első napján hatályba lép az új magyar alkotmány, illetve az a számos kétharmados törvény, amelyeket az év utolsó napjaiban fogad el a parlament az ellenzék parlamenten belüli és kívüli tiltakozása, valamint a nyugati világ összes komolyan vehető hatalmától érkező hivatalos aggályok ellenére. Érdemes röviden átgondolni, mi ezeknek a valódi célja, és reálisan mit érthet el vele a kormány.
Különleges időpontban jelent meg Magyarországon Steve Crawshaw és John Jackson Civil bátorság című könyve, amelyhez a közelmúltban elhunyt cseh államférfi, Václav Havel írt előszót. A HVG Könyvek kiadásában, az Amnesty International Magyarország közreműködésével napvilágot látott mű elsősorban módszertani segédeszköz civil ellenállók és a hatalom törvénytelen lépései ellen erőszakmentes, de szintén törvénytelen eszközöket igénybe vevő hétköznapi hősök számára – különösen praktikus olvasmány 2011 végének Magyarországán.
2012 első negyedében Görögország ki fog hullni az euró-övezetből. De a német-francia „duális állam” alapzatán nyugvó – most már a politikai unió irányába is egyértelműen elmozduló – szűkebb pénzügyi unió meg fog maradni, ha törik, ha szakad.
Orbán Viktoron kívül is van élet a Fideszben, és esetleg mégiscsak akad, akinek fontosabb az állam fizetőképességének megőrzése. A kérdés, hogy az EU és az IMF hajlandó lesz-e még visszaülni bárkivel is tárgyalni.
Havasi Bertalan a szimbóluma annak az abuzív viszonynak, amit az egymást követő Orbán-kormányok a nem propagandaközpontból irányított sajtóval kialakítottak és fenntartanak.