Török Gábor: Mennyire erős a Jobbik?

A politológus szerint a kérdés most már nem az, hogy 2010-ben bővül-e egy új szereplővel a politika, hanem sokkal inkább az, hogy lehet-e még ennél is nagyobb a Jobbik által okozott meglepetés.




Schmidt Mária: A rendszerváltoztatás nem volt kudarc

Húsz évvel a rendszerváltoztatás után a társadalom jelentős része bizalmatlan az állammal, a jogszolgáltatással és a politikai elittel szemben. Általános az a vélekedés, hogy ez az uralmon lévő elit immorális, korrupt és mindennek a tetejében nem jól vezeti az országot. Mindezek ellenére a magyar rendszerváltoztatás nem tekinthető kudarcnak. A demokrácia politikai intézményei kiépültek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. A politikai elit gyenge teljesítménye ellenére az ország húsz év alatt sokat gyarapodott.



Politikai hittérítők: túloldalt csak a kárhozat vár?

Nem lenne jó, ha szekuláris társadalmunkban a politika valláspótlékká degradálódna. Hitvitákkal, boszorkányperekkel, egymást agresszíven téríteni próbáló, majd kiközösítő családtagokkal, fegyverforgató pártmisszionáriusokkal.


A zavarodott Demszky, avagy mi történt a világváros építőjével?

Nem tehetek róla, Demszky Gábor legutóbbi városházi beszéde, és a szemmel láthatóan zavarodott, mentegetőző főpolgármester egész megjelenése az MSZMP egykori főtitkárának, majd elnökének utolsó fellépését idézte fel bennem. Döbbenten meredtem magam elé: lehet, hogy a demokratikus ellenzék egykori vezéralakjának még mandátuma lejárta előtt távoznia kell a főpolgármesteri székből, karrierje ugyanolyan dicstelen véget ér, mint ádáz ellenfelének, Kádár Jánosnak?


Harc a szavazatokért a Facebookon

Orbán Viktor múlt pénteki évértékelője nem lepte meg a közönséget, nagyjából Bokros Lajos „orbánértékelő” beszéde is a várt eredménnyel zárult, sőt Mesterházy Attila reakcióira is számíthatott a nagyérdemű. Mindenképp figyelemreméltó azonban a beszédek illetve év(tized)értékelők internetes elő- és utóélete, amelyek talán egy új vitakultúra alapjai is lehetnek – állapítja meg Antal Attila a Méltányosság Politikaelemző központ munkatársa.


Babarczy Eszter: Az ügyészség végre gőzerővel dolgozik

2009-ben és 2010-ben egyre gyorsuló ütemben kerülnek az ügyészség látókörébe és a nyilvánosság elé a minimum gyanús, de leginkább nyilvánvaló disznóságok. Az állampolgár lelkesedését a saját állama működése iránt ez persze még jobban lankasztja – ha ugyan volt még némi bizalom néhány különlegesen jóindulatú polgártársban a költségvetési pénzek sorsát illetően


Orbán időutazása

Az Urbanlegends.hu blog Orbán Viktor évértékelő beszédének egy különös részére hívja fel a figyelmet.


Kopogtatócédulák - napi árfolyamon

A jelöltajánlás módszerei közül a kopogtatócédula-gyűjtés ad alkalmat a legtöbb visszaélésre, az elmúlt két évtized öt választása erre enged következtetni. Látszólag kiküszöböli a pénzt, épít az állampolgárok becsületére, demokrácia iránti elkötelezettségére, valójában a kopogtatócédulákat adják-veszik, kialakul a szabadpiaci árfolyama. Ennél a kaució intézménye jobbnak tűnik.


Orbán úgy tesz, mintha kampányolna

Orbán érthetően beszélt, de nem sokat mondott. Ha ennyi a programja, könnyű lesz betartani – ironizálhatnánk. Nem ígért vért, verejtéket, könnyeket – igaz, oázist és Kánaánt sem. Utóbbi a két előző választás röhejes, aztán pénzügyi tragédiába forduló ígérethalmazához viszonyítva akár üdítő fellélegzésnek is elmehet.


A KSH-ból kirúgták, a Statisztikai Társaság elnökének választották

Úgy tűnik, az országgyűlési választások közeledtével ismét előtérbe kerül, sőt, kampánytéma a hivatalos statisztikák megbízhatósága, a nemzetközi szervezeteknek eljuttatott adatok valódisága. Soós Lőrincet, a KSH 2003 őszén eltávolított igazgatóhelyettesét, a Magyar Statisztikai Társaság elnökét többek között arról kérdeztük, hogyan lehet megakadályozni, hogy a mindenkori magyar kormányok ne alkalmazzanak trükköket az adatszolgáltatásban.


„A mostani cigányvezetőknek csak a lábuk kandikál ki a pénzeszsákból”

A rendszerváltás óta nem volt olyan feszült a helyzet romák és nem romák között, mint jelenleg. Borsodban közel 200 ezer roma él, itt történik a legtöbb incidens. Hogyan lehetne enyhíteni a feszültséget, mi akadályozza a cigányság integrációját? Erről beszélgettünk Lakatos Attilával, a Borsod megyei cigányvajdával és Berki Lajossal, az ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével.


Babarczy Eszter Orbán évértékelőjéről - előtte és utána

Orbán beszéde nem hagyott kétségeket, a Jobbik meghozta azt, amit én magam, és gondolom sokan mások is, régóta vártak: a Fidesz visszatér egy európai demokráciában megengedhető retorikai keretek közé, és harcos pártból nyugodt erővé kíván válni. Ez a jelenlegi politikai erőtérből logikusan következik. Csak a fóbia, csak néhány nagyon rémült liberális értelmiségi irracionális félelme homályosíthatja el, hogy a politikai sakktáblán véges számú pozíció van. Ha a szélsőjobbot elfoglalta a Jobbik, akkor a Fidesz nem is tehet mást, mint hogy meghirdeti a megbékélés politikáját, és békepipát ajánl a tegnap még hazaáruló banditának nevezett polgártársaknak. Nem hagyhat most középen annyi helyet, hogy ott az MDF/SZDSZ meg tudjon telepedni.


A hazug elment, a hazugság maradt

Nem azon csodálkozom, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott, trükközött, manipulálni próbált. Hanem azon, hogy vannak magukat elfogulatlan írástudónak nevezők, akik erre csak 2006 őszén jöttek rá. Hogy itt tart a politikai kultúránk. Miszerint sokaknak csak akkor esik le a tantusz, ha az arcukba vágják a nyilvánvaló hazugságot. Vagy még akkor sem. Esetleg a hazugot eltaszítják, hazugságát azonban – ideológiailag átmázolva – továbbra is magukhoz ölelik. Aki nem tanul, az újra és újra a politikai hazugságok áldozata lehet, akármelyik oldalon is vezetik az orránál fogva.


Gyurcsány elment, de van-e igény újabb hazugságokra?

Nem azon csodálkozom, hogy Gyurcsány Ferenc hazudott, trükközött, manipulálni próbált. Hanem azon, hogy vannak magukat elfogulatlan írástudónak nevezők, akik erre csak 2006 őszén jöttek rá. Hogy itt tart a politikai kultúránk: sok embernek csak akkor esik le a tantusz, ha arcába vágják a nyilvánvaló hazugságot. Vagy még akkor sem.


Még egyszer szegény Mádiról, avagy mondj igazat…

A nyugdíj-és ingatlanadó-vita bizonyítja: a Fidesz továbbra is kerüli népszerűtlen gazdaságpolitikai tézisek felvetését. Pedig a győzelmet már aligha vehetik el tőle, és a jövőbeni megszorítások sarának javarészét nyugodtan ráverhetné a nyolc éve kormányzó politikai riválisaira.


Szükség van-e a miniszterelnök-jelöltek vitájára?

Tizenkét éve a jobboldal kemény munkával elérte, hogy Horn Gyula és Orbán Viktor leüljön egymással vitatkozni, 2002-ben Orbán és Medgyessy, 2006-ban Orbán és Gyurcsány folytatott szópárbajt. Nem biztos, hogy a vitára 2010-ben is sor kerül. Akár így, akár úgy, a miniszterelnök-jelölti viták előkészítését ki kell venni a pártok kezéből és arra érdemes szervezetek kezébe kell letenni – javasolja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.


Mire figyelmeztet Mádi és Hagyó politikai hullája?

A Hagyó-ügy most már mindent visz, de a statáriális gyorsasággal likvidált Mádi László politikai hullája is valószínűleg sokáig ott lesz még a választási harcba induló Fidesz-tábor szeme előtt. Lássa az udvar, lássa a nép, így jár minden elhajló, aki nem követi feltétlen engedelmességgel az egy a tábor, egy a zászló jelszavát.