Nincs nukleáris veszély a Nagy Péter cirkálón

Az orosz haditengerészet főparancsnoka kedd délután módosította azt a korábbi kijelentését, amely szerint az atomhajtóműves Nagy Péter rakétacirkálót azért rendelte kikötőbe, mert műszaki hibás és bármikor felrobbanhat.

  • unknown unknown
Nincs nukleáris veszély a Nagy Péter cirkálón
Vlagyimir Kurojedov közölte, hogy az Északi Flotta zászlóshajóján nincs nukleáris biztonsági veszély, bár a lakó- és közös helyiségeinek állapota elégtelen. A tengernagy néhány órávval korábban még azt mondta, hogy a nukleáris reaktorral ellátott cirkáló "bármely percben a levegőbe repülhet."



A meggondolatlannak tűnő megszólalás mögött szakértők a hadseregen belüli hatalmi viszályokat sejtenek. Kurojedov a siralmas helyzetért gyakorlatilag a Nagy Péter parancsnokát, Vlagyimir Kaszatonov ellentengernagyot okolta. Ezért megfigyelők a haditengerészeten belüli hatalmi viszályt feltételeztek a háttérben.



A Nagy Péter tavaly a flotta legjobb hajójának minősült, a kapitány unokabátyja viszont a múlt héten bírálta Kurojedov intézkedéseit a lebontásra szánt K-159 atom-tengeralattjáró elsüllyedésével kapcsolatban - adta hírül a Kommerszant, hozzátéve: Igor Kaszatonov nyugalmazott tengernagyot a bíróság szakértőként hallgatta ki a tavaly augusztusi hajótörésről, amely vontatás közben következett be, és a kilenc fős legénység halálát okozta.



A Nagy Péter két hétig kikötőben marad - mondta Kurojedov, jelezve, hogy személyesen ellenőrzi a hiányosságok kijavítását. A nukleáris cirkáló bázisa a Murmanszk melletti Szeveromorszkban van.



A hadihajó 1996. október 1-jén kezdte meg tényleges szolgálatát. Építése tíz éven át húzódott, és próbaútjain több műszaki probléma jelentkezett. A 251 méter hosszú és 9 méter magas hajó vízkiszorítása 26 396 tonna, legénysége 727 fős, sebessége 32 csomó. Nukleáris meghajtással 60 napig tud haladni.



Manőverező robotrepülőgépek és légvédelmi rakéták indíthatók róla, és két tengeralattjáró-elhárító rendszerrel is rendelkezik. Fedélzetén helyet kapott három helikopter is. Az RSZM-54-es ballisztikus rakéták februári sikertelen indítását Kurojedov a szavatossági idejük lejártával indokolta. Az RSZM-54-eseket először 1987-ben indították, és akkor 7 és fél évben szabták meg szolgálati idejüket. Ezt az időt már több mint kétszer túllépték. (MTI)