Tetszett a cikk?

Harminc éve, szeptember 11-én sommásan csupán annyit jelentett BBC és a Reuters: a Moncadát ért támadásban Salvador Allende "életét vesztette". Hogy hogyan, az mindmáig titok.

Szeptember 11., harminc évvel ezelőtt: 1973-ban e napon Santiago de Chilében ért hirtelen erőszakos támadás egy jelképnek számító épületet, az elnöki palotát, a Moncadát. Az Egyesült Államok akkor nem a megtámadott fél volt. Ellenkezőleg, éppen az okozott világszerte felháborodást (egyeseknél pedig éppen megnyugvást), hogy az 1970. szeptember 4-ei elnökválasztáson győztes baloldali elnök, Salvador Allende hatpárti baloldali kormányának megbuktatását a Központi Hírszerző Hivatal (CIA), vagyis az amerikaiak készítették elő.
Pinochet puccsának harmincadik évfordulója Latin-Amerika-szerte forró téma, amely megosztja a közvéleményt. Mert igaz ugyan, hogy a Népi Egység (Unión Popular, UP) kormányzása alatt Chilében infláció volt és áruhiány, sztrájkok és káosz, míg az átmeneti megoldásnak indult, ám 17 évig hatalmon maradt Augusto Pinochet tábornok idején a liberális gazdaságpolitika fellendülést hozott – legalábbis azoknak, akik nem éppen eme fellendülés árnyékában estek a szegénységi küszöb alá. (A diktatúra alatt meghonosított gazdaságpolitika amúgy igazán, addig példátlan ütemben, majd csak annak leköszönte után, már a demokráciában, 1991-től 1997-ig hozott látványos fellendülést.) Az is igaz azonban, hogy a kubai forradalom nagy tisztelőjének hírében állt Salvador Allende minden demokratikus játékszabályt betartva, s a választásokat megnyerve került az elnöki székbe, míg a tábornoki rangját Allendétől nyert Pinochet véres puccsal jutott oda. S igaz az is, hogy míg a kommunistákkal együttműködő szocialista Allendét a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei, vagyis a szakszervezetek segítették be a hatalomba, székét a tulajdonosok szövetségei ingatták meg – a puccsot közvetlenül megelőzően a saját tulajdonú teherautóik államosításától félő kamionsofőrök sztrájkja bénította meg az észak-dél irányban hat és félezer kilométer hosszú, helyenként azonban alig 100 kilométer széles Chile életét.
"A chilei átalakulás sérti az Egyesült Államok érdekeit. Nemcsak közvetlenül, nemcsak Latin-Amerika, hanem Nyugat-Európa miatt is" – idézte Henry Kissinger amerikai külügyminisztert a globális-baloldali Le Monde Diplomatique 1973. november 28-ai száma. A francia-olasz-spanyol filmes kooprodukciók virágzásának időszakában az úgynevezett eurokommunisták ugyanis társadalmi forradalmat hirdettek s Marxra hivatkoztak, mindezt azonban abban a szellemben tették, amely szellemben Salvador Allende is beszélt a chilei parlamentben, 1971-ben, amikor azt mondta: "Chile népe a törvények adta keretek között, anélkül szerzi meg a politikai hatalmat, hogy a fegyverek használatára kényszerülne s hogy a kormányzás parancsuralmi formáit igénybe venné."
A Pinochet-diktatúra azonban olyannyira igénybe vette a kormányzás parancsuralmi formáit, hogy a harminc évvel ezelőtti államcsíny során, illetve után tízezreket öltek meg, százezrek emigráltak, s a katonai cenzúra még azt is elrendelte, hogy a sajtótermékekben a „munkás” szó minden esetben a „kézműves” szóval helyettesíttessék, az „elvtárs” szó pedig egyáltalán ne jelenjék meg nyomtatásban. Nos, a szocializmus demokratikus és működőképes modelljére sok mindent lehet mondani – hogy a lehetőség megvolt benne, azt is, hogy csírájában így és így, azt is, hogy nagy történelmi esélyt szalasztott el, stb., de azt nem, hogy a gyakorlatban lett volna akár csak a következő választásokig tartó lehetősége arra, hogy meg is próbálhassa megvalósítani elképzeléseit.
Nem csak az amerikai vállalatok gyakoroltak erős nyomást az UP kormányára, de Kuba is, amelynek vezetője, Fidel Castro 1971-es, három hetes chilei látogatása során csak szította a tüzet, igaz, balról. Jelképértékű, hogy Allende Castrótól kapta azt a puskát, amelyet halálakor a kezében tartott. Nem, ennél pontosabbnak nem lehet lenni. Máig nincs ugyanis mindenki által elfogadott bizonyíték arra, hogy Allende a Castrótól kapott fegyverrel – öngyilkos lett volna, mint ahogyan a legtöbb hírforrás valószínűsítette, avagy hősiesen védte az elnöki palotát a betolakodó puccsistákkal szemben, s hősi halált halt – ahogyan Castro állította be 1973 novemberében Havannában, egymilliós tömeg előtt. Tanulságos, hogy a BBC és a Reuters aznap – harminc éve, szeptember 11-én – sommásan annyit jelentett: a Moncadát ért támadásban Allende "életét vesztette".

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A kormány államosított, de becsúszott egy kis hiba

A kormány államosított, de becsúszott egy kis hiba

G-osztály után most Defenderré varázsolták át a kis Suzuki Jimnyt

G-osztály után most Defenderré varázsolták át a kis Suzuki Jimnyt

Távolságot tartva kerülik a Kába-követ a muszlim zarándokok

Távolságot tartva kerülik a Kába-követ a muszlim zarándokok