A New York Times (NYT) megduplázta, másfél millióra növelte az online kiadást naponta olvasók számát, miközben a hagyományos lapra továbbra is 1, 1 millióan fizetnek elő. „Olyan utat járunk be, amelynek végállomása a NYT nyomtatásának megszüntetése" – mondta Arthur Sulzberger, a NYT tulajdonosa, kiadója és a Times kiadócsoport elnöke a Haaretz izraeli lapnak adott interjúban.
Izland sokat köszönhet Bobby Fischernek, a különös sakk-fenoménnek, aki 35 évvel ezelött, 1972-ben Reykjavíkban legyőzte Borisz Szpasszkijt, s ezzel 1937 óta először nem szovjet (orosz) világbajnoka lett a sakknak.
A félméteres Balatonba fulladt bele Elbert János - állították az 1983-ban kiadott közlemények. Ezt már akkor sem hitte el senki, pláne azután, hogy rövid időn belül meghalt fia és felesége is. A KGB vagy valamelyik másik titkosszolgálat gyilkosságára utalnak a jelek, de az indítóok továbbra is ismeretlen. Odze György most megjelent könyve sem tár fel új bizonyítékokat.
Mifelénk a Lipótvárosban annyi a kordon, a kerítés és a járőröző rendőr, mintha elrendelték volna az ostromállapotot. Rémálmomban már látni vélem Gyurcsány Ferencet, amint tábornoki egyenruhában, a szívére tett kézzel esküszik a kamerák előtt, hogy a nemzet javáért kész minden áldozatra.
A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója az InfoRádiónak adott interjújában állította: a fideszes képviselők kordonbontását politika és erkölcs összefüggésében kell vizsgálni. Olvasatában a szimbolikus értékű akció kiegészítése az igazságosságról tartott Fidesz konferenciának.
A Kossuth téri események is jelzik: a Köztársaságért oly sokszor aggódó Gyurcsány alatt romlik a véleményszabadság garanciális szövete. A kordonbontást követő némi bizonytalankodás után ismét működésbe léptek a pártállami reflexek. A Fidesz sem jön jól ki az incidensből: az ilyen öncélú cselekvés csak a szélsőségesek felé nyit, a bizonytalan szavazókat aligha tudja a maga oldalára átcsábítani. Megjósolható, a közvélemény politika-undora tovább fokozódik.
A megszorítások miatti elégedetlenséggel szinte naponta szembesülő kormánynak kapóra jött a sehova sem vezető, ám figyelemelterelésnek kiváló Kossuth téri incidens. Egy jó kis performansz jobb szolgálatot tett volna a Fidesznek.
Bekövetkezett az, amit könnyen előre lehetett látni: a Kossuth teret elreteszelő kétszeres drótkerítés védelmében, illetve ellene lángolnak fel a politikai szenvedélyek Budapesten, 2007 február elején.
Lehet, hamarosan a sebről készült fotókkal kell igazolniuk az orvosoknak, hogy valódi sebeket láttak el, hasonlóan az autókról készülő kárfelvételi procedúrához. Nem is jó belegondolni, mi van akkor, ha valaki „totálkáros"?
Hirsi Ali, a Szomáliában született, Hollandiába, majd az USA-ba menekült fiatal politikusasszony kemény szabadgondolkodó, aki hadat üzent a radikális iszlámnak. Bírálatai feldűhítették a politikai korrektség és multikulturalizmus csőlátású híveit is.
Az emberi életet sikerül meghosszabbítani 1000 évre, benépesítjük a Naprendszert - az edge.org online magazin körkérdésére válaszoló tudósok néhány magyarázata optimizmusuk okáról. Mások földhözragadtabb indokokat hoztak föl: az emberiség jobban kihasználja a Nap energiáját, a Wikipédia robbanásszerűen elterjed, és megáll a Föld népességének szaporodása.
A történelmi zsidó negyedet - a tiltakozások ellenére - tovább bontják, új lakótelepszerű házak felhúzásával végleg tönkreteszik. A zsidó civil szervezetek meglehetősen passzívan figyelik a fejleményeket, nem mutat komolyabb érdeklődést a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz sem. Vajon miért? Alelnöke, még elnöksége idején, maga is vásárolt három házat a zsinagóga közvetlen szomszédságában.
Nem tudni, hogy Gyurcsány Ferenc huszonhárom pontba foglalt, Szembenézés című írása, melyet a Népszabadság január 26-i számának mellékletként közölt, meddig foglalkoztatja a közvéleményt. Látható, hogy a miniszterelnök szívesen venné, ha hosszan tartó elméleti vita bontakozna ki terjedelmes értekezéséről. Ám a közvélemény a mindennapi problémákkal és a rohamtempóban bevezetett reformok, így a szakiskolák összevonása jelentette gondokkal van elfoglalva.
Ambiciózus vállalkozók eldöntötték, megmentik a balatoni idegenforgalmat és nagy ívű beruházásokba kezdenek. Gyaníthatóan bikaerős kapcsolati háttérrel megszerezték a volt megyei idegenforgalmi hivatalok zsírosabb falatjait – köztük az értékes parti ingatlanokat. A helyiek véleményének kikérése, a helyi igények számbavétele elmaradt.
Néhány hét leforgása alatt körbement, s ma már szinte befejezett tényként kezelik: gyökeres változások fognak bekövetkezni a jobboldalon, akár új pártok is alakulhatnak. Elég régóta élek ebben a rémhírekkel-teli országban ahhoz, hogy tudjam, a feltűnést keltő híresztelések legtöbbször megalapozatlanok. Ez esetben azonban más a helyzet.
Nagyszabású megaprojektekel van jelen a magyar piacon Mordechai (Moti) Zisser, az izraeli tulajdonban lévő Plaza Centers elnöke. Nevéhez fűződik a Kerepesi úti lovarda helyén épülő grandiózus Aréna Pláza, a Hajógyári Szigeten létesülő „magyar Las Vegas”. Cége hozta létre 12 éve a Duna Plázát, és épített azután 15 másikat, szerte az országban. Zissert Jeruzsálemben interjúvolta meg a hvg.hu tudósítója.
A maradék jóléti intézmények, közszolgáltatások piacosításával kimúlik a Kádár-korszakban kiépített – annak idején a rendszer legitimációját szolgáló - koraszülött jóléti állam. A nagyarányú és sebtében végrehajtott „reformokhoz” hiányzik a közvélemény támogatása. A jelek szerint a társadalom a jelenlegi kormányzat által felkínáltnál aktívabb, védelmezőbb államra tartana igényt.
Demokráciákban megbéníthatja a reformereket, ha a nép ódzkodik a legalábbis átmenetileg áldozatokat követelő, ám szükséges reformoktól. Ha politikailag passzív a nép, könnyebb dolguk van a változás híveinek, viszont sérülnek a demokrácia elvei. A dilemma a jelenlegi magyar helyzetre is érvényes.
Amennyiben a kormány és rendőrsége nem lesz hajlandó eltávolítani a Kossuth téri falat még a márciusi tizenötödiki tüntetésekig, akaratlanul is jó szolgálatot tesz a demonstrálóknak. Meghagy egy olyan szimbólumot, amelynek népszerűtlensége mozgósító erejű lehet, s összefoghatja az ellenzék politikailag tarka csoportjait.
A Kádár-rezsim a középiskolákból kitiltotta, összeesküvés vádjával bebörtönözte, majd „megbocsátott”, s a 80-as években ő lehetett az adóreform atyja. A rendszerváltozás után két éven át az Antall-kormány pénzügyminisztere. Megalapítja a Centrum Pártot, 2007-ben azonban visszavonul a politikusi pályájáról. Kupa Mihály életéről, a politika és a gazdaság összefüggéseiről, a jelenlegi kormányzat reformkényszeres intézkedéseiről beszél a hvg.hu-nak.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
