szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Öt palesztint lőttek le izraeli katonák a Gázai-övezetben lévő Hán Júniszban, miután csütörtökön hajnalban tíz harckocsival behatoltak az ottani menekülttáborba - jelentették szemtanúk és orvosi források.

Az izraeliek lövései két 17 éves fiúnak okoztak halálos sebeket, a három másik áldozat közül kettő a Hamász szélsőséges palesztin szervezet katonai szárnya, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok, a harmadik a Fatah mozgalomhoz kötődő Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai tagja volt. További öt palesztin megsebesült a támadás során.

Az izraeliek hangosbeszélőkön szólították fel a helyi lakosokat, hogy maradjanak otthon. Az izraeli hadvezetés azzal indokolta a műveletet, hogy a településről rakétákat lőnek ki izraeli célpontokra, és ennek igyekeznek véget vetni a behatolással, amely a harmadik volt az elmúlt két hét leforgása alatt.

A 2000 szeptemberében kezdődött intifáda eddig 4651 emberéletet követelt, 3606 palesztin és 970 izraeli halt meg a harcokban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Srí Lanka visszautasította az izraeliek segítségét

Az izraeli hadsereg orvosaiból és az egészségügyi szakszolgálat katonáiból álló 150 fős küldöttség kedden kénytelen volt lemondani Srí Lanka-i segélymisszióját, miután a dél-ázsiai ország, amely egyike a szökőár-katasztrófában legsúlyosabban érintett államoknak, nem hajlandó fogadni a csoportot - közölték izraeli katonai források.

2004: az év krónikája

Arafat halála és az izraeli-palesztin viszály

Egy párizsi kórházban, napokig tartó haláltusa után, november 11-én elhunyt a 75 éves Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke, akit a Kairóban tartott búcsúztató ceremónia után a ciszjordániai Rámalláhban temettek el. A palesztin vezetőt hirtelen rosszra fordult egészségi állapota miatt szállították a francia fővárosba rámalláhi főhadiszállásáról, ahol lényegében izraeli házi őrizetben töltötte életének utolsó éveit. Arafatot 1969-ben választották a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) élére, amely először Jordániából, majd Libanonból folytatott gerillaháborút Izrael ellen, miközben világszerte több terrorista merénylet ért különböző zsidó érdekeltségeket. A palesztin vezető az 1993-ban megkötött oslói megállapodásért - az akkori izraeli vezetőkkel közösen - Nobel-békedíjat kapott, de 2000-ben nemet mondott Ehud Barak izraeli kormányfő ajánlatára az amerikai Camp Davidben folyó béketárgyalásokon, és ugyanabban az évben kitört a második palesztin lázadás, az intifáda.