Jelenleg 24 békeműveletben 739 magyar katona vesz részt a világ különböző pontjain. Az Egyesült Államok kérése, hogy Magyarország májustól fél évre háromszáz békefenntartó katonát küldjön Észak-Irakba, megosztotta a magyar politikai erőket. Az ellenzők legfőbb érve, hogy a kérés nem a NATO-tól vagy egy nemzetközi szervezettől, hanem az amerikai kormánytól érkezett; a támogatók szerint Magyarország számára presztízskérdés, hogy részt vegyen az iraki rendezésben. Önnek mi a véleménye?

"Irakban a békefenntartást idővel valamelyik nemzetközi szervezet vállalja át, így Magyarországnak előbb vagy utóbb részt kell vennie a misszióban, de nem mindegy, milyen szerepben" - mondta a hvg.hu érdeklődésére Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kommunikációs igazgató-helyettese, aki szerint azért lenne fontos a gyors döntés, mert a halogatásnak a magyarok alkupozíciója látja kárát. Katonai szempontból ugyanis nem mindegy, milyen feladatot kapna Magyarország: a katonai rendészet presztízsértékű, az őrző-védő feladat már kevésbé az. Lengyelország, Románia, Csehország is hajlandó katonai kontingenst küldeni a közel-keleti országba, így a HM ilyen értelemben is presztízskérdésnek tekinti, hogy Magyarország vállaljon valamilyen szerepet. "Magyarország eddig mindent megígért szövetségeseinek, de szinte semmit nem teljesített. Ez a mostani misszió viszont vállalható" - hangsúlyozta a tervek szerint 2-4 milliárd forintba kerülő küldetésről Bocskai. Más minisztériumi tisztviselők szerint ha a parlament nem támogatná a magyar részvételt, elvárnák Magyarországtól, hogy az afganisztáni békefenntartásban vállaljon lényegesen nagyobb szerepet. Márpedig Afganisztánban veszélyesebb és drágább e feladat teljesítése, mint az egykoron Szaddám Huszein által uralt ország északi részében. Afganisztánban az ENSZ békefenntartó missziójában szolgálatot teljesítő katonákat vették célba a helyi szélsőségesek: a magyarok által is lakott tábort már többször érte rakétatámadás. Észak-Irakban ezzel szemben viszonylagos nyugalom van, jóllehet ez a térség sem veszélytelen - ahogy egyetlen olyan zóna sem, ahol békefenntartásra van szükség.
Az amerikai felkérést elutasító MDF-et és a még hezitáló Fideszt azonban nem a magyar katonák testi épsége miatti aggodalom készteti ellenállásra. Az MDF frakcióját kezdetben a felkérés informális jellege zavarta, illetve az, hogy a kérés nem a NATO-tól vagy más nemzetközi szervezettől, hanem az amerikai kormánytól érkezett. A Fidesz szerint a döntés előtt tisztázni kell, mi a jogi alapja annak, hogy magyar békefenntartókat iraki küldetésre felkérjenek. A békealakulat mozgósításához a parlament kétharmados többsége szükséges (a Kovács László külügyminiszter által óhajtott gyors döntést, amelyhez a házszabálytól való eltérésre, tehát négyötödös többségre lett volna szükség, az ellenzék elutasította).
A szerződéses magyar katonákat a kalandvágyon és a hivatástudaton kívül a pénz is motiválhatja: itthon egy szerződéses kezdő katona bére bruttó 120 ezer forint, egy hivatásos tisztnek pedig 180-250 ezer forint közötti a fizetése, a külföldi szolgálat után kapható pluszjuttatás viszont akár 270 és 562 ezer forintnak megfelelő dollárra is rúghat. A külföldi szolgálatra jelentkező katonáknál elvárás az idegen nyelvtudás, bár az Irakba küldendő katonák esetében az angol önmagában elegendő, így a felkészítésük során nem tanulnak majd arabul - hangsúlyozta a HM kommunikációs igazgatóhelyettese a hvg.hu-nak.
A honvédségnek és jogelődjeinek mindenesetre vannak tapasztalatai a békefenntartó akciókban. Az első béketeremtő műveletre már 1896-ban sor került, amikor Krétán a szemben álló görög és török haderőt választották szét az Osztrák-Magyar Monarchia bakái. Noha jóval később, a hidegháborús időszakban az akkor már üzembe helyezett ENSZ - az USA és a Szovjetunió barátságtalan viszonya miatt - némiképp foghíjasan működött, Magyarország ebben az időszakban is teljesített külföldi missziót, mégpedig a Dél-Vietnámban 1973-ban felállított nemzetközi felügyelő bizottságban. A hidegháború végével aztán az ENSZ szerepe is megnőtt; ennek tulajdonítható, hogy a kilencvenes években a világszervezet több békeműveletet indított, mint az előző négy évtizedben összesen. Magyar katonák az ENSZ felkérésére első alkalommal 1988-ban, az iraki-iráni háborút lezáró misszióban (UNIIMOG) fegyvertelen katonai megfigyelőként vettek részt. A későbbi évek során az Öböl-háborúban (1991), Angolában (1991-1999), Ugandában (1993-1994), Mozambikban (1993-1995), Tádzsikisztánban (1995), Kasmírban (1999-2000) is szerepet vállaltak, fegyvertelen katonai megfigyelőként.
Magyarország jelenleg 24 békeműveletben vesz részt a világ számos táján - tájékoztatta a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Hadműveleti Központja a hvg.hu-t. A különféle békemissziók más-más nemzetközi szervezetek égisze alá tartoznak: az ENSZ, az EBESZ, az MFO (Multinational Force and Observes) és az ISAF (International Security Assistance Force) misszióiban összesen 193, a NATO kötelekében pedig 546 magyar katona szolgál. Magyar alakulatok - fegyveres békefenntartóként - egy ideje a Sínai-félszigeten és Cipruson teljesítenek szolgálatot az ENSZ és az MFO kötelékében. A Sínai-félszigeten 1995 óta egy - magyar rendőrökből és katonákból álló - 41 fős alakulat tevékenykedik. Ez az első olyan misszió, amelyben Magyarország fegyveres békefenntartó kontingenssel, kiemelt katonai rendész feladatra vállalkozott. Cipruson a 116 főből álló magyar alakulat napi feladata egyebek mellett a tűzszünetsértések jelentése, kivizsgálása, a figyelés, az ellenőrző- és áteresztő pontok működtetése. A kívülállók szemében békésnek tűnő ciprusi missziót évente zavarják meg azok a megmozdulások, amelyeket az 1974. évi török megszállás évfordulóján rendeznek.
A ciprusi és az egyiptomi szerepvállalás mellett Grúziában, Koszovóban, Nyugat-Szaharában, Szarajevóban, Hegyi-Karabahban, Albániában, Afganisztánban, illetve Kuvaitban is tevékenykednek magyar katonák. (Kuvaitban 2003. március 22-e óta csak egyetlen magyar katona szolgál.) A Szarajevóba vezényelt magyar rendfenntartók fő profilja a járőrözés és az információszerzés Bosznia egész területén, de már több háborús bűnös felkutatásában és elfogásában is részt vettek. Pristinában a magyarok fontos személyeket kísérnek, védő-biztosító feladatokat látnak el, illetve ellenőrzőpontot is üzemeltetnek. Kabulban a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőnél (ISAF) dolgozó két magyar katonához márciusban csatlakozott egy orvosokból, ápolókból, asszisztensekből és logisztikusokból álló csoport, amelyet májusban újabb tizenhárom fővel egészítenek ki.
Amennyiben a parlament hozzájárul, hogy Magyarország katonákat küldjön a jelenleg amerikai alakulatok által ellenőrzött iraki térségbe, a kontingensben elsősorban azokra a Szolnokon és Egerben állomásozó katonákra számítanak, akiket korábban az afganisztáni szerepvállalásra készítettek fel. A magyar kormány javaslata szerint a kontingenst hat hónapra küldenék a közel-keleti országba.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Küszöbön az idő, amikor a bankkártyánk okosabban fog vásárolni nálunk

Küszöbön az idő, amikor a bankkártyánk okosabban fog vásárolni nálunk

Saját apja erőszakolhatta meg a ceglédi kislányt

Saját apja erőszakolhatta meg a ceglédi kislányt

Papíron még Vona a Jobbik elnöke

Papíron még Vona a Jobbik elnöke

Miért van ez a sok kép ma a Google főoldalán? És mi köze a Geminidákhoz?

Miért van ez a sok kép ma a Google főoldalán? És mi köze a Geminidákhoz?

Ab: A jegybank legyőzte a Kúriát is

Ab: A jegybank legyőzte a Kúriát is

Beárazták: ennyit kell fizetni itthon a szemrevaló új BMW Z4-ért

Beárazták: ennyit kell fizetni itthon a szemrevaló új BMW Z4-ért