A klubban uralkodó állapotokat mi sem jelzi jobban, minthogy az egykori sztárcsapat a mostani idényben mindössze háromszor tudott győzni az eddig lejátszott 13 forduló során (ötször veszítettek, ötször pedig ikszre hozták a meccset), ami a 18 csapatos tabellán csupán a 14-ik helyhez elég. Gólt is mindössze 14-et rúgtak – e teljesítményt csupán a sereghajtó Hansa Rostock és a 17-ik helyen álló SC Freiburg múlja alul.

A 2003/2004-es üzleti évet 67,7 millió eurós nettó veszteséggel hozta a klub – egy évvel korábban még 3,3 millió eurós nyereséget sikerült kitermelni. Ennél is ijesztőbb az adósság drámai ütemű növekedése: egy év alatt 45,3 millió euróval, 118,9 millió euróra emelkedtek a Borussia kötelezettségei, miközben saját tőkéje 148,5 millió euróról 80,8 millió euróra esett.

Pedig a sárga-fekete klub néhány éve még sikert sikerre halmozott. Német bajnoki cím 1995-ben, 1996-ben, majd 2002-ben, Bajnokok Ligája-győzelem 1997-ben, 2000-ben pedig – első német futballklubként - a tőzsdére menetel, amelyet akkor az egész németországi sajtó a modern sportfinanszírozás koncepciójának győzelmeként ünnepelt.

Hogy a lejtmenet pontosan mikor is vette kezdetét, pontosan talán meg sem határozható, egy azonban biztos: a rajongók és a részvényesek (utóbbiak valószínűleg a Borussia bukásának a legnagyobb vesztesei, hiszen papírjaik árfolyama a négy évvel ezelőtti 11 eurós kibocsátási árról mostanra 2,7 euróra süllyedt) a héten lemondott vezetést okolják. A német sajtó szerint joggal: Gerd Niebaum klubelnök és Michael Meier klubmenedzser csaknem két évtizedes regnálását döntési hibák, pénzügyi stiklik és korrupció jellemezték.

A Der Spiegel hetilap egy 1993-as tranzakciót hoz fel példaként. A klubhoz akkor igazolt át a Lazio Rom csapatától a 42-szeres német válogatott Karlheinz Riedle; állítólag az olasz állam által a vételár után visszatérített 1,1 millió márkás áfa soha nem folyt be a Borussia kasszájába. A Der Spiegel információi szerint egy olasz bank viszont évekig küldött számlakivonatokat Niebaum privát címére. Az ex-elnök persze hevesen tagadja a vádat, sőt az Ernst & Young könyvvizsgálót is megbízta a Riedle-transzfer körülményeinek felderítésével.

Tavaly ősszel robbant ki a „pótlékbotrány”; mint kiderült, a Borussia játékosai éveken keresztül vasár- és ünnepnapi pótlékként kapták meg fizetésük számottevő részét. Ez jelentős adó- és járulék-megtakarítást hozott a klubnak, az akkori német törvények ugyanis adómentességet biztosítottak a pótlékkifizetéseknek. A klubvezetés ugyan arra hivatkozott, hogy a meccsek jelentős részét este nyolc óra után, illetve vasárnap játsszák, ám sem a közvélemény, sem a politikusok nem fogadták el ezt az érvelést.

A Borussia új elnökét, az eddigi vezetéshez közel álló Reinhard Rauballt a rajongók és a részvényesek egyaránt gyanakvással fogadták. A bizalmi válságot csak mélyíti, hogy Niebaum ugyan az elnöki posztról lemondott, ám a futballcsapatot és érdekeltségeit működtető, Borussia Dortmund GmbH & Co KGaA ügyvezetői posztját 2006-ig megtartja.

A sportszakértők és tőzsdei elemzők többsége egyetért abban, hogy a szerkezeti és vezetési feltételek továbbra sem megfelelőek a Borussia rendbetételéhez.