Az ET parlamenti közgyűlése a korábbi orosz reményekkel szemben támogatta Rudolf Bindig német képviselő javaslatát, amely szerint a délszláv háborút vizsgáló hágai törvényszékhez hasonló grémiumot állítsanak fel a csecsenföldi események vizsgálatára. Bár a döntésnek csak gesztusértéke van - az ET-nek gyakorlatilag nincs módja ilyen törvényszék létrehozására -, orosz megfigyelők Moszkva súlyos vereségeként értékelik a javaslat elfogadását. Bindig visszautasítja az oroszellenesség vádját, és többször leszögezte, hogy a törvényszék nem egyoldalú lenne, vagyis az orosz hadsereg csecsen lakossággal szembeni kegyetlenkedései mellett kivizsgálná a szakadár fegyveresek háborús bűntetteit is, köztük orosz hadifoglyok kínzását és kivégzését.
A Kreml szerint a közgyűlés határozata szemben áll a március 23-i népszavazás után beindult csecsenföldi "béke- és stabilitási folyamattal". A referendumon a választásra jogosultak 90 százaléka vett részt, és 96 százalékuk támogatta a köztársaságot az Oroszországi Föderáció részeként meghatározó új csecsen alkotmányt, illetve a választási törvényeket, amelyek kizárják a politikai életből a fegyveres szakadár ellenzék képviselőit. A csecsen szakadárok a referendum törvénytelenné nyilvánítását is kérték az ET parlamenti közgyűlésétől, de a testület nem foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Bindig úgy vélekedett, hogy a népszavazás nem felelt meg az európai követelményeknek. A német szociáldemokrata politikus - Washingtonhoz hasonlóan - kritikával illette a választási névjegyzékek összeállításának nem ellenőrzött voltát, illetve hogy a Csecsenföldön folyamatosan állomásozó egységek 36 ezer katonája is részt vett a szavazáson. A nemzetközi megfigyelők - köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - magának a szavazásnak a menetéről nem jelentettek visszaéléseket. (MTI)