Néhány nappal a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt csak annyi egyértelmű, ki az a két jelölt, aki megmérkőzhet a posztért. Az, hogy a vasárnapi szavazás után új elnöke lesz Szerbiának, már régen nem biztos.

A szerbiai elnökválasztás első fordulójában 55,5 százalékos részvételi arány mellett a Szerb Demokrata Párt jelöltjeként indult Kostunica államfőre 1 123 420 (30,8 százalék), a "polgárok jelölte" Miroljub Labuszra pedig 995 200 (27,36 százalék) szavazó adta voksát, s e két jelölt jutott az október 13-ai második fordulóba. Az első forduló egyik nagy tanulsága az volt - s ezt azóta a boszniai választások is megerősítették -, hogy a Balkánon továbbra is jelentős politikai irányzat a szélsőséges nacionalizmus. Míg Boszniában már a választások előtt sejteni lehetett, hogy az egyes etnikumok nacionalista pártjai újra nyeregbe kerülnek, Jugoszláviában kisebb meglepetést váltott ki a hágai börtönben tartózkodó Milosevics által is támogatott radikális jelölt, Vojiszlav Seselj jó szereplése. A szavazatok 23,24 százalékát megszerző jelöltnek köszönhetően Szerbiában kis híján megismétlődött a párizsi forgatókönyv": a két esélyes - a mérsékelt nacionalista és a reformpárti gazdasági szakember - második fordulós versenyét csaknem meghiúsította a szélsőjobb.
A radikálisok az első forduló után - népszerűségükön felbuzdulva - bojkottfelhívással bonyolították tovább Szerbia életét. "A második forduló sikertelensége lehetővé tenné a választások kiírását minden szinten" - nyilatkozta a háborús bűnökkel vádolt Seselj, aki szerint sem "a Zoran Gyingyics szerb kormányfő és a surcini maffia által jelölt" Labusz, sem a Milosevicset megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzéket (DOS) hatalomra juttató Kostunica nem alkalmas az elnöki posztra. Távolmaradásra szólította fel híveit a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt és a Szerbiai Egységpárt, valamint hasonló tartalmú, ám finomabban megfogalmazott üzenetet küldött híveinek a Vuk Draskovics vezette Szerbiai Megújhodási Mozgalom is, mely annyit mondott választóinak: maguk döntsék el, "szavaznak-e, s ha igen, kire". Tekintve, hogy az első fordulóban a polgárok szűk többsége kereste fel a szavazóhelységeket, s hogy az 1997-es elnökválasztás második fordulójában kevesebb szavazat érkezett, mint az elsőben, fennáll annak a veszélye, hogy a második körben nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 százalék. Ebben szerepet játszhat az is, hogy nem tették rendbe a választói névjegyzéket, melyben így sok olyan polgár szerepel, aki már nem él vagy nincsen szavazati joga.
Az elnöki poszt esélyese, Kostunica államfő szerint a választás érvénytelensége mély válságba sodorná nemcsak Szerbiát, hanem az egész térséget is, s a sikertelenség nemcsak a bojkottot hirdető, zavarosban halászó pártok érdeke, hanem a versenyben lévő másik jelöltet, Labuszt támogató szerb kormányé is. Kostunica úgy gondolja: Gyingyics miniszterelnök mindenáron el akarja kerülni az általa - és a tőle függetlenül Seselj által is - szorgalmazott előrehozott parlamenti választásokat, ezt azonban az ő elnökké választása esetén nehezen tudná megúszni. Gyingyics erre az első forduló eredményei tükrében így reagált: "Kostunica nem kapott akkora támogatást a néptől, amekkorára a kormány politikájának megváltoztatásához szüksége lenne, nem kellene úgy viselkednie, mintha a többséget képviselné. Személy szerint engem nem zavarnának az előrehozott választások, de hónapokat veszítenénk, és ismét csak egy koalíciós kormány lenne az eredmény”. A szerb kormányfő szerint egyedül Kostunica és emberei akarják elhitetni a világgal, hogy Szerbia politikai válságba zuhanna, ha az elnököt nem sikerülne most megválasztani.
A jugoszláv államfő és a szerb kormányfő közti ellentét nem újkeletű. Elemzők szerint e két erős egyéniséget csak Milosevics megdöntésére sikerült összehozni; a közös cél elérése óta a pragmatikus és nyugatbarát Gyingyics és a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egyesítéséről mondott beszéde óta egyre gyakrabban "szalon" előtag nélkül nacionalistának nevezett Kostunica állandó viszályban állt egymással. A helyzet a választások első fordulója után az eddigieknél is bonyolultabbá vált: egyre több jel mutat arra, hogy nemcsak Gyingyics és Kostunica, hanem Gyingyics és az általa támogatott Labusz között sincs minden rendben. A "polgárok csoportja által javasolt", reformpárti Labusz ugyanis legutóbbi nyilatkozataiban már maga is az előrehozott választások elkerülhetetlenségéről beszélt. Az előrehozott választásokat követelő államfőre és a rendkívüli választások kiírása mellett kardoskodó, radikális Seseljre az állampolgárok 40 százaléka szavazott; ennyi ember véleménye nem hagyható fegyelmen kívül - véli a magát pragmatikus politikusnak tituláló Labusz, aki a közelmúltban egy alkalommal még ennél is nyíltabban szembehelyezkedett Gyingyiccsel, amiért az "mihaszna hereménnek" nevezte Kostunicát. Elemzők szerint a jelölt és a miniszterelnök közti újbóli elhidegülés annak köszönhető, hogy a hazájában roppant népszerű Labusz rájött: az akaratos, rátarti, és éppen ezért sokak számára ellenszenves Gyingyics támogatása az első körben csak ártott neki. Nem csoda, ha ezek után Gyingyics - ezúttal nem elsősorban Kostunicának címezve szavait - így nyilatkozott: "Az elnökjelölteknek azokról a dolgokról kellene beszélniük, amelyek a hatáskörükbe fognak tartozni. Az elnökjelölt feladata az, hogy elmagyarázza, mitől lesz jobb Szerbia az ő elnökletével. Ha csak azzal lesz jobb, hogy más szervekben is választások lesznek, az nem elegendő".
Ennél is sokatmondóbb volt Gyingyicsnek az a mondata, melyben kijelentette: elfogad minden jelöltet Szerbia elnökének, akit "demokratikus módon választanak meg". Ha valami miatt ez most vasárnap mégsem sikerülne, a törvény értelmében az elnökválasztást legkésőbb 30 nappal a jelenlegi elnök mandátumának lejárta - december 27-e előtt, azaz legkésőbb november 27-éig meg kell ismételni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A kórházak fuldokolnak az adósságban, a fenntartó 500 fős díszvacsorát ad

A kórházak fuldokolnak az adósságban, a fenntartó 500 fős díszvacsorát ad

Vitathatatlanul ez az év egyik legizgalmasabb androidos telefonja

Vitathatatlanul ez az év egyik legizgalmasabb androidos telefonja

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Weber: "Nem Orbán, Magyarország ellen szavaztam"

Weber: "Nem Orbán, Magyarország ellen szavaztam"

"Orbán Viktor egyáltalán nem félt"

"Orbán Viktor egyáltalán nem félt"

Itthon összerakott fegyverek kerülnek a magyar katonák kezébe

Itthon összerakott fegyverek kerülnek a magyar katonák kezébe