Hankiss Elemér: Levél egy osztrák kollégához

Szerencsétlen dolog volna, ha a politikai-gazdasági-közéleti zűrzavar alatt nem látnánk meg az élni akarás és tudás, a nyitott, toleráns, alkotó európai szellemiség erősödő fényeit. Farkasvakságban szenved az, aki csak a homályt látja. Egy osztrák kolléga sötét képet fest országunk állapotáról.


Lép-e az MSZP Veres János ügyében?

Félő, hogy gyors reagálás híján tovább amortizálódik az MSZP erkölcsi tőkéje. Igen, Veres János és tsa utazgatásaira, a zavaros és ellentmondó indoklásokra, a közpénzek illetéktelen felhasználásának gyanújára utalunk. Ha az MSZP habozik, akkor Bajnai Gordon miniszterelnöknek kellene mielőbb döntést hoznia.



Bihari Mihály: Az egész politikai osztályt nem lehet bűnözőként kezelni

A kormány- és az ellenzéki pártok közötti engesztelhetetlen szembenállás egy olyan politikai kultúrát tükröz, amelyben ismeretlen a megegyezésre törekvés, még a párbeszédet is árulásnak tartják. Ilyen légkörben a politika kriminalizálódik - figyelmeztet a hvg.hu-nak adott interjúban Bihari Mihály, a rendszerváltás alapító atyáinak egyike. Az ELTE jogi karának állam- és jogbölcselet professzora, kilenc évig volt alkotmánybíró, majd 2005 és 2008 között az Alkotmánybíróság elnöke.


Csizmadia Ervin: A pártrendszer szétesése és a korrupciós lavina

A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik - írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, három részes sorozatunk első darabjának szerzője.




Országos Választási Központi Bizottság

A Fidesz saját dugájába dőlt, a balliberális oldal pedig most ássa a vermet, amibe esetleg a jövőben fog belezuhanni. Így összegezhető az Országos Választási Bizottság (OVB) állandó tagjainak jelölése-választása. Nyolc éve a Fidesz delegálta és választatta meg a parlamenttel az OVB valamennyi tagját. Az idén a törvényhozás balliberális többsége az OVB-be – egyetlen kivétellel – saját embereit ültette be. Pedig a választás eredményét hitelesítő grémiumnak kerülnie kell a részrehajlás gyanújának árnyékát is.


Fidesz kampány: erőkultusz, finomra hangolva

A Fidesz kampányában az erő fogalomköre nemcsak a retorikában és szóhasználat tekintetében vált dominánssá, hanem a párt megnyilvánulásait is egyfajta finomra hangolt erőkultusz hatja át. Ez kihat a párt harcmodorára, érvrendszerére és a tartalmi mondanivalóra egyaránt. A Fidesz kommunikációjának rendezőelvét is az erős kormányzás – erős állam – erős Magyarország hármas egysége alkotja, véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.


Babarczy Eszter és Bauer Tamás vitája a Fidesz kétharmadáról

Bauer Tamás hozzászólásában fölöttébb károsnak tartja a Fidesz kétharmados többségét a következő Parlamentben, ellentétben Babarczy Eszterrel, aki korábban a kétharmad előnyeiről írt. Babarczy válaszol Bauernek, kitartva előző cikkének állításai mellett. Mindkét írást az alábbiakban közöljük.


Aljas rágalom vagy megalapozott gyanú? – tessék választani!

Folyik a választási kampány, egyre több a gyanúsítgatás, a rágalom, szaporodnak a leleplezések, legyenek akár hamis, akár valódi tényeken alapulók. A kellő időben nyilvánosságra hozott „időzített bombák” ugyanis befolyásolhatják a bizonytalan választók pártválasztását.


Mekkora hitelük van Orbán bírálóinak?

Lehet és kell is bírálni Orbán Viktort, ha elhallgatja ígéretei teljesülésének gazdasági, társadalmi és emberi árát. Ám hiteltelen a bírálat azok szájából, akiknek egy kritikus szavuk sem volt a 2002-es és 2006-os választás balliberális győzteseinek felelőtlen, populista, a következményekről hallgató vállalásaira, illetve akik teljes mellszélességgel kiálltak a gyurcsányi megszorítások mellett, Orbán várható takarékossági lépéseit viszont már jó előre fúrják. Azoknak a jobbosoknak a hitelessége is megkérdőjeleződik, akik a megszorítást csak akkor tekintik népnyúzónak, ha balról jön.


Babarczy Eszter: Miért előnyös a kétharmados Fidesz-győzelem?

A baloldali sajtó és a liberalizmust és parlamentáris demokráciát féltő elemzők szemében a rettegett kétharmad a minden áron elkerülendő eredmény a 2010-es parlamenti választáson. Ez a félelem érthető, de szerintem megalapozatlan. Mi több, kifejezetten előnyös lenne egy kétharmados Fidesz-győzelem.


Havas Henrik elképesztő életpályája

Egyik vezető hírportálunk felmérése szerint Havas Henrik is bekerült a legunalmasabb tévés arcok közé. Talán okkal: a celebesedett „tanár úr” már régóta olyan médiabóvlit termel, amire egyre kevesebben kíváncsiak.


Török Gábor: Mennyire erős a Jobbik?

A politológus szerint a kérdés most már nem az, hogy 2010-ben bővül-e egy új szereplővel a politika, hanem sokkal inkább az, hogy lehet-e még ennél is nagyobb a Jobbik által okozott meglepetés.




Schmidt Mária: A rendszerváltoztatás nem volt kudarc

Húsz évvel a rendszerváltoztatás után a társadalom jelentős része bizalmatlan az állammal, a jogszolgáltatással és a politikai elittel szemben. Általános az a vélekedés, hogy ez az uralmon lévő elit immorális, korrupt és mindennek a tetejében nem jól vezeti az országot. Mindezek ellenére a magyar rendszerváltoztatás nem tekinthető kudarcnak. A demokrácia politikai intézményei kiépültek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. A politikai elit gyenge teljesítménye ellenére az ország húsz év alatt sokat gyarapodott.



Politikai hittérítők: túloldalt csak a kárhozat vár?

Nem lenne jó, ha szekuláris társadalmunkban a politika valláspótlékká degradálódna. Hitvitákkal, boszorkányperekkel, egymást agresszíven téríteni próbáló, majd kiközösítő családtagokkal, fegyverforgató pártmisszionáriusokkal.