Kikérhetném magamnak, de inkább a rádiósoknak kérem ki Papp László Tamás cikkét (augusztus 22. hvg.hu), amely az új rádióelnök előtt álló feladatokról szólt, de amely ennek ürügyén mindenkibe belerúgott, aki a szerzőnek nem tetszik. Nemcsak az eltávolított Lovasba (aki mellesleg nincs eltávolítva, hiszen nem a Magyar Rádió munkatársa, csupán a jegyzeteiből nem kérnek tovább), hanem belém, valamint a médiaháború leharcolt veteránjaiba, szoclib gerillákba, balliberális csökevényekbe is.
Ki vagy mi a felelős a huszadikai tömegkatasztrófáért? Erről beszélgetett a Napkeltében szerda reggel Lázár János, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke, Hódmezővásárhely polgármestere, illetve Aczél Endre műsorvezető. Miután közvéleményünket ez a kérdés változatlanul élénken foglalkoztatja, a dialógus rövidített és szerkesztett változatát olvasóink rendelkezésére bocsátjuk.
A számok már reálisnak tűnnek, de a gazdaságpolitikai eszközök körül még mindig nagy a bizonytalanság. Pedig Brüsszel éppen erre lenne kíváncsi – hangsúlyozta érdeklődésünkre, milyennek találja a konvergenciaprogram legeslegújabb változatát Csaba László, közgazdász, egyetemi tanár.
Such György, a Rádió új elnöke ígéretet tett, hogy eltávolítja a főállású magyarkodás bajnokait, és – ami legalább ugyanilyen fontos – nem engedi vissza a jelenlegi hatalom szervilis tányérnyalóit sem. De nem állhat meg itt. A rádiónak modernizációra, őrség- és generációváltásra van szüksége.
A magyar konvergencia programról kiszivárgott részletek megerősítik befektetők mind erőteljesebb gyanúját, hogy Magyarországnak legalább 6-8 évig várnia kell, amíg bevezetheti az eurót. Megdöbbenést okozott, hogy a kormány előrejelzése szerint az államadósság 2007-től kezdve legalább három évig a GNP 70 százaléka fölött marad.
Teológusok között továbbra is megosztott a vélemény, jogosan lett-e alig egy hónapja a német protestáns Jürgen Moltmann a teológia, igaz, nem hivatalos, világbajnoka. A teológus vetélkedőt július 9.-én, az olasz-francia labdarúgó VB döntő napján egy finn lutheránus teológus, Patrik Hagman rendezte blogján, amelynek mottója: „blog a pozitív kereszténységről egy hanyatló világban”. A legtöbb szavazatot Moltmann kapta.
Günther Grass közvéleményt sokkoló önvallomása múltjának eltitkolt szegletéről kínálja az alkalmat bizonyos hazai történésekkel való összevetésre. Grass a fekete egyenruhát húzta magára, Szabó pedig jelentéseket írt osztálytársairól, barátairól. Ám mindketten jól jönnek ki a botrányból. Szabó István jottányival se lett ügynökmúltja okán népszerűtlenebb, sőt. Grass életrajzi kötete szempontjából pedig promóciónak sem utolsó ez a váratlanul jött őszinteségi roham.
A kajakosok, kenusok korán fekvő, korán kelő népek. Ezt nem ártott volna figyelembe venni a szegedi kajak-kenu-vb megnyitó ceremóniája rendezőiek sem. Ettől eltekintve meglepően szeriőz és összességében nívós volt a szerda esti ünnepély.
Az 1981. augusztus 15-ei keltezésű szám egyik cikke óvott a szex túladagolásától - a reklámban. A szenet viszont túladagolták: a címlap a szén reneszánszára utalt. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy alig tíz év múlva 26 millió tonna helyett csak 11 milliót termel a magyar szénbányászat. A gazdaság már akkor sem volt egyensúlyban, az embereknek volt képük többet fogyasztani, mint amennyit a terv előírt. A Tesco államtitokként kezelte a külföldre szerződött szakértők számát s keresetét, a jövő irodájába pedig több zsebszámológépet álmodtak a szakemberek.
Rassay Károly egyike volt a legtisztességesebb magyar polgári politikusoknak: elutasította mind a kommunista diktatúrát, mind Horthy kurzusát, a demokratikus államberendezkedés, a liberalizmus, az emberi szabadságjogok hirdetője volt. Jutalma Mauthausen, kitelepítés, küzdelmes öregkor volt .
Nem lesz magyar delegátus az ENSZ egyik emberi jogi bizottságában, miután a korábbi kiküldött, Morvai Krisztina cionistának titulálta lehetséges utódját, és izraeli nyomást vélt felfedezni a jelölésében.
Távoznak a Magyar Hírlaptól a lap függetlenségének betartása fölött őrködő ombudsmanok, Majtényi és Miklósi. Gyaníthatóan a laptulajdonos zokon vette bírálatukat, amelyet ezek után az Élet és Irodalom hozott le.
Izrael és a Hezbollah háborúja nemcsak a frontokon zajlik, a közvélemény informálása, és persze befolyásolása legalább olyan fontos, mint egy–egy dél-libanoni falu elfoglalása, vagy az észak-izraeli városok elleni rakétatámadások.
A szakadék szélén… Az MTI bizalmas jelentései 1943-44-ből címmel megjelent kötet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiugrással hiába próbálkozó magyar politikusok több megértést érdemelnének az utókortól. Bár a tragédiák sorozatát nem akadályozhatták meg, 1942 és 1944 tavasza között sikerült feltartóztatniuk a nácik népirtás-gépezetét. A bolsevizmustól való – utóbb kiderült, jogos - félelem is bénította a náciellenes fellépést.
A rossz előkészítés miatt Hiller Istvánt nem fogadták a Vatikánban. A magyar külpolitika átgondolt, korszerű stratégiáért kiált, a stratégia pedig szakszerűen és nyugodtan működő diplomáciai karért, amelynek véleménye meghallgatásra talál a döntéshozóknál. Göncz Kingára hatalmas munka vár: a külpolitikai stratégia kimunkálása mellett a magyar diplomácia, a külpolitikai döntéshozatal megerősítése.
A sok tekintetben negatív mérleg dacára is úgy tűnik, negyedszeri újrázással folytatja Demszky Gábor a Városházán. Hacsak a felszínre törő búvópatakként eszkalálódó botrányok, kritikus tömeggé gyűlve a városvezető politikai sírjává nem válnak.
A libanoni háború elnyomja a csatazajokat egy másik küzdelemről, ami már véget is ért: Morvai Krisztinának, a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZ szervezet, a CEDAW-bizottság magyar küldöttjének - kormányát bemószerolva - sikerült megtorpedóznia, hogy a hivatalos utód-jelölt, Pető Andrea történész-szociológus a jövő évtől bekerüljön a bizottságba. Igaz, Morvainak sem sikerült újabb négy évre meghosszabbítatnia mandátumát. Januártól tehát nincs magyar képviselő a CEDAW-bizottságban.
Nem lesz választási költségvetés 2006-ban - mondta tavaly a miniszterelnök. Aztán mégis lett, és most, a választások után, kapkodó adóemelésekkel és "racizásokkal" igyekeznek belőle visszavenni, amit lehet.
"A mozinak túl kell látnia és mutatnia az éppen aktuális divatokon" - mondja Gérard Depardieu (57 éves), aki némiképp rácáfolva az életútja és a filmszerepei alapján róla kialakult "nehézfiú"-képre, az emberi kapcsolatokat megfertőző modernizációs ártalmakról is beszélt a HVG-nek.
Sok mindenért sajnálom a székelyeket, de legjobban talán a - mostanában egyre több politikai rendezvényen is elhangzó - "székely himnuszért". Ennél biztosan jobbat érdemeltek.
Mit jelentenek a barátok? Mitől szakadhat meg egy baráti kapcsolat, hogyan hat a folyamatra a nyilvánosság, és mi kell a felek kibéküléséhez?
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
