Mint a Washington Post írja, George Tenet, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója közép-európai idő szerint szerdán este közölte az amerikai elnökkel, hogy a hírszerzés adatai szerint Szaddám egy Bagdadtól délre fekvő magánrezidencián tanácskozik legfőbb tanácsadóival. A hírszerzés értesülései arról szóltak, hogy az iraki vezetés még órákon át a jelzett helyen marad.Tenet pontosan megjelölte forrásait és azt is, hogy az iraki államfő várhatólag mennyi időt tölt el a jelzett helyen, mielőtt a következő rejtekhelyére távozna. Bush közép-európai idő szerint éjjel fél egykor írta alá a rendeletet a támadás jóváhagyásáról. Egy amerikai kormánytisztviselő a lapnak kijelentette: "tisztességes csapást" mértek az iraki célpontra, más tisztségviselők ugyanakkor azt is közölték, "bizonyos időre van szükség annak megállapítására, mit találtak el és ki tartózkodott ott".
Bush elnök két órával a Bagdadhoz intézett ultimátum lejárta és fél órával az első robbanások után rövid beszédet intézett az amerikai néphez. Bejelentette, hogy az amerikai és a brit erők megkezdték egy széles és összehangolt hadjárat nyitó szakaszát.
"Parancsomra a koalíciós erők megkezdték a csapásmérést katonailag fontos, kiválasztott célpontokra, hogy meggyengítsék Szaddám Huszein képességét arra, hogy hadat viseljen" - mondta George Bush a Fehér Ház ovális irodájában közép-európai idő szerint hajnali negyed 5-kor elmondott beszédében. Az elnök a hadműveletek célját abban jelölte meg, hogy Irakot leszereljék, népét felszabadítsák és a megoltalmazzák a világot egy nagy veszélytől. Közölte, hogy több mint 35 ország ad fontos segítséget a haditengerészeti és légi bázisok használatától kezdve a hírszerzési és logisztikai támogatáson át a harcoló egységek telepítéséig.
Bush azzal vádolta Huszein iraki elnököt, hogy a hadviselés egyezményeit és az erkölcsi szabályokat semmibe véve csapatokat és katonai felszerelést helyezett el lakóövezetekben, hogy népe elleni utolsó atrocitásként ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket használjon pajzsként saját katonái fedezékének. Hangsúlyozta, hogy a koalíciós erők minden erőfeszítést megtesznek a polgári lakosság megkímélése érdekében. Jelezte, hogy "a hadjárat a kaliforniai nagyságú ország nehéz terepén hosszabb és nehezebb lehet, mint egyesek jósolják". Közölte, hogy célja az egységes, stabil és szabad Irak megteremtése. "Nincsenek ambícióink Irakban, csupán a fenyegetést akarjuk megszüntetni és visszaadni az ország ellenőrzését az iraki népnek. "Nemzetünk vonakodva vág neki ennek a konfliktusnak, de a célunk biztos, az Egyesült Államok népe és barátai és szövetségesei nem teszik ki magukat egy olyan törvénytelen rezsim kénye-kedvének, amely tömegpusztító fegyverekkel fenyegeti a békét. Szembeszállunk ezzel a fenyegetéssel, hogy ezt ne később kelljen megtennünk városaink utcáin tűzoltók, rendőrök és orvosok hadaival." Az elnök leszögezte, hogy ez a hadjárat nem lesz felemás, befejezetlen és nem végződhet másként, csak győzelemmel.
Csütörtök hajnalban, bagdadi idő szerint fél hattól az iraki fővárost három hullámban érte légitámadás alig több mint egy óra alatt. Szárnyasrakétákkal és F 117-es lopakodó harci gépekkel mértek csapást, hogy lefejezzék az iraki vezetést. Washingtoni kormányforrások szerint alkalom adta lehetőséget akartak kihasználni a vezetés lefejezésére. A célpontot az amerikai hírszerző ügynökségek azonosították, és az egyes hírek szerint maga Szaddám Huszein iraki elnök volt. A BBC helyszíni tudósítása szerint a stratégiai célpontok ellen általánosan várt elsöprő légitámadásnak egyelőre még nincs nyoma az iraki fővárosban. Brit katonai forrás szerint még nincs parancs a szárazföldi támadás megindítására.
Szaddám Huszein Iraki elnök az amerikai csapás után csütörtök reggel katonai egyenruhában megjelent és beszédet mondott a bagdadi tévében, azt hangoztatva: a "kisebbik" George Bush amerikai elnök újabb bűnt követett el, amikor megtámadta Irakot. Szaddám Huszein arra szólította fel az irakiakat, hogy védjék meg országukat és elveiket. Meggyőződését fejezte ki, hogy az ellenség nem éri el célját, az irakiak győzni fognak a háborúban. A CNN elemzője szerint a beszédet nagy valószínűséggel felvételről sugározták, ugyanakkor Huszein minden bizonnyal valóban életben van.
Irak az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte Irak az amerikai csapás miatt. A rendkívüli BT-ülést szorgalmazó bagdadi kérésről Abbasz Halaf moszkvai iraki nagykövet számolt be csütörtökön a RIA "Novosztyi" orosz hírügynökségnek, kijelentve: az ENSZ BT ülésének összehívását kérjük, mivel az ENSZ Alapokmánya értelmében a BT felel a világbéke megőrzéséért. (MTI)