Rafik Hariri © AP

A lemondás után is megőrizte azonban politikai befolyását. A közelmúltban csatlakozott azokhoz az ellenzéki felhívásokhoz, amelyek sürgették, hogy Szíria vonja ki Libanonban állomásozó mintegy 14 ezer katonáját, még a májusra kitűzött parlamenti választások előtt.

Szíria határozottan elítélte a hétfői merényletet. Mahdi Dahlalláh tájékoztatásügyi miniszter "terrorakciónak" minősítette a merényletet, amelynek "célja Libanon destabilizálása". Később a miniszter megjegyezte: olyan időpontban ölték meg Haririt, amikor mind Libanonra, mind Szírára "nagy nemzetközi nyomás nehezedik, amelynek célja Izrael vágyainak megvalósítása a térségben. Ez (a merénylet) nem választható el a fenti nyomástól."

Ismeretlen terroristák?

Egy mostanáig ismeretlen iszlám csoport vállalta a merénylet elkövetését az al-Dzsazíra arab hírtelevízióhoz eljuttatott videofelvételen. A katari székhelyű hírtévében hétfő este bemutatott képsorokon egy fiatal, fehér turbános, fekete ruhás, hosszú fekete szakállas férfi fekete zászló előtt elmondta, hogy az "an-Naszr val Dzsihád fí Bilád es-Sám" (Győzelem és Szent Háború Nagy-Szíriában) elnevezésű csoporthoz tartozik, és öngyilkos merénylőjük végzett az általa zsarnoknak nevezett volt libanoni kormányfővel. Közölte az elkövető nevét, s további hasonló robbantásokkal fenyegetőzött. Utalt arra is, hogy tettükkel Szaúd-Arábiában meggyilkolt mudzsáhid testvéreik halálát bosszulták meg, és Haririt a szaúdi "rezsim ügynökének és gonosz eszközének" minősítette.

Szíria a 70-es években dúló libanoni polgárháború idején egyre nagyobb befolyásra tett szert a szomszédos országban. Csapatainak nagy érdemei voltak a háború lezárásában. Az utóbbi években azonban egyre többen sürgették Libanonban a szíriai egységek távozását, amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa is felszólította Damaszkuszt - eredmény nélkül.

A londoni székhelyű királyi külpolitikai intézet elemzője, Rime Allaf szerint a robbantás mögött "egy külföldi hírszerzés áll, nem pedig kis csoport". Bárki követte is el, a "célja az volt, hogy káoszba döntse Libanont, miközben Szíriára mutogat. Nem tudom elhinni, hogy Szíriában bárki is olyan naiv volna, hogy azt gondolná, ez használ (a szíriaiaknak)". Az elemző egyúttal emlékeztetett: Izrael keze benne volt korábban számos libanoni merényletben, "de miért akarnák (az izraeliek) éppen most felkavarni a dolgokat?".
 
A volt libanoni kormányfő útban volt hazafelé a belvárosból, ahol parlamenti képviselőkkel találkozott - közölte Hariri egy testőre. Amikor a gépkocsikonvoj behajtott a Corniche-öböl mentén fekvő negyedbe, kikapcsolták az autókba beépített készülékeket, amelyek képesek robbanószerkezet érzékelésére - állította a testőr, az intézkedés okát azonban nem nevezte meg.

"Egy ilyen művelet végrehajtására olyan terrorszervezet képes, mint a cionista rezsim, amelynek célja kárt okozni Libanon egységének" - jelentette ki Hamid Reza Aszefi iráni külügyi szóvivő. Aszefi előzőleg hangsúlyozta, hogy "az Iráni Iszlám Köztársaság határozottan elítéli a Rafik Hariri életét kioltó terrorcselekményt". A szóvivő "megfontoltságra és éberségre" szólította fel a libanoniakat annak megakadályozására, hogy "a cionista rendszer ne valósíthassa meg gyászos és terjeszkedő terveit".

Szilvan Salom izraeli külügyminiszter viszont Szíriát gyanúsította a hétfői merénylet elkövetésével. "Nem állíthatom bizonyossággal, hogy Szíria áll a merénylet mögött, de sok olyan csoport van a térségben, amely elkövethette" - fogalmazott a miniszter a Szíria által támogatott radikális mozgalmakra utalva.

"Nincs semmi kétség, hogy Szíria, amely támogatja a Hezbollahot, az Iszlám Dzsihádot és más, a Közel-Kelet demokratizálását ellenző csoportokat, nem örül a közelgő libanoni választásoknak. A legutolsó dolog, amit kíván, hogy Libanon elhagyására kényszerítsék" - szögezte le Salom az izraeli katonai rádiónak nyilatkozva.

Sürgette a kivonulást

A 60 évesen elhalálozott dollármilliárdos egykori kormányfő, aki építési vállalkozó, bankár s egy szerteágazó gazdasági birodalom irányítója volt egy személyben, tavaly októberben mondott le a kormányfői posztról, az Emile Lahud elnökkel vívott hatalmi harc nyomán. Hariri az utóbbi időben odaállt azon ellenzéki csoportok mögé, amelyek követelik Szíriától, hogy még a májusi libanoni parlamenti választások előtt adja föl a Földközi-tenger mentén fekvő kis országban játszott szerepét. Szíria, amely csapatokat állomásoztat Libanonban, döntő befolyással bír a bejrúti belpolitika alakulására.  Lahud elnök Szíria-barát szövetségesei Haririt gyanították az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptemberi határozata mögött, amely felszólította Damaszkuszt: vonja ki katonáit Libanonból, és hagyjon fel a libanoni belügyekbe való beavatkozással.

Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes viszont kijelentette: nem tudja, ki követhette el a merényletet. Mint mondta, Hariri veszélyes országban élt, és a libanoni kormánynak ellenőrzése alá kellene vonnia a helyzetet, különben kiteszi magát az ilyen merényleteknek.

Bassár el-Aszad szíriai elnök elítélte "a szörnyű bűntettet", s a szíriai kormány és nép nevében támogatásáról biztosította "a testvéri Libanont e veszélyes helyzetben". A szíriai elnök felszólította a libanoni népet, hogy "erősítse meg nemzeti egységét, s ítélje el azokat, akik zavart akarnak kelteni és viszályt szítani".

Mahmúd Abbász palesztin elnök elítélte a "rettenetes bűntettet". Emlékeztetett, hogy a palesztin nép soha nem felejti el a szabadságáért és függetlenségéért folyó harcban az elhunyt kormányfő által nyújtott támogatást.

"Elrettentő bűntett"

Az egyiptomi elnöki hivatal is "elrettentő bűntettnek" nevezte a merényletet, és reményét fejezte ki, hogy az nem okoz kárt Libanon biztonságának. Hoszni Mubarak elnök "kéri a mindenható Istent, hogy óvja meg Libanon egységét, biztonságát és stabilitását" - áll a hivatal közleményében.

A szaúdi kormány Abdallah bin Abdel-Aziz trónörökös elnökletével tartott heti ülésén őszinte részvétét tolmácsolta az elhunyt családjának és a libanoni népnek, megerősítve, hogy "a királyság teljes egészében elutasítja az ártatlanok ellen irányuló, a káosz és a rombolás népszerűsítését célzó terrorcselekedeteket".

Jordánia kormánya határozottan elítélte a támadást, "csakúgy, mint minden, bármilyen körülmények között elkövetett politikai merényletet". Ez a terrorcselekmény Libanon és a térség biztonsága és stabilitása ellen irányul - szögezte le Aszma Hodr kormányszóvivő.

Terroristák műve?

Ijád Allávi iraki átmeneti kormányfő szerint e terrorista kezek által elkövetett gyáva cselekedet célja a libanoni nép egységének és szabadságának kikezdése volt.

Az Arab Liga elítélte "a veszélyes terrorcselekményt", és figyelmeztetett annak súlyos libanoni kihatásaira. Amr Musza főtitkár "mély szomorúságát és fájdalmát" fejezte ki "egy ilyen jeles és kiváló arab, libanoni és nemzetközi személyiség halála miatt".