Az Orbán-kormány lehetséges tagjai – találgatások

„Most még csak feladatokat osztunk, pozíciókat nem” – ismételgeti Orbán Viktor, amikor rákérdeznek a várakozások szerint májusban felálló Fidesz-kormány összetételére. Mindamellett számos név röpköd a levegőben, ezeket igyekeztünk begyűjteni. Ami a kulcsembereket illeti, Járai Zsigmondot a pénzügyminiszteri, Navracsics Tibort a közigazgatási-igazságügyi tárca élére, Varga Mihályt pedig a fontos szerepet játszó miniszterelnöki kabinet miniszteri posztjára szánja Orbán – állítólag.




Orbán Viktor időszorításban: 6 millió szegény csodavárása

Magyarország szegényei és a lecsúszó középosztály tagjai helyzetük gyors javulását várják az új kormánytól, ám egyre nyilvánvalóbb, hogy a gazdasági és szociális válság felszámolása csak hosszabb távon lehetséges, és ezt már Orbán Viktor sem tudja véka alá rejteni. Közben a gyorsan feljött „új erő” sikerrel lovagolja meg a helyenként immár robbanásveszélyes szociális krízist.


Kölcsönzött ötlet az újságírásban

Néhány héttel ezelőtt bejárta világsajtót az a hír, amely szerint a NYTimes webes felületén lévő egyik blog szerzője tetemes mennyiségű írást emelt át saját bejegyzésébe mások írásából. Ezzel kapcsolatosan mondja el véleményét a Médiablog szerzője is.


Drasztikus gázáremelés jön - háttér

Április 30-án, a kormánydöntés értelmében megszűnik a gázár-támogatás. És ha ez nem lenne elég, az Energia Hivatal - a szolgáltatók javaslata alapján - állítólag akár 15 százalékos gázáremelést is indítványozhat a jövő hónapban. Arról nem szólnak a híradások, miképpen próbálja majd az utolsó napjait élő kormány segíteni azokat, akik önhibájukon kívül szorulnak állami beavatkozásra. Egy biztos: az elmúlt húsz év – előző rendszertől örökölt – gázpolitikája zsákutcába vezetett. A jövő hívó szavai az energiatakarékosság és a tudatos fogyasztás. A nyugati hitelekből mesterségesen olcsón tartott, pazarlásra ösztönző gázáraktól pedig végleg búcsút vehetünk.


Gyurcsány magánakciói zavarba hozták a szocialistákat

Szocialista körökből nyert értesülések szerint az MSZP mindenható kampánystábja döbbenten értesült arról, hogy Gyurcsány Ferenc a választási küzdelem kellős közepén, március 19-én nyilvános országértékelő beszédet akar tartani. A politikus lépését senkivel sem egyeztette az MSZP vezérkarából; célját pedig csak találgatni lehet: valószínűleg így akarja felturbózni saját imázsát, megszilárdítani párton belüli presztízsét, hogy azután majd ismét aspirálhasson a pártelnöki posztra.


Antal Attila a kis pártokról

Újabban a választási-közéleti diskurzusban egy rendkívül negatív, a magyar demokrácia és parlamentarizmus szempontjából kontraproduktív irányzat nyert teret: nevezetesen annak hangoztatása, hogy a Jobbik előretörését azzal lehet megakadályozni, hogy ha nem „pazaroljuk” el szavazatunkat a kis pártokra. Nem árt, ha tisztában vagyunk az ilyenfajta kijelentések valódi tartalmával és cáfolhatóságával.


Ritkuló sajtóperek – nagyobb nyilvánosság

Az újságírónak, történésznek nincs mentelmi joga. Miként arra sincs lehetősége, hogy az információit államtitokká nyilvánítsa. A politikus viszont mindkettővel rendelkezik. Evidens tehát, hogy – privilégiumaiért cserébe – többet is viseljen el. Ugyanúgy evidens, mint az, hogy a személyiségi jogokat nem lehet parttalanul értelmezni. Nem lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben bizonyos ismert, befolyással és hatalommal rendelkező emberek a becsület, jó hírnév védelmének gumifogalommá torzított paragrafusára hivatkozva próbálják büntetni a rájuk nézve kínos, kellemetlen, előnytelen vagy kompromittáló adatok publikálását.


Kirúgták és átverték: Molnár Ferenc szomorú története

A sajtó üdvrivalgott, amikor egy buszsofőr elvállalta a magyar whistleblowerek (közérdekű bejelentők) hálátlan szerepét: Molnár Ferenc ország-világ előtt 2008 májusában feltárta a BKV-nál folyó kétes ügyleteket, szólt a buszok borzalmas műszaki állapotáról, az általános nemtörődömségről. Az eredmény: koholt indokok alapján munkaadói kirúgták, most pedig csak áltatják, és csak akkor vennék vissza, ha minden anyagi követeléséről lemond.


Topolánszky: miért felelt Mesterházy Attila?

A Zuschlag-perben, elsőfokon, hamarosan ítélet várható. Miközben a Gyurcsány vezette Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban „double checking”-gel, dupla ellenőrzéssel felügyelték a helyettes államtitkárok pályázatokkal kapcsolatos pénzügyi döntéseit, Zuschlag és csapata ál-civil szervezetek révén zsákszámra hordta ki a pénzt a minisztériumból. Mesterházy Attila, ebben az időben Gyurcsány politikai államtitkára, tanúvallomása szerint semmit sem tudott ezekről a dolgokról. Két és fél év után ismét megszólaltattuk Topolánszky Ákost, az akkori kábítószerügyi helyettes államtitkárt, kommentálja az ítélethirdetés előtt álló Zuschlag-per fejleményeit.


Hagyó Miklós és a feudális viszonyok

Hagyó Miklósra, Budapest volt főpolgármester-helyettesére, és az MSZP „erős emberére” tett terhelő vallomást Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója. A vallomásból olyan, látszólag mellékes részletek kerültek nyilvánosságra, amelyek híven árulkodnak a Városházán uralkodó feudális viszonyokról, a beosztottak kiszolgáltatottságáról. Mindezeknek Magyarországon, sajnálatos módon, régi hagyományai vannak.


Stumpf István: sikeresen csak középről lehet kormányozni

A Jobbik radikalizmusa középre tolja a Fideszt, amelynek hatalmas feladatok szakadnak a nyakába, ha a választások nyomán valóban kormányra kerül: többek között véget kell vetnie a közbeszerzések és a pártfinanszírozás korrupciót éltető átláthatatlanságának, át kell alakítania az önkormányzati rendszert és friss erőforrásokat kell pumpálnia a kis-középvállalkozói szektorba – fejtette ki Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere a hvg.hu-nak adott interjúban.



Liberális sirámok az SZDSZ romjai fölött

Hol a liberalizmus mostanában? címmel vitatkozott egymással hétfő este a Budai Liberális Klubban az SZDSZ romjain megalakult három szabadelvű egyesület egy-egy potentátja. Az SZDSZ részéről senkit sem hívtak meg, viszont Retkeséket aprították rendesen.


Fidesz kontra Jobbik: szétválik, ami nem tartozik össze

A Fidesznek a Jobbik feladta a leckét: nem elég mérsékelt középerőnek lenni, annak is kell látszani. A baloldal pedig jól teszi, ha csak olyankor kiált szélsőséget, ha valami tényleg annak bizonyul. És nem akarja politikai érdekből akkor is összemosni a mérsékelt és radikális jobbot, amikor az előbbi épphogy elhatárolódni próbál az utóbbitól. Ha a pártállamot kiszolgáló volt MSZMP-funkcionáriusokról el kellett hinnünk, hogy ők már baloldali demokraták, akkor a Fidesz-politikusoknak is meg kell adni a bizalmat, mikor érzékeltetik: szemben állnak a nyugati típusú demokráciát megkérdőjelező erőkkel.


Domán István főrabbi vitája Pelle Jánossal

Domán főrabbi (minden ellenkező híresztelés dacára főrabbi), szerkesztőségünkhöz írott levelében keményen elmarasztalja Pelle Jánost, aki nem ért egyet a főrabbi Sólyom államfővel kapcsolatos elvárásaival. Pelle válaszában megismétli: a Holokauszt tagadásának büntetése nem akadályozza meg az „ordas eszmék” terjedését.


Balatonring: gigaprojekt vagy megamutyi?

A 35 milliárdos kérdés: a sávolyi presztízsberuházás ügyében vajon mennyit ér az oknyomozó újságírók, a civil szervezetek, Oszkó Péter és Bajnai Gordon szava?


Török Gábor: mikor robban az MSZP-n belül a bomba?

Az MSZP érdeke az lenne, hogy legalább a választásokig kitartson a néma undor időszaka. Az elmúlt napokban Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin üzengetése azonban már a publikumnak is jelezte: robbanás közeli állapotba került a szocialista párt - olvasható Török Gábor blogján.


Egy a tábor, egy a zászló – ezúttal MSZP-remény

Az MSZP-Fidesz csatára összpontosítók talán észre sem veszik ama csendes szocialista taktikát, amelynek célja, hogy önmagán kívül minden, a Fideszhez képest balra álló tényezőt jelentéktelennek (s esélytelennek) láttasson.