Több demokrata szenátor is közölte, hogy amíg a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozása részét képezi a törvénycsomagnak, addig nem fogják megszavazni.
Mark Carney kanadai kormányfő a világpolitikában, Bill Clinton és Barack Obama volt amerikai elnökök pedig az USA-n belül látnak töréspontot Donald Trump agresszivitása miatt, amivel a Fehér Ház ura Grönlandra vetett szemet, és fegyveres szövetségi ügynökök brutalitását engedte szabadon Minneapolisban.
Delcy Rodríguez eddig nem kereste a konfrontációt Washingtonnal, egy vasárnapi beszédében azonban keményebb hangnemet ütött meg az Egyesült Államokkal szemben.
Ég és föld a nyugat-európai és a kelet-európai szélsőjobb véleménye Trumpról a venezuelai elnökrablás és a Grönlanddal kapcsolatos fenyegetőzés után. Orbán lavírozik.
Ifjúkorában Szudánban önkénteskedett, budapesti nagykövetnek is önként jelentkezett. Skót, de mint mondja, ez csak a kiindulópontja annak, ahogyan a világot látja. Miért tanult magyarul? Érti már Magyarországot? Mit szól ahhoz, hogy Orbán már négyszer találkozott Putyinnal 2022 óta? HVG-portré.
Herfried Münkler szerint nem elszólás volt, mint hiszik, amikor Trump Izlandot említette. Trumpé a felelősség azért, amit a tüntetőket lelövő idegenrendészet művel. Az Europol vezetője szerint a rendőri munka nemzetvédelmi feladat lett, mert a maffia és a Kreml egyesíti erőit, sok kiber-, illetve kriptoszakértőt alkalmaz, bérgyilkosként pedig kiskorúakat. Macron trükközik, de Franciaországban a gazdaság helyzete a legnagyobb kockázat, nem a szélsőjobb hatalomra jutása. Témák és vélemények a világsajtóból.
Ilyen amerikai elnököt még nem látott a teljesen tanácstalan és döbbent világ. Grönland példája megmutatta, hogyan védheti meg magát Európa. Mi a lengyelek külön dilemmája ebben a helyzetben? És hogyan fest mindez Amerikából nézve? Nemzetközi lapszemle.
Jókat kacarászott a nagyérdemű a héten a mesterséges intelligencia által generált propagandafotókon, rajta a hős, zsákban meleget hozó Orbánnal, a pingvinekkel táncoló Trumppal. Béke és biztonságteremtőnek mondják magukat. Ezzel csak a valóságot rejtegetik, az egyre kíméletlenebb állami erőszakot. Mit tegyünk mi, szemtanúk?
Három hét telt el azóta, hogy az Egyesült Államok lecsapott Nicolás Maduróra, Venezuela elnökére és feleségére. Egy Venezuelában élő angoltanárral, egy politológussal és egy újságíróval beszélgettünk Trump katonai akciójáról, és arról, azóta hogyan élnek, mi változott országukban. Meséltek óvatosságból titkolt örömről, lassan múló félelemről, ma is sűrűn „tisztított” mobiltelefonokról, gyakori utcai ellenőrzésekről, venéz Voldemortokról és arról is, hogy a „viva la pepa” jegyében miként tudnak olykor a halálosan komoly ügyekben is derűsek maradni.
Szombaton szövetségi ügynökök lőttek le egy férfit az utcán, a kormányzat állítása szerint fegyverrel közelítette meg az ügynököket, de az esetről készült videókon nem ez látszik.