A két országhoz szervesen kapcsolódó, körülbelül 225 négyzetkilométeres himalájai terület Indiához tartozó része a nagyrészt hinduk lakta ország egyetlen muszlim többségű tagállama. A Dzsammu-Kasmír hovatartozásával kapcsolatos nézeteltérések eddig már több esetben vezettek helyi háborúskodáshoz India és Pakisztán között.

A kasmíri helyzetet bonyolítja, hogy India és Kína között is évtizedes határvita dúl a terület északkeleti részéről. A kínai csapatok Tibet 1950-es megszállását követően nyomultak be a Ladakh nevű kasmíri területre, és annak megszállt részén 1957-re katonai útvonalat építettek ki, összeköttetést teremtve Hszincsiang tartomány és Tibet között. Az indiaiak csak évekkel később vették észre az út létezését, ami sorozatos határvillongásokhoz, majd az 1962-es indiai–kínai háború kirobbanásához vezetett.

A fél évszázada nyitott „kasmíri kérdés” középpontjában – a területi vitán túl – a térségben többségben lévő muszlimok és az iszlám terjeszkedésének veszélyétől tartó hinduk közötti ellentétek állnak.

2006-ban a Kasmírba látogató indiai turisták több támadásnak is célpontjai voltak.

.