Harminc éve, szeptember 11-én sommásan csupán annyit jelentett BBC és a Reuters: a Moncadát ért támadásban Salvador Allende "életét vesztette". Hogy hogyan, az mindmáig titok.

Szeptember 11., harminc évvel ezelőtt: 1973-ban e napon Santiago de Chilében ért hirtelen erőszakos támadás egy jelképnek számító épületet, az elnöki palotát, a Moncadát. Az Egyesült Államok akkor nem a megtámadott fél volt. Ellenkezőleg, éppen az okozott világszerte felháborodást (egyeseknél pedig éppen megnyugvást), hogy az 1970. szeptember 4-ei elnökválasztáson győztes baloldali elnök, Salvador Allende hatpárti baloldali kormányának megbuktatását a Központi Hírszerző Hivatal (CIA), vagyis az amerikaiak készítették elő.
Pinochet puccsának harmincadik évfordulója Latin-Amerika-szerte forró téma, amely megosztja a közvéleményt. Mert igaz ugyan, hogy a Népi Egység (Unión Popular, UP) kormányzása alatt Chilében infláció volt és áruhiány, sztrájkok és káosz, míg az átmeneti megoldásnak indult, ám 17 évig hatalmon maradt Augusto Pinochet tábornok idején a liberális gazdaságpolitika fellendülést hozott – legalábbis azoknak, akik nem éppen eme fellendülés árnyékában estek a szegénységi küszöb alá. (A diktatúra alatt meghonosított gazdaságpolitika amúgy igazán, addig példátlan ütemben, majd csak annak leköszönte után, már a demokráciában, 1991-től 1997-ig hozott látványos fellendülést.) Az is igaz azonban, hogy a kubai forradalom nagy tisztelőjének hírében állt Salvador Allende minden demokratikus játékszabályt betartva, s a választásokat megnyerve került az elnöki székbe, míg a tábornoki rangját Allendétől nyert Pinochet véres puccsal jutott oda. S igaz az is, hogy míg a kommunistákkal együttműködő szocialista Allendét a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei, vagyis a szakszervezetek segítették be a hatalomba, székét a tulajdonosok szövetségei ingatták meg – a puccsot közvetlenül megelőzően a saját tulajdonú teherautóik államosításától félő kamionsofőrök sztrájkja bénította meg az észak-dél irányban hat és félezer kilométer hosszú, helyenként azonban alig 100 kilométer széles Chile életét.
"A chilei átalakulás sérti az Egyesült Államok érdekeit. Nemcsak közvetlenül, nemcsak Latin-Amerika, hanem Nyugat-Európa miatt is" – idézte Henry Kissinger amerikai külügyminisztert a globális-baloldali Le Monde Diplomatique 1973. november 28-ai száma. A francia-olasz-spanyol filmes kooprodukciók virágzásának időszakában az úgynevezett eurokommunisták ugyanis társadalmi forradalmat hirdettek s Marxra hivatkoztak, mindezt azonban abban a szellemben tették, amely szellemben Salvador Allende is beszélt a chilei parlamentben, 1971-ben, amikor azt mondta: "Chile népe a törvények adta keretek között, anélkül szerzi meg a politikai hatalmat, hogy a fegyverek használatára kényszerülne s hogy a kormányzás parancsuralmi formáit igénybe venné."
A Pinochet-diktatúra azonban olyannyira igénybe vette a kormányzás parancsuralmi formáit, hogy a harminc évvel ezelőtti államcsíny során, illetve után tízezreket öltek meg, százezrek emigráltak, s a katonai cenzúra még azt is elrendelte, hogy a sajtótermékekben a „munkás” szó minden esetben a „kézműves” szóval helyettesíttessék, az „elvtárs” szó pedig egyáltalán ne jelenjék meg nyomtatásban. Nos, a szocializmus demokratikus és működőképes modelljére sok mindent lehet mondani – hogy a lehetőség megvolt benne, azt is, hogy csírájában így és így, azt is, hogy nagy történelmi esélyt szalasztott el, stb., de azt nem, hogy a gyakorlatban lett volna akár csak a következő választásokig tartó lehetősége arra, hogy meg is próbálhassa megvalósítani elképzeléseit.
Nem csak az amerikai vállalatok gyakoroltak erős nyomást az UP kormányára, de Kuba is, amelynek vezetője, Fidel Castro 1971-es, három hetes chilei látogatása során csak szította a tüzet, igaz, balról. Jelképértékű, hogy Allende Castrótól kapta azt a puskát, amelyet halálakor a kezében tartott. Nem, ennél pontosabbnak nem lehet lenni. Máig nincs ugyanis mindenki által elfogadott bizonyíték arra, hogy Allende a Castrótól kapott fegyverrel – öngyilkos lett volna, mint ahogyan a legtöbb hírforrás valószínűsítette, avagy hősiesen védte az elnöki palotát a betolakodó puccsistákkal szemben, s hősi halált halt – ahogyan Castro állította be 1973 novemberében Havannában, egymilliós tömeg előtt. Tanulságos, hogy a BBC és a Reuters aznap – harminc éve, szeptember 11-én – sommásan annyit jelentett: a Moncadát ért támadásban Allende "életét vesztette".

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Bevált a szobaár-emelés: kevesebb időt töltöttek itt a külföldiek, mégis nőtt a bevétel

Bevált a szobaár-emelés: kevesebb időt töltöttek itt a külföldiek, mégis nőtt a bevétel

Világsztárok itthon, és a BFZ a világban: összeállt a Fesztiválzenekar 2019–20-as programja

Világsztárok itthon, és a BFZ a világban: összeállt a Fesztiválzenekar 2019–20-as programja

Magyar fotós életművéből nyílik kiállítás Rómában

Magyar fotós életművéből nyílik kiállítás Rómában

Németországban készül a jövő tehervonata, 400 km/órával suhanhat

Németországban készül a jövő tehervonata, 400 km/órával suhanhat

Milliók életét könnyíthetik meg az IKEA új találmányai

Milliók életét könnyíthetik meg az IKEA új találmányai

Federerrel együtt edzett Fucsovics Márton

Federerrel együtt edzett Fucsovics Márton