Telitalálat a Möbius-szalag, ha a szocialisták létfázisát akarjuk illusztrálni. A párt jelenleg újításképtelenül cirkuláló, zárt kör, amely folyton visszakanyarodik múltbéli önmagába. Ez még lehetne csupáncsak az ő baja. Probléma ott lesz belőle, hogy ezzel a demokratikus belpolitikai mezőnyben az utódpárt koránt sincs egyedül. Kongresszusi látlelet.
A volt – és élünk a gyanúperrel, hogy leendő - miniszterelnöktől hétfőn a Parlamentben kérdezte tudósítónk Molnár Oszkár ejtésének körülményeit.
Török Gábor politológus blogjában a miniszterelnök-jelöltnek választott Mesterházy Attila első beszédéről ír.
Az MSZP országos listájának összetétele egy üzenet a választóknak arról, hogy mit szeretnénk, mik az értékeink - mondta a hvg.hu-nak Havas Szófia. Az MSZP képviselőjőnének nem tetszik, hogy például Gráf Józsefet kihagyták a listáról.
Ha SZDSZ-es nagyágyúkat igazol az MDF, akkor Katona Tamás visszalép a képviselő-jelöltségtől - mondta a hvg.hu-nak a képviselő-jelöltségét szerdán bejelentő régi-új MDF-es. Interjú a történéssel, az MDF-kormány egykori külügyi államtitkárával.
Török Gábor politológus úgy véli, az autonóm szereplőnek ma nem tekinthető KDNP önállóságának megteremtésével létrejöhetett volna a jobboldal polarizációja.
A kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, később tanítványait szintén két olimpiai győzelemre vezető szövetségi kapitány, majd SZDSZ-es országgyűlési képviselő a kisgazdásodás jeleit látja egykori pártja körül. Borítékolja, hogy a magyar futballválogatott – tehát lényegében a mostani U20-as, U21-es csapat – nem jut ki a londoni olimpiára, a 2020-as budapesti olimpiát pedig „nevetséges törekvésnek” tartja.
Nem csupán az írástudó, de bármely médiafogyasztó diagnosztizálhatja a zsinórban sokadik panamabotrány után: ezeknek (s az általuk beindított folyamatoknak, reakcióknak) sajátos koreográfiája és dramaturgiája van. Ha elveszünk a konkrétumoknak látszó tényféleségek rengetegében, akkor nem látjuk a résztől az egészet, a fától az erdőt, kivételtől a szabályt. Pedig általános tanulságok, azok aztán vannak rendesen.
A pécsi ámokfutás és a cigányellenes merényletsorozat gyökere közös – állítja Finszter Géza kriminológus. Szerinte az egyik fő baj, hogy a politikusok nem jutnak közös nevezőre: keményebb büntetésekkel vagy megengedőbben, a kiváltó okokra koncentrálva lehet-e eredményt elérni.
A Sláger és a Danubius rádió körül kialakult botrány nagy visszhangot váltott ki kül- és belföldön, s vitatható reakciókat váltott számos ország Budapestre akkreditált nagykövetei részéről. De a „belügyeinkbe való illetéktelen beavatkozásnál” aggasztóbb a közszolgálati televízió nehéz helyzete. E két témáról kérdeztük az ORTT két tagját, az MSZP által jelölt Gyuricza Pétert, és a Fidesz által jelölt Szalai Annamáriát.
Az augusztusban alakult Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) elnökségi tagja szerint pártja baloldali liberális párt, amely a hagyományos liberális dogmák jelentős részével szembemegy. A volt fideszes, majd SZDSZ-es országgyűlési képviselőnő úgy véli: nem lehet szankció nélkül hagyni, hogy az ország vezetői törvénysértésben legyenek.
Magyarországon 2006 előtt úgy-ahogy „normális” parlamenti viszonyok uralkodtak, ám 2006 óta számos tekintetben az abnormalitás vált uralkodóvá. Félő, hogy a helyzet 2010-ben sem változik, hacsak a politikai versenytársak nem érkeznek el egy pontra, ahol a politikai társas intelligencia követelményeivel kell szembesülniük - állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Az 50 év felettiek, de már a 45 évesnél idősebbek is a magyar munkaerőpiac egyik legveszélyeztetettebb csoportja. Kor szerinti munkaerő-piaci diszkrimináció máshol is van, de csak kevés országban ilyen súlyos. Az idősebb munkakeresőket általában két fő indokkal nem veszik fel szívesen, a piacképes tudás hiánya, illetve a bizonytalan egészségi állapotuk miatt.
Az 1970-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Norman Ernest Borlaug, az úgynevezett zöld forradalom atyja három hónappal ezelőtt hunyt el. Borlaug tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XX. század második felében nem robbant ki világméretű éhínség, amelynek milliók estek volna áldozatul.
Vennél-e ettől a cégtől oltóanyagot? - hálás plakáttéma lenne az eredetileg Nixonra kihegyezett, használtautós poénkérdés egy, az Omninvest cégszerkezeti gyökérhálózatát ábrázoló rajz mellett. Ugyanis magas labdát ad az amúgy is bizonytalan lábakon támolygó oltáskampány bírálóinak. Tragédia benne az, hogy a szükséges járvány-prevenciós gyógyeszköz terjesztési sebességét, bizalmi indexét rontja le az, ami a cégről a nyilvánosságban lecsapódott.
Török Gábor véleménye szerint a mostani vezetést bojkottáló, vagy csak ignoráló korábbi SZDSZ-es frontpolitikusok - Kunczétől Magyaron át Kókáig és Fodorig - számlájára írható, hogy az SZDSZ fokozatosan eljutott a mostani reménytelen helyzetig.
Kinek lehet még beadni, hogy a válságban is van ingyen ebéd? Ki hiszi el, hogy a legjobbak ingyen nyernek? Mi újat mondhat még Chris Anderson, a Wired főszerkesztője most megjelent – és a HVG Könyvek által magyarul is kiadott - könyvében az ingyenességről? Megkérdeztük, kire hogyan hatott az INGYEN! Íme, néhány jó gondolat és kiváló ötlet, INGYEN! Sorozatunk második részében Bakó Barna egyetemi tanársegéd (BCE Mikroökonómia Tanszék) sorait olvashatják.
Török Gábor aktuális bejegyzése szerint az MSZP elnöksége és választmánya megküzdött az országos listás helyekért, s a média is meglepően széles körben tárgyalta a fejleményeket: elemzők elemezték, publicisták véleményezték, politikusok kommentálták.
A politikus, ha úgy érzi, muszáj neki, szívbaj nélkül hazudik. Nincs is gond ezzel. Aki nem valamelyik pártegyház dogmatikus hitvilágában él, láthatja: a kreatív valóságtorzítás a politikus munkaköri leírásának része. Muszájból hazudni is bűn persze, de akkor is hazudni, ha nem muszáj, már nem csak bűn: hiba is. Márpedig Orbán Viktornak, ha nem lehet is igazmondó juhászba átmennie, nem muszáj már akkorát hazudnia, hogy nyerjen, mint elődeinek. Mindenképp győzni fog. A kelleténél aránytalanul nagyobb politikai hazugság azonban később többszörösen bosszulja meg magát.
Az európai urbanisták idei évi biennáléján, a franciaországi Nancyban a 20. században megvalósult „új városok” témakörben előadást tartott Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója.
