Tetszett a cikk?

Az Európa jövőjével foglalkozó konventben készült új tervezet szerint az EU-nak több évre választott elnöke és külügyminisztere lenne, az Európai Bizottság kétszintűvé alakulna, a kül- és biztonságpolitikában pedig megmaradna a tagállamok vétójoga. A konvent küldöttei hétfőn és kedden több részletben kapták kézhez az immár teljes tervezetet, amelyet a gyűlés elnöksége a múlt héten szövegezett meg, Valéry Giscard d'Estaing elnök irányításával.

Bevezetnék az "állandó" (egyszer megújítható két és fél éves időszakra választott) elnök intézményét, az Európai Bizottság létszámát pedig a jelenlegi 20-ról 15-re csökkentenék, 15 helyettes vagy társbiztos egyidejű kinevezésével. Az intézményi rend reformjának témakörében az Európai Tanács élére választandó állandó elnök tisztségének bevezetésére, illetve az Európai Bizottság létszámára és összetételére vonatkozó javaslatok körül folynak a leghevesebb viták. Ezekkel kapcsolatban a küldöttek csaknem 700 módosító indítványt nyújtottak be, és egyelőre még a konszenzus körvonalairól sem lehet beszélni.
Nagy-Britannia erőteljes nyomására kikerült a tervezetből az a korábbi megfogalmazás, amely szerint az unió "bizonyos közösségi hatásköröket föderatív alapon igazgat" - ehelyett az új változat a "közösségi módszer" kifejezést használja, ami talán kevésbé sérti a brit közvélemény euroszkeptikus részének érzékenységét.
Brit és francia álláspontot tükröz a dokumentumnak az a rendelkezése, amely szerint a kül- és biztonságpolitikában a tagállamok továbbra is csak egyhangúlag hozhatnak döntést. Ugyancsak főleg brit (és részben ír) törekvések eredménye továbbá, hogy az adóharmonizáció kényes területén is maradna a vétójog.
Az Európai Bizottság elnökét továbbra is a tagállamok vezetői jelölnék ki és az Európai Parlament hagyná jóvá. A csökkentett létszámú bizottság viszont a 15 társbiztos hozzáadásával kétszintűvé alakulna, vagyis nem teljesülne a kisebb tagországoknak az az igénye, hogy a testületben érvényesüljön a tagállamok teljes egyenrangúsága.
Nagy-Britanniában a konzervatív ellenzék közölte, hogy a parlamentben megpróbálják megakadályozni a tervezet törvénybe iktatását, ha a kormány nem ír ki ebben az ügyben népszavazást. A Konzervatív Párt felsőházi szóvivője, Lord Blackwell kijelentette: ha másképp nem sikerül elérni a referendum kiírását az uniós reformjavaslatokról, a Lordok Házában fogják megtorpedózni annak nagy-britanniai becikkelyezését. Lord Blackwell megismételte azt a konzervatív álláspontot, miszerint a konvent javaslatai olyan mértékű alkotmányos változásokat eredményeznének Nagy-Britanniában, hogy azokról "csak a nép beleegyezésével" lehet dönteni. (MTI)
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!