A kínai hatóságok öt vallást ismernek el: a buddhizmust, az iszlámot, a taoizmust, a katolicizmust és a protestantizmust. A szövegek külön elítélik a hátrányos megkülönböztetéseket és a hivatalnokok hatalmi visszaéléseit a hívőkkel szemben, s a dekrétumokat hivatalosan "a kínai állampolgárok vallásszabadságának védelme felé tett jelentős lépésként" értékelik "a gyors társadalmi-gazdasági fejlődés összefüggésében". Ugyanakkor egyes megfigyelőket aggaszt, hogy csak az állam által elismert egyházaknak és vallási közösségeknek van joguk a létezésre.

© AP

"Az új szabályozók kétélűek" - vélekedik Csan Kim-kvung, a hongkongi keresztény tanács Kína-szakértője. Ugyanis a korábbinál jobban rögzítik minden szinten a hatóságok felelősségét e téren, és azt is megszabják, melyek azok a vallási tevékenységek, projektek és kiadványok, amelyek fölött az államnak ellenőrzést kell gyakorolnia. "A nem regisztrált vallási csoportok szempontjából megnőtt a kínai kormány hatalma a betiltások és a szankciók terén" - vélekedett a szakértő. Szerinte ezzel megszűnnek a "szürke zónák", amelyek féllegális működést biztosítottak egyes csoportoknak.

A gazdasági liberalizmus és az erősödő anyagiasság évek óta együtt jár a vallásgyakorlás feléledésével Kínában, elsősorban vidéken, s a kormány ebben fenyegetést lát. Nicolas Becquelin, a Human Rights In China emberjogi szervezet kutatási igazgatója emlékeztet arra, hogy a pekingi kormány egyfelől a vallást "a nép ópiumának" tekinti, másfelől viszont húsz éve megpróbálja kezelni, sőt kiirtani.

"A kormány a vallási tevékenység regisztrálását politikai ellenőrzésre használja fel. Ez a legteljesebb önkény" - tette hozzá Becquelin, hangsúlyozva, hogy Kínában egy kormányrendelet megsértése akár négyévi börtönbüntetést is maga után vonhat ítélet nélkül. "Kínának feltétel nélküli, igazi vallási jogokat kellene adnia. Amit most tesz, az visszalépés" - mondta az emberjogi kutató.

Más elemzők viszont kifejezetten jó hírnek tartják az új dekrétumokat. Anthony Lam hongkongi katolikus értelmiségi biztató jelnek tekinti, hogy az új szabályozók - a korábbiakkal ellentétben - említést tesznek a hatalmi visszaélésekről. Csan szerint az irányelvek még nehezebbé teszik az eddig is keményen elnyomott illegális hívőknek - mint a Falunkung-szekta és a Vatikánhoz kötődő keresztény közösség tagjainak - életét, ugyanakkor az állam által megtűrt egyházak nagyobb védelmet élveznek majd.