Az AP amerikai hírügynökség szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a nagykövetséget védő fal előtt parkoló üres minibuszba rejtett, távirányítású pokolgép lépett működésbe. Robert Ramsay százados, az 1. páncélos hadosztály szóvivője szerint egy teherautó robbant fel, előzőleg pedig aknagránátokkal végrehajtott támadásról szóltak a híradások. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tiszt elmondta, hogy legkevesebb nyolc holttestet szállítottak el a helyszínről. A robbanás helyszínétől száz méterre egy emberi fej hevert.
Legalább öt kiégett gépkocsi váza látható az iraki főváros nyugati peremén álló követséget övező fal előtt. Az autók tetejét egy minibusz alvázához hasonló maradványok borítják. Egy szétroncsolt autóváz látható a nagykövetség szomszédságában álló egyik épület tetején.
Két harckocsin és hat terepjárón amerikai katonák érkeztek a helyszínre, és ellenőrzésük alá vonták a külképviselet területét. A külképviseleten körülbelül 30 ember tartózkodott, amikor a robbanás történt. A bent lévők hallották a robbanást, és többen könnyebb sérüléseket szenvedtek a detonáció okozta magas légnyomástól. Közülük hetet kórházba vittek. A robbanás megremegtette az épületeket, a betört ablakok üvegszilánkjai több száz méterre szóródtak szét. A nagykövetséget övező fal egy része leomlott, de jelentős kár nem keletkezett a külképviseletben. A bagdadi nagykövetségek zöme üres, mert az Egyesült Államok vezette kormányzat nem hagyott jóvá akkreditációkat.
A robbanás után iraki fiatalok csoportja rohant a képviselet kapujához és elkezdték leszaggatni II. Abdalláh jordániai király és néhai apja, Husszein portréit, miközben Jordánia-ellenes jelszavakat skandáltak. Egyelőre nem tudni, ki állhat a merénylet hátterében, de a két ország között különösen feszültté vált a viszony, mert az Irak elleni háborúban Jordánia az Egyesült Államok oldalára állt. Szaddám Huszein volt iraki elnök hívei árulónak tartják Ammánt, mert nem segített nekik az Egyesült Államok vezette invázió idején, sőt az amerikai katonák támaszpontként használhatták Jordánia területét.
Az irakiak egy másik része viszont azért dühös a jordániai vezetésre, mert befogadta Szaddám Huszein két idősebb lányát. II. Abdalláh király a múlt héten adott "emberbaráti menedéket" Ragd és Raga Huszeinnek, valamint gyermekeiknek. A két asszony férje oldalán 1995-ben Jordániába menekült, ahol a két vő nem titkolt tervet szőtt Szaddám Huszein uralmának megdöntésére. 1996 februárjában sikerült őket hazacsalni Irakba, s a férjeket kivégezték, miután a rezsim hazaárulással vádolta őket. (MTI)