Néhány nappal a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt csak annyi egyértelmű, ki az a két jelölt, aki megmérkőzhet a posztért. Az, hogy a vasárnapi szavazás után új elnöke lesz Szerbiának, már régen nem biztos.

A szerbiai elnökválasztás első fordulójában 55,5 százalékos részvételi arány mellett a Szerb Demokrata Párt jelöltjeként indult Kostunica államfőre 1 123 420 (30,8 százalék), a "polgárok jelölte" Miroljub Labuszra pedig 995 200 (27,36 százalék) szavazó adta voksát, s e két jelölt jutott az október 13-ai második fordulóba. Az első forduló egyik nagy tanulsága az volt - s ezt azóta a boszniai választások is megerősítették -, hogy a Balkánon továbbra is jelentős politikai irányzat a szélsőséges nacionalizmus. Míg Boszniában már a választások előtt sejteni lehetett, hogy az egyes etnikumok nacionalista pártjai újra nyeregbe kerülnek, Jugoszláviában kisebb meglepetést váltott ki a hágai börtönben tartózkodó Milosevics által is támogatott radikális jelölt, Vojiszlav Seselj jó szereplése. A szavazatok 23,24 százalékát megszerző jelöltnek köszönhetően Szerbiában kis híján megismétlődött a párizsi forgatókönyv": a két esélyes - a mérsékelt nacionalista és a reformpárti gazdasági szakember - második fordulós versenyét csaknem meghiúsította a szélsőjobb.
A radikálisok az első forduló után - népszerűségükön felbuzdulva - bojkottfelhívással bonyolították tovább Szerbia életét. "A második forduló sikertelensége lehetővé tenné a választások kiírását minden szinten" - nyilatkozta a háborús bűnökkel vádolt Seselj, aki szerint sem "a Zoran Gyingyics szerb kormányfő és a surcini maffia által jelölt" Labusz, sem a Milosevicset megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzéket (DOS) hatalomra juttató Kostunica nem alkalmas az elnöki posztra. Távolmaradásra szólította fel híveit a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt és a Szerbiai Egységpárt, valamint hasonló tartalmú, ám finomabban megfogalmazott üzenetet küldött híveinek a Vuk Draskovics vezette Szerbiai Megújhodási Mozgalom is, mely annyit mondott választóinak: maguk döntsék el, "szavaznak-e, s ha igen, kire". Tekintve, hogy az első fordulóban a polgárok szűk többsége kereste fel a szavazóhelységeket, s hogy az 1997-es elnökválasztás második fordulójában kevesebb szavazat érkezett, mint az elsőben, fennáll annak a veszélye, hogy a második körben nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 százalék. Ebben szerepet játszhat az is, hogy nem tették rendbe a választói névjegyzéket, melyben így sok olyan polgár szerepel, aki már nem él vagy nincsen szavazati joga.
Az elnöki poszt esélyese, Kostunica államfő szerint a választás érvénytelensége mély válságba sodorná nemcsak Szerbiát, hanem az egész térséget is, s a sikertelenség nemcsak a bojkottot hirdető, zavarosban halászó pártok érdeke, hanem a versenyben lévő másik jelöltet, Labuszt támogató szerb kormányé is. Kostunica úgy gondolja: Gyingyics miniszterelnök mindenáron el akarja kerülni az általa - és a tőle függetlenül Seselj által is - szorgalmazott előrehozott parlamenti választásokat, ezt azonban az ő elnökké választása esetén nehezen tudná megúszni. Gyingyics erre az első forduló eredményei tükrében így reagált: "Kostunica nem kapott akkora támogatást a néptől, amekkorára a kormány politikájának megváltoztatásához szüksége lenne, nem kellene úgy viselkednie, mintha a többséget képviselné. Személy szerint engem nem zavarnának az előrehozott választások, de hónapokat veszítenénk, és ismét csak egy koalíciós kormány lenne az eredmény”. A szerb kormányfő szerint egyedül Kostunica és emberei akarják elhitetni a világgal, hogy Szerbia politikai válságba zuhanna, ha az elnököt nem sikerülne most megválasztani.
A jugoszláv államfő és a szerb kormányfő közti ellentét nem újkeletű. Elemzők szerint e két erős egyéniséget csak Milosevics megdöntésére sikerült összehozni; a közös cél elérése óta a pragmatikus és nyugatbarát Gyingyics és a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egyesítéséről mondott beszéde óta egyre gyakrabban "szalon" előtag nélkül nacionalistának nevezett Kostunica állandó viszályban állt egymással. A helyzet a választások első fordulója után az eddigieknél is bonyolultabbá vált: egyre több jel mutat arra, hogy nemcsak Gyingyics és Kostunica, hanem Gyingyics és az általa támogatott Labusz között sincs minden rendben. A "polgárok csoportja által javasolt", reformpárti Labusz ugyanis legutóbbi nyilatkozataiban már maga is az előrehozott választások elkerülhetetlenségéről beszélt. Az előrehozott választásokat követelő államfőre és a rendkívüli választások kiírása mellett kardoskodó, radikális Seseljre az állampolgárok 40 százaléka szavazott; ennyi ember véleménye nem hagyható fegyelmen kívül - véli a magát pragmatikus politikusnak tituláló Labusz, aki a közelmúltban egy alkalommal még ennél is nyíltabban szembehelyezkedett Gyingyiccsel, amiért az "mihaszna hereménnek" nevezte Kostunicát. Elemzők szerint a jelölt és a miniszterelnök közti újbóli elhidegülés annak köszönhető, hogy a hazájában roppant népszerű Labusz rájött: az akaratos, rátarti, és éppen ezért sokak számára ellenszenves Gyingyics támogatása az első körben csak ártott neki. Nem csoda, ha ezek után Gyingyics - ezúttal nem elsősorban Kostunicának címezve szavait - így nyilatkozott: "Az elnökjelölteknek azokról a dolgokról kellene beszélniük, amelyek a hatáskörükbe fognak tartozni. Az elnökjelölt feladata az, hogy elmagyarázza, mitől lesz jobb Szerbia az ő elnökletével. Ha csak azzal lesz jobb, hogy más szervekben is választások lesznek, az nem elegendő".
Ennél is sokatmondóbb volt Gyingyicsnek az a mondata, melyben kijelentette: elfogad minden jelöltet Szerbia elnökének, akit "demokratikus módon választanak meg". Ha valami miatt ez most vasárnap mégsem sikerülne, a törvény értelmében az elnökválasztást legkésőbb 30 nappal a jelenlegi elnök mandátumának lejárta - december 27-e előtt, azaz legkésőbb november 27-éig meg kell ismételni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Apró közúti torpedó lett Bulgária első saját villanyautója

Apró közúti torpedó lett Bulgária első saját villanyautója

A nap hirdetése: egy kupac kiégett romhalmazként várja új gazdáját ez a Ferrari

A nap hirdetése: egy kupac kiégett romhalmazként várja új gazdáját ez a Ferrari

Két nappal a fia halála után színpadra állt Csuja Imre

Két nappal a fia halála után színpadra állt Csuja Imre

Kabrió dizájnterv készült a vadonatúj BMW X6 M-ből

Kabrió dizájnterv készült a vadonatúj BMW X6 M-ből

6 dolog, amiért megéri pozitívnak lenni

6 dolog, amiért megéri pozitívnak lenni

iPhone-osok, figyelem: sürgősen frissíteni kell az iTunes-t

iPhone-osok, figyelem: sürgősen frissíteni kell az iTunes-t