Az amerikai hasereg illetékese kedden elmondta: a robbantás előző nap délután történt az iraki főváros déli részén. Részletekről nem számolt be. Ezzel a két halálesettel hatvanhétre emelkedett azoknak az amerikai katonáknak a száma, akiknek iraki gerillák oltották ki az életüket, azóta, hogy május 1-jén befejeződtek a szövetséges haderő Irak elleni nagyobb szabású hadműveletei. Ebben az időszakban hetvennyolc amerikai katona balesetekben halt meg.
Közben Moszkva jelezte: nem kapott semmilyen felkérést, hogy csapatokat küldjön az Irakban lévő stabilizációs erőbe. Jurij Fedotov orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkvának először is ki kell alakítania álláspontját az ENSZ Biztonsági Tanácsa által ezekhez a tervekhez nyújtandó támogatással kapcsolatban. Fedotov megismételte, hogy Oroszország nagyobb ENSZ-szerepvállalást akar Irak politikai életében, beleértve a civil társadalom megszervezését, a választások előkészítését és az alkotmányos átalakításokat. Egyben egységes stratégia kidolgozását szorgalmazta Irak újjáépítésére, legalább nagyjából megjelölt megvalósítási határidőkkel.
A bagdadi ENSZ-központ elleni öngyilkos merénylet után az Egyesült Államok fontolóra vette, hogy Irakban bizonyos békefenntartási feladatokat átadjon a világszervezetnek, még ha ez a hatalom korlátozott mértékű megosztásával is jár. Washington szeretné elérni újabb külföldi csapatok Irakba küldését.
Oroszország, Németország és Franciaország (amelyek ellenezték az amerikaiak és a britek iraki háborúját) azonban közölte: konkrét ENSZ-felhatalmazás nélkül nem járul hozzá katonákkal az iraki stabilizációs erőhöz. (MTI)