Orbán és Antall konzervativizmusának összevetése, az egykori SZDSZ praktikumdeficitje, a baloldal kapitalizmus-kritikájának felújítása – néháy téma, amely terítékre került Szellemi trendek, ideológiák két évtized után címmel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az MSZP-közeli Politikatörténeti Intézet szervezésében tartott vitán. Horkay Hörcher Ferenc szerint a kommunizmus korszaka még nem záródott le Magyarországon.
Nincs értelme kielemezni a január óta folyótatódó vitát a nyugdíjasokról. A politológus szerint a heves szócsatáknak nagyon kevés közük van a valósághoz.
Egyház és állam szétválasztása mellett a hazai gondolkodás a belpolitikában többnyire a köz-és magánéletet is külön kezeli. Választottjait nem szexuális életük, hanem törvényhozói döntéseik alapján ítéli meg. Józanul belátva: egy modern demokratikus közhatalomnak a hálószobán belül keresnivalója csak és kizárólag bűncselekmény (pl. nemi erőszak, családon belüli agresszió) esetén van. A politikus magánéletéből annyi tartozik ránk, amennyit önként a nyilvánosság elé tár.
Érdemes kicsit körüljárni a politikai ígéretek szerepét a demokratikus kampányokban, különös tekintettel a hazai választási ígéretek és az idei ígéretverseny sajátosságaira. Nehéz lenne eldönteni, hogy az utóbbi húsz évben a teljesített vagy a teljesítetlen ígéretek ártottak-e többet Magyarországnak – véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási vezetője.
Bármit gondoljunk is a régi MDF-ről, SZDSZ-ről, ennek a kínos bohóctréfának, amit Demokratikus Centrumnak hívnak, valóban semmi köze hozzájuk. E rövid írásnak nem célja a Bokros-jelenség vizsgálata, minthogy e képtelen szövetségben már rég nem is Bokros Lajos az érdekes, hanem az önrontás és a pénzhalászat különös násza – írja Petri Lukács Ádám kommentárjában.
Török Gábor szerint érthető, hogy a vezető politikusok az országos kampányra fókuszáltnak, és szívesebben választják a listák biztonságát, mégis jó lenne, ha az egyéniben való indulás egyfajta „belső politikai kötelezettség” lenne a pártvezetők számára.
Suttogó vagy sikoltozó lesz-e a választási kampány? Még kérdezed, hát nem hallod a sikoltásokat? Bizony nem hallom. Mindenki beszél a kampányról, miközben nincs kampány. A pártok politikusai és kampánymenedzserei mintha még nem döntötték volna el, hogy miről is szóljon a kampány. Ezért most mindenről szól és semmiről.
Ami egészséges, az általában drága, nehezen beszerezhető, vagy még csak nem is hallottunk róla - gondolná az ember, de ez nem egészen igaz. Most megtudhatjuk, mi az, ami karnyújtásnyira van tőlünk, mégis csak nagyritkán kerül a tányérunkra.
Német egység címmel elindult a HVG újságírójának új blogja. Bedő Iván - egykori berlini rádiótudósító - feleleveníti egy kivételes másfél év történéseit, a német egyesülés 20 évvel ezelőtti hétköznapjait. Német történelem, magyar szemmel: korabeli tudósítások reményekről, tévedésekről, furcsaságokról.
Török Gábor aktuális bejegyzésében a 2010-es választások lehetséges eredményeiről ír. Milyen lehetőségei vannak Orbán Viktor pártjának, ha a Fidesz mégsem szerzi meg a kormányzáshoz elegendő mandátumot?
Év elején mindig megnő az előrejelzések, jóslatok, prognózisok iránti érdeklődés. Vajon megélénkül-e az idén a gazdaság? Lesz-e gázáremelés? Hát négyes metró? Mikor lesz hossz, mikor lesz bessz? Lesz-e világvége – s ha nem, ki lesz a világbajnok Dél-Afrikában? Megjósolható-e a jövő, s vajon vaknak kell-e lenni hozzá?
Megelégelve az utasok kiszolgáltatottságát, önszerveződő jelleggel indult kezdeményezés az egyik közösségi oldalon. Rendkívül ötletes, bár sajnos Magyarországon gyerekcipőben járó hozzáállás. Nálunk generációk szocializálódtak úgy, hogy egy anomáliára, vis maiorra, vészhelyzeti jellegű szituációra (baleset, sztrájk, közszolgáltatások üzemzavara, stb.) egyetlen reakciójuk az volt: oldja meg az állam.
Köztes demokrácia címmel jelent meg a Méltányosság Politikaelemző Központ legújabb kiadványa. A csütörtök esti, budapesti könyvbemutatón politológusok elmélkedtek Magyarország jelenlegi állapotáról. Elhangzott: két Magyarország van és a kettő egymással nem kommunikál. Továbbá: a magyar demokrácia politikai intézményei úgy viszonyulnak a Nyugat demokratikus intézményeihez, mint a magyar foci a Manchester Unitedhez.
Magyarországon 1989-90-ig pártállami maffia vezette a sóhivatallá züllesztett érdekképviseleteket. A versenyszférában csak elvétve találhatók a dolgozók érdekvédelmére szakosodott, valódi szakszervezetek. Más a helyzet a közszférában, ahol a különböző pártokhoz kötődő, széttöredezett szakszervezetek próbálják elejét venni az elbocsátásoknak, illetve fenntartani a szerződésben kőbe vésett juttatásokat. Ám összehangolt, eredményes akciókkal eddig adósok maradtak. A jelenleg folyó BKV sztrájk is kétesélyes.
A politológus szerint az együttműködés sokkal inkább tűnik kényszernek, mint zseniális húzásnak.
Jeskó József politikai elemző Miért nincs értelme a Bokros-Vona vitának? című irásában kifejti a párbeszéd hiábavalóságát, hiszen kizárt az álláspontok közelítése, de még meghallgatása is. Szerintem igenis lenne értelme egy ilyen vitának.
Az MSZP vezetése képtelen elhatárolódni a leszerepelt Gyurcsánytól, aki még mindig bűvkörében tartja megrögzött híveit, s közben a színfalak mögött szívósan védi a különböző párttestületekben kiépített pozícióit.
Az MDF valóban a baloldalon keletkezett űrt próbálja meg kitölteni? Török Gábor szerint a szocialisták felismerték: az MDF veszélyesen közel került szavazóikhoz.
Török Gábor a tavasszal esedékes választásokról ír aktuális bejegyzésében. A politológus szerint van esély a korábbiaknál alacsonyabb részvételre.
Éveket pocsékoltunk el a meddő radarvitával, s ez felveti a kérdést: van-e ma Magyarországon olyan közvéleményt formáló politikus, aki valódi felelősséget érez az ország és polgárai biztonságáért? És ennek hangot is mer adni, nem úgy általában nyilatkozva, hanem konkrétan, kiállva a délre néző radar mielőbbi üzembeállítása mellett ?- kérdezi Hollósi Nándor, nyugalmazott vezérkarifőnök-helyettes.
