Teljes egészében nemzeti illetékesség az Európai Unióban, hogy egy-egy tagország kinek és milyen módon ad állampolgárságot, így az Európai Bizottság továbbra sem kívánja kommentálni a hét végi magyarországi népszavazás kimenetelét - hangoztatta hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület szóvivője. Pietro Petrucci kijelentette, Magyarországnak teljes joga volt, hogy népszavazást tartson a kettős állampolgárság ügyében, ahhoz a testületnek nincs hozzáfűznivalója.
Brüsszel már csak azért sem kíván állást foglalni, mert a szavazásnak még nincs meg a hivatalos végeredménye, ráadásul a nem hivatalos adatok azt jelzik, hogy a voksolás nem volt eredményes - tette hozzá a szóvivő. Jelezte, ez az álláspont érvényes a kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazásra is.
A brüsszeli döntéshozókat is befolyásolni tudó, Financial Times című brit napilap hétfőn - bármiféle forrásmegjelölés nélkül - azt írta, hogy az EU nem ellenzi a kettős állampolgársággal kapcsolatban népszavazásra bocsátott magyar elképzelést. Petrucci - a bel- és igazságügyekért felelős biztos szóvivője - ezzel kapcsolatban azt monda, hogy az ellenzés vagy nem ellenzés kategóriája ez esetben szóba sem jön, mert olyan lépésről van szó, amely kívül esik a közösségi kompetenciákon.
Bizottsági források hétfőn ismét emlékeztettek arra, hogy uniós szemszögből a magyar állampolgárok számának jelentős megnövekedése sem hozna komoly változást, hiszen legjelentősebb számban a hamarosan EU-taggá váló Romániában, illetve a már uniós tag Szlovákiában élnek magyarok. A tagságtól még távolabb tartó országokban élő magyarok száma pedig nem annyira számottevő, hogy súlyos fejtörést okozzon az uniónak.
Az EU már korábban jelezte: akik Magyarországon teljes jogú állampolgárrá válnak, automatikusan EU-állampolgárok is lesznek, és szabadon utazhatnak az unió területén belül. Az EU többi 24 tagállamában azt a személyt, aki a magyar hatóságok által kiadott azonosító okmánnyal igazolja magát, magyar állampolgárnak tekintik.
Még a népszavazás előtt az Európai Parlament egyik szakértője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén ugyancsak kijelentette: az EU nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár az unión kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége. Ewa Klamt, az EP néppárti csoportjának vezető képviselője azt hangoztatta, hogy ez mindig is nemzeti illetékesség volt az unióban.
Brüsszel már csak azért sem kíván állást foglalni, mert a szavazásnak még nincs meg a hivatalos végeredménye, ráadásul a nem hivatalos adatok azt jelzik, hogy a voksolás nem volt eredményes - tette hozzá a szóvivő. Jelezte, ez az álláspont érvényes a kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazásra is.
A brüsszeli döntéshozókat is befolyásolni tudó, Financial Times című brit napilap hétfőn - bármiféle forrásmegjelölés nélkül - azt írta, hogy az EU nem ellenzi a kettős állampolgársággal kapcsolatban népszavazásra bocsátott magyar elképzelést. Petrucci - a bel- és igazságügyekért felelős biztos szóvivője - ezzel kapcsolatban azt monda, hogy az ellenzés vagy nem ellenzés kategóriája ez esetben szóba sem jön, mert olyan lépésről van szó, amely kívül esik a közösségi kompetenciákon.
Bizottsági források hétfőn ismét emlékeztettek arra, hogy uniós szemszögből a magyar állampolgárok számának jelentős megnövekedése sem hozna komoly változást, hiszen legjelentősebb számban a hamarosan EU-taggá váló Romániában, illetve a már uniós tag Szlovákiában élnek magyarok. A tagságtól még távolabb tartó országokban élő magyarok száma pedig nem annyira számottevő, hogy súlyos fejtörést okozzon az uniónak.
Az EU már korábban jelezte: akik Magyarországon teljes jogú állampolgárrá válnak, automatikusan EU-állampolgárok is lesznek, és szabadon utazhatnak az unió területén belül. Az EU többi 24 tagállamában azt a személyt, aki a magyar hatóságok által kiadott azonosító okmánnyal igazolja magát, magyar állampolgárnak tekintik.
Még a népszavazás előtt az Európai Parlament egyik szakértője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén ugyancsak kijelentette: az EU nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár az unión kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége. Ewa Klamt, az EP néppárti csoportjának vezető képviselője azt hangoztatta, hogy ez mindig is nemzeti illetékesség volt az unióban.
