A kényelmetlen igazság az, hogy ha a mostani ellenzék hatalomra kerül 2014-ben, tudomásul kell vennie: nincs visszatérés a 2010 előtti gazdasági és szociálpolitikai megoldásokhoz. Nemcsak pénz nincs rá, helytelen is volna.
Kedves gyerekek, a mai órán megint Trianonnal foglalkozunk. Ne ijedjetek meg, nem a megszokott kesergés következik a minket ért egyedülálló sérelmek taglalásával. Többé már nem. Üljetek lazán, az ünnepélyes arckifejezésre sincs szükség. Végre felszabadítjuk magunkat.
Az RMDSZ-t meggyengítette, a Fidesz-szateliteket gyakorlatilag megsemmisítette az erdélyi magyar belháború. A romániai helyhatósági választás a baloldali-liberális szövetség áttörését hozta, a magyar pártok a vártnál lényegesen rosszabbul szerepeltek.
Bár az állampolgároknak egyáltalán nem mellékes, kik lesznek településük vezetői a következő négy évben, a pártok számára a június 10-i romániai helyhatósági elsősorban az őszi parlamenti választások főpróbáját jelenti.
Két éve adták ki a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. A róla elnevezett rendszer konszolidációja pontosan annyira lesz sikertelen, mint a bevezetése. Itt az ideje, hogy a rendszerből kiszorult többségről szóljon az élet.
E közhülyeség szerint a mai, posztmodern stb. ember már csak könnyűt és gyorsat fogyaszt, valamint eleve ostoba. Hát először is: nincs mai ember, posztmodern ember pláne nincs.
Eichmann személyiségéről a legvadabb legendák terjedtek el, azt terjesztették róla, hogy „semmilyen szexuális gátlásai sem voltak és az orgiák gyakran reggel hatig tartottak". Eichmann szenvedélyeiről azonban csak annyit tudunk, hogy Magyarországon többször lovagolt és erősen dohányzott, sőt viszonylag sokat is ivott.
Az egészségügyben létező korrupcióból általában csak a hálapénzt ismerik. Pedig a korrupció jelen van a kis értékű ágy melletti fogyókészlet-beszerzésektől a nagy értékű gépek megvásárlásán át a kórházi ingatlanfejlesztésekig, és összességében minimum vetekszik a zsebbe csúsztatott borítékokban lapuló tízezrek összegével. Közös pont, hogy az orvosarisztokrácia ebben a szegmensben is főszereplő. A hvg.hu korrupcióellenes sorozatának olyan darabja következik, amikor a szerző anonimitását kénytelenek voltunk megőrizni, mert ezeket a praktikákat részleteikben csak a piacot belülről szemlélők ismerik.
A Fidesz bevette a Simicska-tablettát, és se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A lassan ölő méreg már benn van a szervezetben.
Lehet, hogy a Nemzeti Együttműködés időszakát még évtizedekig nyögni fogjuk, és nyugdíjunkat unokáink sem fogják látni, de legalább jól szórakoztunk. Ez az időszak örökké emlékezetes figurákat termelt ki magából, a ciklus félidejében szerzőink az alábbi összeállítással tisztelegnek a kormány, s ellenzéke előtt.
Az osztályharcos fázis elmúlt, a kormánypárti Békemenettel megvolt '57 május elseje is, most a lassú konszolidáció ideje jött el, persze bizonyos feltételekkel: ha nem fogadjuk el a Párt vezető szerepét, ne is számítsunk jóindulatra.
A kormány a jelek szerint elszánta magát a paksi bővítésre, ez ügyben létre is hozott egy szűk körű bizottságot. Mi ezzel a probléma?
Görögország választott, és a mentőcsomag- és megszorításpárti Új Demokrácia párt nyert. Így a történelmi pártok koalíciót alakíthatnának, aztán hogy ebből mi lesz, majd kiderül, mivel könnyen lehet, hogy a szocialista párt a mentőcsomag újratárgyalását (tehát nem teljes elutasítását, és pláne nem az euró kivezetését) szorgalmazó új baloldali pártot is a koalícióban akarja tudni.
Gazdaságélénkítés vagy fiskális szigor, keresletösztönzés vagy költségvetési megszorítás, Soros György vagy Angela Merkel, amerikai vagy európai válasz, európai szocialisták vagy konzervatívok? A válságra adandó válasz nem egyszerűen különböző nézetek, intellektuális viták kérdése. Az amerikai és európai válságkezelési mód eltérő volta nem véletlen, hanem történelmi-szerkezeti különbségeknek a gazdaságpolitikában is megjelenő következménye.
Helyreállt a jogbiztonság és a rend, mi pedig csak örülhetünk, hogy boldog szemtanúi vagyunk egy bimbózó aranykor hajnalának, amiben minden megváltozik, hogy pont ugyanolyan legyen, mint volt.
Az arab sakknagymester brutális bántalmazása és a Schweitzer főrabbit ért inzultus után világos: ha a társadalom egy részének és a magyar hivatalosságoknak a mozgása ennyire párhuzamosan halad, akkor annak - és ez tiszta matematika - a vége valószínűleg az, hogy egyszer találkozni fognak.
Az Orbán-kormány nagyjából a felére csökkentette a civilek normatív támogatását, a pénz elosztásában is csökkent a szerepük. Az a jelenség viszont az összeférhetetlenségi szabályok változásával sem szűnt meg, hogy amit az egyik pályázati rendszerben a döntéshozó támogatott, azt másik pályázati rendszerben visszakapja mint pályázó. A hvg.hu korrupcióellenes sorozata a civilek állami támogatásáról.
Nyirő magyar állami "újratemetése" merő cinizmus. Az egyetlen empirikusan igazolható folyamat úgy összegezhető, hogy minél inkább Nyirő József, annál inkább Zagyva György Gyula.
Matolcsy György egy tönkretett, leharcolt, kivéreztetett középosztálytól várná a demográfiai fordulatot. Balavány György írása.
Az az ötlet, hogy a következő két évben (értsd: a választásokig) a parlamenti pártok támogatását megvonják (vagy csökkentsék), természetesen egyet jelent a riválisok felszámolásával. Összehasonlításul: csak a lopáson kapott villapecér exállamfő harmadik (?) lakására és költöztetésére szánt költségvetési keret majdnem akkora, mint az LMP egyéves bevétele.
