Vajon hány áldozata volt ténylegesen az 1848-49-es forradalom vérbefojtását követő megtorlásnak? A bécsi levéltárak feneketlennek tűnő iratrengetegében öt esztendeig kutatott Hermann Róbert hadtörténész. Őt kértük számvetésre az évforduló ürügyén.
Magyarország is szerepel azon a listán, amelyet az amerikai washingtoni székhelyű Gazdasági és Politikai Kutató Központ (CEPR) legújabb tanulmánya tartalmaz, és amely azt hivatott bizonyítani, hogy a Nemzetközi Valutaalap 41 országból 31-nek rossz tanácsokat adott: olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket javasolt, amelyek elmélyítik a válságot, ahelyett hogy a recesszió hatásait enyhítenék. Hazánkon kívül, több fejlődő ország mellett Fehéroroszország, Lettország, Románia, Szerbia és Ukrajna is az IMF politikájának kárvallottja - állítja az október 5-én megjelent tanulmány.
Az alábbiakban közöljük a debreceni önkormányzat kommunikációs ügyekért felelős tanácsnokának, Kovács Zoltánnak „Debrecen városa és Kósa Lajos nevében” írt, helyreigazítást kérő levelét, és a kifogásolt cikk szerzőjének, Papp László Tamásnak a kérelemre adott válaszát.
A két gátlástalan, gyilkos diktátor, Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek a második világháború előtt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és a saját érdekeiket védő Anglia vagy Franciaország hathatós támogatása is elmaradt. Magyarán: ezt a térséget elárulták, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak. Minderről Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatója beszélt, Münchentől Jaltáig címmel tartott, az alábbiakban közölt előadásában, amely a az Intézet és a Lengyel Nagykövetség, „Hetven éve robbant ki a második világháború – Minden Lengyelországban kezdődött” címmel a minap rendezett nemzetközi konferencián hangzott el.
A Magyar Külügyi Intézet budai székházában mutatták be a minap a Brüsszelben dolgozó fiatal közgazda, Marján Attila Hol a térkép közepe? című, a HVG Kiadónál frissen megjelent könyvét. A kiadvány egyebek mellett arra kísérel meg választ adni, hogy milyen az Egyesült Államokban és Kínában az emberek Európa-képe, illetve mit gondolnak az európaiak az Egyesült Államokról, Kínáról és magáról Európáról. A bemutatón részt vett Balázs Péter külügyminiszter, aki szerint az iszlám nem azonos a terrorizmussal, de „benne gyökerezik a terrorizmus is”.
Október 22-től elérhetőek lesznek a Nyílt Társadalom Archívum honlapján azok a dokumentumok, amelyeken emigráns magyaroknak az ENSZ Ötös Bizottsága előtt tett tanúvallomásai olvashatók és hallhatók. Felkerül a honlapra a forradalomhoz és a szabadságharchoz kapcsolódó három-négyezer egyéb ENSZ-dokumentum is. Az archívum munkatársai által kezdeményezett minapi budapesti sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy egész napos rendezvénysorozat emlékezik meg az Ötös Bizottság tevékenységéről. Az ötvenhatról szóló beszámolók már most is kutathatók a Nyílt Társadalom Archívum Arany János utcai könyvárában.
Nyugodtan kimondható: az elmúlt húsz évben a köztévé soha nem tudta optimális mértékben produkálni a demokratikus (és adópénzből finanszírozott) csatornától elvárható világnézeti semlegesség, a pártatlan hozzáállás minimumát. Örvendetes kivételek akadtak, de a politikai vagy közéleti magazinműsorok javarészénél - beleértve a Napkeltét vagy Juszt László műsorát - az újságíró hangütéséből, a behívott vendégnek feltett kérdések súlyából kikalkulálható volt, az illető merrefelé húz.
Megtalálni véli az utóbbi idők korrupciós botrányainak ellenoldali párját az MSZP. A debreceni szocialisták egyes közcéges vezetők lelépési pénzének, illetve a polgármesteri bizalmasok rovott múltjának apropóján próbálnak fogást találni a politikusok népszerűségi listáját (a Századvég szerint) pillanatnyilag vezető Kósa Lajos debreceni polgármesteren. A baloldal nem először kísérli meg leleplezni a Fidesz-politikust. Eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Megrázó adatokat publikált Manchin Róbert, a Gallup Europe igazgatója arról, hogy a világ társadalmai milyennek látják jövőjüket, pontosabban életüket öt év múlva. A Gallup WorldPoll reprezentatív mintán, 120 országban tette föl a kérdést. Az eredmény számunkra lesújtó: a 117. helyre kerültünk, a felnőtt lakosság 34,2 százaléka tartja a maga jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek. Egyedül Zimbabwében látják az emberek sötétebbnek a jövőjüket (40,3 százalék). Érdemes megvizsgálni, kikből áll a magyar 34 százalék.
Az állami szolgáltatások, az igazságügy, az erőszakszervezetek, a pénzügyi rendszer, sőt: a társadalmi struktúra bomlása csupa olyan tényező, ami a magyar állam destabilizálódását eredményezheti, s ez a választások kimenetelét is befolyásolhatja. Persze a destabilizálódás még nem anarchia, de azért van okunk az aggodalomra – mutat rá Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, 1990 előtt a Nemzetközi Valutalap igazgatója, jelenleg a Fidesz gazdasági tanácsadója megerősítette: amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat, átalakítják a 2010-es költségvetést. Cél a gazdaság felpörgetése, az adók és járulékok ésszerű csökkentésével, egyes területek kiemelt támogatásával és a vállalkozásokat gúzsba kötő bürokrácia leépítésével.
Mintha nem jutna minden napra elegendő botrányos eset, most a fővárosi szocialisták álltak elő azzal, hogy Vitézy Dávid, a fővárosi Fidesz-frakció üdvöskéje korrupciót követett el, hiszen unokabátyja Helyi Téma című kiadványában jelentetett meg többoldalas fizetett BKV-hirdetést. A szkeptikusok szerint Vitézy nem tudta volna meggyőzni a BKV vezetőit, hogy a Témában hirdessenek, ha nem az lenne az egyik legnagyobb példányszámú ingyenes újság. De ugyanilyen megalapozatlannak tűnnek a Hócipőt ért vádaskodások is. Vajon 2010 tavaszáig lenyeljük ezeket a békákat? Köpjük ki!
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója egyetért Schmidt Máriával: véget kell vetni a tudományfinanszírozás egészségtelen gyakorlatának a jelenkor-történeti kutatás terén. Még nem késő, a 2009-es költségvetésben erre módot lehet találni – írja szerkesztőségünkhöz intézett levelében. A levelet az alábbiakban közöljük, és csatoljuk a Hiller Istvánhoz a mai nappal küldött levelét.
Szlovákia budapesti nagykövete gyerekként az Egri csillagokat, később Kertészt és Bibót is olvasott. Peter Weiss a HVG Portré rovatának úgy nyilatkozott, a trianoni trauma messze nem egyedülálló a történelemben, s a magyar politika túl erőteljesen ventilálja azt.
Magyarok a Szlovák Nemzeti Felkelésben címmel tartottak a minap kerekasztal-beszélgetést a Szlovák Intézetben, Budapesten. Mintegy 3 000 magyar harcolt 65 éve a felkelők oldalán, akik közül a csehszlovák kommunista rezsim sokat kivégzett. A felkelésről új, eddig ismeretlen részletek hangzottak el, ám a börtönbe vetett, náciellenes Esterházy János ügyéről hallgattak a szlovák házigazdák és a szakértő vendégek.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a mult hét végén megtette azt, amire már évek óta készült: állást foglalt az utóbbi időben gyorsan burjánzó újpogánysággal, az „ősmagyar szinkretizmussal” szemben. Emellett arra is volt gondja, hogy „a halál kultúrájának” titulált liberalizmust elítélje.
„A Fidesznek nincsen Jobbik-stratégiája, mert egy olyan pártnak, amely 60 százalékos választási győzelmet arat, erre nincs szüksége.” – jelentette ki az uniós választást követően Kósa Lajos. Súlyos politikai tudatlanságról tanúskodik, ha ezt valóban így gondolják a legnagyobb ellenzéki párt mérvadó stratégái. Az a harcmodor ugyanis, amit a mérsékelt jobboldal az antiszemita-rasszista „veszettek” megszelídítésére és beidomítására tíz éve kidolgozott, csődöt mondott.
Felkavarták az indulatokat a csicskatartásról beszámoló híradások. A modern rabszolgatartás a kisebb, elsősorban kelet-magyarországi falvakban elterjedt gyakorlat. Bonyolítja a dolgot, hogy sokszor nincs is szükség láncra, a nincstelen, idős hajléktalanok önként vállalják a rabszolga sorsot, nincs hová menniük.
Magyarországon a közhiedelem szerint először a Kádár-rendszerben vettek fel hiteleket, ez azonban – fájdalom – nagy tévedés. A hitelfelvételeknek nálunk hosszú története van. Hitelek, államháztartási hiányok, államcsőd-közeli helyzetek kísérik végig a hazai gazdaság- és politikatörténetet – állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Szerzőnk magán-közvéleménykutatást végzett fiatal barátai, ismerősei körében, a 18-35 éves korosztálynál, Budapesten és vidéken. Mintegy száz független, dolgozó, gyermektelen fiatalt célzott meg kérdéseivel: vannak-e álmaik és céljaik, amelyeket itthon kívánnának megvalósítani? Próbálkoznak-e külföldi munkavállalással? Mennyire tartja vissza őket a haza szeretete? A kapott válaszokból leszűrt eredmény lesújtó volt.
