Jelenleg 24 békeműveletben 739 magyar katona vesz részt a világ különböző pontjain. Az Egyesült Államok kérése, hogy Magyarország májustól fél évre háromszáz békefenntartó katonát küldjön Észak-Irakba, megosztotta a magyar politikai erőket. Az ellenzők legfőbb érve, hogy a kérés nem a NATO-tól vagy egy nemzetközi szervezettől, hanem az amerikai kormánytól érkezett; a támogatók szerint Magyarország számára presztízskérdés, hogy részt vegyen az iraki rendezésben. Önnek mi a véleménye?

"Irakban a békefenntartást idővel valamelyik nemzetközi szervezet vállalja át, így Magyarországnak előbb vagy utóbb részt kell vennie a misszióban, de nem mindegy, milyen szerepben" - mondta a hvg.hu érdeklődésére Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kommunikációs igazgató-helyettese, aki szerint azért lenne fontos a gyors döntés, mert a halogatásnak a magyarok alkupozíciója látja kárát. Katonai szempontból ugyanis nem mindegy, milyen feladatot kapna Magyarország: a katonai rendészet presztízsértékű, az őrző-védő feladat már kevésbé az. Lengyelország, Románia, Csehország is hajlandó katonai kontingenst küldeni a közel-keleti országba, így a HM ilyen értelemben is presztízskérdésnek tekinti, hogy Magyarország vállaljon valamilyen szerepet. "Magyarország eddig mindent megígért szövetségeseinek, de szinte semmit nem teljesített. Ez a mostani misszió viszont vállalható" - hangsúlyozta a tervek szerint 2-4 milliárd forintba kerülő küldetésről Bocskai. Más minisztériumi tisztviselők szerint ha a parlament nem támogatná a magyar részvételt, elvárnák Magyarországtól, hogy az afganisztáni békefenntartásban vállaljon lényegesen nagyobb szerepet. Márpedig Afganisztánban veszélyesebb és drágább e feladat teljesítése, mint az egykoron Szaddám Huszein által uralt ország északi részében. Afganisztánban az ENSZ békefenntartó missziójában szolgálatot teljesítő katonákat vették célba a helyi szélsőségesek: a magyarok által is lakott tábort már többször érte rakétatámadás. Észak-Irakban ezzel szemben viszonylagos nyugalom van, jóllehet ez a térség sem veszélytelen - ahogy egyetlen olyan zóna sem, ahol békefenntartásra van szükség.
Az amerikai felkérést elutasító MDF-et és a még hezitáló Fideszt azonban nem a magyar katonák testi épsége miatti aggodalom készteti ellenállásra. Az MDF frakcióját kezdetben a felkérés informális jellege zavarta, illetve az, hogy a kérés nem a NATO-tól vagy más nemzetközi szervezettől, hanem az amerikai kormánytól érkezett. A Fidesz szerint a döntés előtt tisztázni kell, mi a jogi alapja annak, hogy magyar békefenntartókat iraki küldetésre felkérjenek. A békealakulat mozgósításához a parlament kétharmados többsége szükséges (a Kovács László külügyminiszter által óhajtott gyors döntést, amelyhez a házszabálytól való eltérésre, tehát négyötödös többségre lett volna szükség, az ellenzék elutasította).
A szerződéses magyar katonákat a kalandvágyon és a hivatástudaton kívül a pénz is motiválhatja: itthon egy szerződéses kezdő katona bére bruttó 120 ezer forint, egy hivatásos tisztnek pedig 180-250 ezer forint közötti a fizetése, a külföldi szolgálat után kapható pluszjuttatás viszont akár 270 és 562 ezer forintnak megfelelő dollárra is rúghat. A külföldi szolgálatra jelentkező katonáknál elvárás az idegen nyelvtudás, bár az Irakba küldendő katonák esetében az angol önmagában elegendő, így a felkészítésük során nem tanulnak majd arabul - hangsúlyozta a HM kommunikációs igazgatóhelyettese a hvg.hu-nak.
A honvédségnek és jogelődjeinek mindenesetre vannak tapasztalatai a békefenntartó akciókban. Az első béketeremtő műveletre már 1896-ban sor került, amikor Krétán a szemben álló görög és török haderőt választották szét az Osztrák-Magyar Monarchia bakái. Noha jóval később, a hidegháborús időszakban az akkor már üzembe helyezett ENSZ - az USA és a Szovjetunió barátságtalan viszonya miatt - némiképp foghíjasan működött, Magyarország ebben az időszakban is teljesített külföldi missziót, mégpedig a Dél-Vietnámban 1973-ban felállított nemzetközi felügyelő bizottságban. A hidegháború végével aztán az ENSZ szerepe is megnőtt; ennek tulajdonítható, hogy a kilencvenes években a világszervezet több békeműveletet indított, mint az előző négy évtizedben összesen. Magyar katonák az ENSZ felkérésére első alkalommal 1988-ban, az iraki-iráni háborút lezáró misszióban (UNIIMOG) fegyvertelen katonai megfigyelőként vettek részt. A későbbi évek során az Öböl-háborúban (1991), Angolában (1991-1999), Ugandában (1993-1994), Mozambikban (1993-1995), Tádzsikisztánban (1995), Kasmírban (1999-2000) is szerepet vállaltak, fegyvertelen katonai megfigyelőként.
Magyarország jelenleg 24 békeműveletben vesz részt a világ számos táján - tájékoztatta a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Hadműveleti Központja a hvg.hu-t. A különféle békemissziók más-más nemzetközi szervezetek égisze alá tartoznak: az ENSZ, az EBESZ, az MFO (Multinational Force and Observes) és az ISAF (International Security Assistance Force) misszióiban összesen 193, a NATO kötelekében pedig 546 magyar katona szolgál. Magyar alakulatok - fegyveres békefenntartóként - egy ideje a Sínai-félszigeten és Cipruson teljesítenek szolgálatot az ENSZ és az MFO kötelékében. A Sínai-félszigeten 1995 óta egy - magyar rendőrökből és katonákból álló - 41 fős alakulat tevékenykedik. Ez az első olyan misszió, amelyben Magyarország fegyveres békefenntartó kontingenssel, kiemelt katonai rendész feladatra vállalkozott. Cipruson a 116 főből álló magyar alakulat napi feladata egyebek mellett a tűzszünetsértések jelentése, kivizsgálása, a figyelés, az ellenőrző- és áteresztő pontok működtetése. A kívülállók szemében békésnek tűnő ciprusi missziót évente zavarják meg azok a megmozdulások, amelyeket az 1974. évi török megszállás évfordulóján rendeznek.
A ciprusi és az egyiptomi szerepvállalás mellett Grúziában, Koszovóban, Nyugat-Szaharában, Szarajevóban, Hegyi-Karabahban, Albániában, Afganisztánban, illetve Kuvaitban is tevékenykednek magyar katonák. (Kuvaitban 2003. március 22-e óta csak egyetlen magyar katona szolgál.) A Szarajevóba vezényelt magyar rendfenntartók fő profilja a járőrözés és az információszerzés Bosznia egész területén, de már több háborús bűnös felkutatásában és elfogásában is részt vettek. Pristinában a magyarok fontos személyeket kísérnek, védő-biztosító feladatokat látnak el, illetve ellenőrzőpontot is üzemeltetnek. Kabulban a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőnél (ISAF) dolgozó két magyar katonához márciusban csatlakozott egy orvosokból, ápolókból, asszisztensekből és logisztikusokból álló csoport, amelyet májusban újabb tizenhárom fővel egészítenek ki.
Amennyiben a parlament hozzájárul, hogy Magyarország katonákat küldjön a jelenleg amerikai alakulatok által ellenőrzött iraki térségbe, a kontingensben elsősorban azokra a Szolnokon és Egerben állomásozó katonákra számítanak, akiket korábban az afganisztáni szerepvállalásra készítettek fel. A magyar kormány javaslata szerint a kontingenst hat hónapra küldenék a közel-keleti országba.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A tíz éve végzett egészségügyi szakdolgozók kétharmada pályaelhagyó lett

A tíz éve végzett egészségügyi szakdolgozók kétharmada pályaelhagyó lett

A Jobbik budapesti elnöke kilépett a pártból Jakab Péter miatt

A Jobbik budapesti elnöke kilépett a pártból Jakab Péter miatt

Hadházy: Csak két vállalható út áll az ellenzék előtt

Hadházy: Csak két vállalható út áll az ellenzék előtt

Bemutatták a klímavédelmi akciótervet: sok minden nem derült ki, de lesz egy új hatóság

Bemutatták a klímavédelmi akciótervet: sok minden nem derült ki, de lesz egy új hatóság

A frászt hozta a világra a Samsung egy fura értesítéssel

A frászt hozta a világra a Samsung egy fura értesítéssel

Vajon önt is elkapta az életközepi válság?

Vajon önt is elkapta az életközepi válság?