Június 30-án lezárult a féléves lengyel uniós elnökség, amelynek egyik első eredménye az volt, hogy az európai politika villámgyorsan túllendülhetett a megelőző, magyar elnökségen. Ennek a védelmében azért nem árt elmondani, hogy egy átmeneti időszakban zajlott, az európai választások után, új összetételű EP-vel, átmeneti Európai Bizottsággal és a vezető uniós pozíciók újraosztásával. Vagyis a magyar elnökségnek kevés volt a tere, igaz, kommunikációs szinten igyekeztek úgy tenni, mintha ez nem így lenne.
A lengyel elnökség során elmaradtak azok a tiszteletkörök, amelyben azt hangsúlyozták a politikusok, hogy a megelőző magyar elnökség mennyire jól előkészítette ezt a dossziét, és milyen pótolhatatlan és fáradhatatlan munkát végzett az Orbán-kabinet. Nem, inkább meg sem említették, hogy volt egyáltalán előző elnökség. Ami a politikai vetületet illeti: a magyar miniszterelnöknek az elnökség elején lezavart és nagy vihart keltett úgynevezett békemissziójának semmiféle utóhatása nem volt néhány hónap elteltével az európai közbeszédben.
A lengyel elnökség összegzéséből ugyancsak hiányzik utalás az előző hat hónapos ciklusra.
Ma, a lengyel elnökség végén büszkén mondhatom, hogy Lengyelország évekkel ezelőtti álmainak gyakorlatilag mindegyike európai valósággá vált, és hogy Lengyelország ebben nagyon jelentős szerepet játszott.
– mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök június 26-án késő este, az elnökséget lezáró csúcstalálkozót követően.
A lengyel elnökség célkitűzése Európa biztonságának megerősítése volt hét dimenzióban – külső, belső, információs, gazdasági, energia-, élelmiszer- és egészségügy. Áttörést jelentő növekedést értek el az EU védelmi kiadásaiban – a történelem során először az Európai Unió jelentős forrásokat különít el erre a célra. A tagállamok 150 milliárd eurót kapnak a SAFE-eszköz keretében, amely egy védelmi beruházásokat támogató program, s lehetővé teszi a védelmi termékekbe történő sürgős és nagyszabású állami beruházások végrehajtását. Ennek érdekében közös beszerzéseket hajtanak végre a tagállamok.
A lengyel elnökség alatt az Európai Unió meghosszabbította az Oroszországgal szembeni meglévő szankciókat, elfogadta a 16. és 17. csomagot – magyar és szlovák blokkolás gátolta ugyanakkor a 18. csomag véglegesítését. A tagállamok intézkedéseket tettek a dezinformáció elleni küzdelem érdekében is, beleértve a súlyos kibertámadásokra reagáló új közös rendszer kidolgozását (Cyber Blueprint).
2025 első felében öt olyan salátatörvényről született döntés, amelyek a vállalkozások terheit könnyítették. A cél a versenyképesség növelése volt – ahogy erről egyébként a magyar elnökség alatt egy nyilatkozatot is elfogadtak a tagállamok Budapesten. Ezek az egyszerűsítések kevesebb jelentést és nyilatkozatot eredményeznek, könnyebb hozzáférést biztosítanak a beruházási finanszírozáshoz, valamint egyszerűsítéseket vezettek be a mezőgazdaságban és a védelemben a kis- és középvállalkozások számára.
Az EU orosz energiától való függőségének teljes megszüntetésére irányuló terv végrehajtása során az Európai Bizottság bejelentette a RePowerEU ütemtervet az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére.
Egy olyan tervet, amely energiafüggetlenséget biztosít Európának és segít csökkenteni az energiaárakat
– fogalmaz a leköszönt elnökség, nem említve azt, hogy Magyarország és Szlovákia tiltakozik ez ellen, bár ebben a kérdésben nincs vétójog.
A lengyel elnökség fontos kompromisszumot ért el a gyógyszeripari csomaggal kapcsolatban, “megtörve a gyógyszeripari ágazat reformjának 20 éves patthelyzetét”. A csomag javítja a betegek hozzáférését a megfizethetőbb (generikus) gyógyszerekhez, és lehetővé teszi az európai vállalatok számára, hogy növekedjenek és versenyképesebbek legyenek a globális piacokon.
A jogállamisággal és Magyarországgal kapcsolatban pedig azt kell megemlíteni, hogy a lengyel elnökség szintén tartott egy meghallgatást az alapszerződések 7-es cikke szerinti eljárás keretein belül.
2025 első fele az együttműködés és a felelősségteljes döntések időszakának bizonyult. A tagállamok, az uniós intézmények és a külső partnerek közös erőfeszítéseinek köszönhetően megmutattuk, hogy az Európai Unió képes hatékonyan reagálni a kortárs kihívásokra
– összegez az elnökség honlapja.
A fentiek fényében érdemes kitérni arra is, hogy Bóka János európai ügyekkel foglalkozó miniszter is értékelte a lengyel elnökséget a közösségi oldalán. Sőt, öt területen le is osztályozta. Az alábbiakban bemutatjuk Bóka elemzését – EUrologus-kommentárokkal.
Bővítéspolitika
A lengyel elnökség hozta a kötelezőt, de a nyugat-balkáni bővítési lendület, ami a magyar elnökség alatt elindult, nem folytatódott. Ugyanakkor az érdemalapú bővítés elvét elengedték, politikai szempontok alapján kizárólag Ukrajna gyors uniós csatlakozása körül forogtak.
Osztályzat: közepes
EUrologus-megjegyzés: A lengyel elnökség alatt két tárgyalási klasztert megnyitottak Albániával, és 1,9 milliárd eurós támogatást juttattak Moldova számára, és EU-Nyugat-Balkán-csúcsot is tartottak. Ukrajnával Magyarország blokkolása miatt nem indulhatott el az érdemalapú tárgyalás.
Versenyképesség
A Budapesti Nyilatkozat egyértelmű volt: Európa versenyképességét javítani kell. A lengyel elnökség alatt ennek végrehajtása viszont nagyon lassan haladt. Az elnökség a könnyebb utat választotta: az adminisztrációs terhek csökkentésére fókuszált, ahelyett, hogy valódi segítséget nyújtott volna például az energiaárak mérséklésével.
Osztályzat: közepes
EUrologus-megjegyzés: Ahogy említettük, öt törvénycsomagot fogadtak el ezzel kapcsolatban a tagállamok, a lengyel elnökség az energiaárak mérsékléséhez sorolja az orosz energia kivezetésére tett lépéseket is.
Biztonság és védelem
Bár előrelépés történt, de a lengyel elnökség úgy gondolja, hogy az EU védelmét ki kell szervezni Ukrajnának. Ez nem helyes.
Osztályzat: elégséges
EUrologus-megjegyzés: talán ezen a téren történtek a legnagyobb lépések, amelyek a tagállamok közös védelmi célú beruházásait teszik lehetővé, megnövelt értékben. A Tanács elfogadta álláspontját az Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP) – ezt korábban a magyar elnökségnek nem sikerült tető alá hozni.
Diplomácia és protokoll
A lengyel elnökség politikai értelemben mindent alárendelt a nemrégiben zárult lengyel elnökválasztási kampánynak, és hagyták, hogy kétoldalú konfliktusok rátelepedjenek az elnökségre. Nem hívták meg a magyar képviselőket több fontos eseményre sem, pusztán politikai ellenszenvből.
Osztályzat: elégtelen
EUrologus-megjegyzés: ez új, Bóka Jánostól most tudtuk meg, hogy nem hívták meg Magyarországot egyes eseményekre, ami valóban súlyos diplomáciai üzenet. Ettől eltekintve volt többek között EU–Kanada-, EU–Nagy-Britannia- és – első alkalommal – EU–Közép-Ázsia-csúcstalálkozó is, valamint megtartották az Európai Politikai Közösség soron következő nagyszabású találkozóját is.
Július 1-jétől Dánia vette át a soros elnökség feladatait.
