Magyarország november 4-i megszállása után Kádáréknak a volt ÁVH-sokból, a Szovjetúnióból ideküldött tanácsadókból álló brigádjai haladék nélkül megkezdték a leszámolást. Megteltek a börtönök, és ezzel együtt fellendült a foglyok közé zsarolással beépített „vamzerek” besúgók tevékenysége is. Őket az „operások”, a börtönök operatív osztályai irányították. A Történeti Levéltár dokumentumaiból megdöbbentő kép rajzolódik ki.
Az izraeli kormány hosszútávú márkaépítő munkába kezdett Izrael külföldi megjelenítésének megváltoztatására, az "Izrael" márka újrafogalmazására. A meghívott szakemberek között van a stratégiai kommunikációval foglalkozó Braun & Partners cég vezetője, Braun Róbert is.
Háy Gyula a 60-as évek végén írt Appassionatában kitűnő dramaturgiai érzékkel a forradalomnak azt a periódusát, a megtorlás kezdeti időszakát jeleníti meg, ahonnan egészen a rendszerváltásig, sőt napjainkig húzódnak a felszín alatti erek. Elég ha utalunk Szabó István és mások nemrég napvilágra került ügyeire.
Háy Gyula cikke 56 október 6-án, Rajk temetésének napján jelent meg az Irodalmi Újságban. Korszakos cikk volt: hosszú idő után először ő vette a bátorságot, hogy lerántsa a leplet a pártbürokratákról. Az alábbiakban a cikk rövidített változatát közöljük.
Továbbra sem csillapulnak az indulatok az október 23-i események kapcsán. Tamás Gáspár Miklóshoz egyik volt hallgatója és tisztelője fordult levélben, és kérte segítségét a történtek feltárása és elitélése érdekében. Visyné H. Ágnes levelét és Tamás Gáspár Miklós válaszát az alábbiakban közöljük.
„Volt, de leesett”- védekezett Gergényi Péter Budapest rendőrfőkapitánya, amikor számonkérték rajta, miért nem viseltek azonosító számokat az október 23-iki rohamrendőrök. Pedig biztosan visszatartották volna magukat, nem rugdossák a megbilincselteket, ha az egyenruhájukon viselt, nagyméretű számot a szemtanúk (vagy az áldozatok) leolvashatták volna. Ugyanígy, kétszer meggondolták volna a randalírozók, hogy köveket dobáljanak, közvagyont rongáljanak, ha kötelezően kellett volna viselniük valamilyen tüntetőt azonosító számot - figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat is.
Magyar Orvosi Kamara és a az egészségügyi kormányzat közötti konfliktus várhatólag tovább élesedik a közeljövőben. A laikus közvélemény a szembenálló feleket megosztó szakmai kérdésekben is aszerint fogadja el az egyik vagy másik álláspontot, hogy a drasztikus reformokat előkészítő Gyurcsány-kormánnyal, vagy a politikai ellenzék által támogatott, s a status quo megőrzésében érdekelt kamararákkal rokonszenvez-e.
Magyarországon elfelejtették, Izraelben visszahúzódva él, pedig 1956-ban fegyverrel küzdött a magyar szabadságért, mint a Széna téri felkelőcsoport tagja. Tova Meir megúszta Auschwitzot, megakadályozta, hogy orosz katonák megerőszakolják, üldözték mert németnek, ukránnak, orosznak hitték. Távollétében Kádárék halálra ítélték. Kalandos életének epizódjairól számol be az alábbi interjúban.
Tudomásul kell venni, hogy kialakult egy, a véleménykülönbségeket fizikai síkra terelő, illegális köztéri happeningekkel operáló szubkultúra, mely jelentős, de azért nem kezelhetetlen rendvédelmi kockázati tényezőt jelent. Ehhez nem mindig sikerült szakmailag felnőni a rendőrségnek, azaz hatékonyan, jogszerűen és arányosan bánnia a megbokrosodott tömeggel.
A jelek szerint össznemzeti tradíciót teremtett az államelnök, amikor március idusán elmulasztott kezet rázni az állam egyik kitüntetettjével. Az aktus egyből vonzó médiaeseménnyé avatta az amúgy dögunalmas állami érem- és oklevélosztó ceremóniát. Igaz, a népszerűségi pontjaiból az ügy miatt sokat vesztő államfő utóbb mondott egy középgyenge pardont, ám a szellem kiszabadult a palackból: új magyar ünnepi népszokás jött divatba.
„Aki ilyen beteg, az minek jön kórházba?” - írathatná ki mottóul bármelyik nagy fővárosi kórház homlokzatára a háromszáz (kétszáz, száz, vagy ezer?) forintos vizitdíjával megváltást álmodó magyar egészségminiszter. Ma már halálosan komoly az egykor viccnek szánt szanitéc poén.
Gyurcsány Ferenc szerint Gyurcsány Ferenc vezetésével képes csak a párt megújulni, illetve az ő vezetése alatt lehet a nehéz gazdasági programot, - stabilizálást és reformot - , véghezvinni. Bár megkérdezte, van-e valakinek jobb elképzelése, jelentkező nem akadt.
A Fidesz és az MSZP előbb-utóbb meg fog egyezni, mert ehhez vezeti őket a szükség. Bármekkorát hazudott is a démoni Fidesztől való félelmében Gyurcsány, bármit is írt Orbán az egyeduralom szenvedélyéből kigyógyíthatatlan konkurens pártról, a másik érdekeinek figyelembevétele nélkül nem létezhetnek. Amíg ez megtörténik, addig is elszórakoztatják a népet, aminek tanúi lehetünk a köztereken, a parlamentben, a városi közgyűlésekben és számos más fórumon.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója elleni állítólagos merényletterv rácáfolt azon hitünkre, miszerint egy nyugati civilizációhoz sorolt jogállamban az egészségügyi vezetők testi épségét legfeljebb abortuszklinika-robbantó, nőgyógyászokat gyilkoló keresztény vallási fundamentalisták, netán a kezeléssel elégedetlen, átlagnál indulatosabb hozzátartozók verései fenyegethetik.
A lincselés, a nyilvános, spontán erőszak története szinte egyidős az emberiség történetével, az alábbiakban néhány epizódját elevenítjük fel.
Tamás Gáspár Miklós válszolt Molnár Tamás október 11.-én keltezett nyílt levelére (l. a kapcsolódó linket). Levelét teljes terjedelmében az alábbiakban ismertetjük.
Molnár Tamás, a Kossuth téren tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006. ügyvivője nyílt levelet intézett Kis Jánoshoz, Tamás Gáspár Miklóshoz, és Kőszeg Ferenchez.
Most már eldőlt, hogy 56-ot külön-külön fogja ünnepelni kormány és ellenzéke. Az aktuálpolitikai megfontolásokon túl, nyilvánvalóan szerepet játszik ebben az a tény is, hogy a forradalom résztvevői különbözőképen képzelték el Magyarország jövőjét. Az ellentétek felszínre kerülését a forradalmat elnyomó, brutális szovjet fegyveres beavatkozás akadályozta meg. Jobb, ha leszámolunk a közös emlékezés illúziójával.
Felőrlési stratégia, állóháború, egymás vezetőinek a diliházba küldése, jól állunk október 23. előtt. Mindenki aggódik, még mi fog történni? Jönnek a külföldi méltóságok, a téren áll a bál. Orbán Viktor cikke a szombati Magyar Nemzetben nem csillapította a kedélyeket, az MSZP-ről, mint gyógyíthatatlan szenvedélybetegről írt. Bence György filozófussal, a Metazin.hu internetes szemle társszerzőjével Hirschler Richárd, a hvg.hu főszerkesztője beszélgetett.
Nem akarok aláírási kampányt indítani, nem kívánom híveimet a Kossuth térre hívni, csak szerényen megjegyzem: teljesen felesleges keresztes hadjáratot indítani a „hírhozó” Such György ellen. A Rádió elnökének döntése, a Lamperth és Szekeres bizalmas mondatait tartalmazó felvétel nyilvánosságra hozása segítheti az álláspontok tisztázását, későbbi kompromisszumok megalapozását.
Mit jelentenek a barátok? Mitől szakadhat meg egy baráti kapcsolat, hogyan hat a folyamatra a nyilvánosság, és mi kell a felek kibéküléséhez?
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
