Li Csao-hszing kínai külügyminiszter szerint Kína mindenképpen jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal és Japánnal, ám továbbra sem hajlandó lemondani Tajvanról. „Kína a szuverenitása elleni támadásként és a belügyeibe történő beavatkozásként értékelne bármilyen lépést, amely Tajvant akár direkt, akár indirekt módon az amerikai-japán biztonsági együttműködés hatáskörébe vonná. Li Csao-hszing a kínai törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés szombaton kezdődött idei ülésszakához kapcsolt egyik nemzetközi sajtókonferencián beszélt erről.

Washington és Tokió a múlt hónapban közös nyilatkozatban szólították fel Pekinget, hogy tartózkodjon bármiféle agresszív megnyilvánulástól a hivatalosan Kína részének számító, ám a nemzetközi status quo értelmében önálló szigettel szemben. A kínai partokról jelenleg mintegy 700 ballisztikus rakéta mered a renegát Tajvanra, az Országos Népi Gyűlés pedig jelen ülésszaka folyamán tervezi elfogadni az úgynevezett „elszakadás-ellenes törvényt”. A jogszabályban tételesen benne foglaltatnak majd azok a feltételek, amelyek megvalósulása esetén Kína katonailag is felléphetne Tajvannal szemben.

A kínai külügyminiszter emellett kitért az amerikai-japán stratégiai együttműködésre is. Li Csao-hszing úgy véli, hogy az egyre előrehaladottabb állapotban lévő amerikai-japán katonai kapcsolatoknak „szigorúan bilaterális” dimenzióban kell maradniuk, amennyiben ugyanis túlterjeszkednének ezen, azzal Washington és Tokió „súlyosan veszélyeztetnék az egész ázsiai régió biztonsági stabilitását”.

Ugyanígy kulcskérdés lenne, hogy Japán mondjon le a Tiaoju-szigetekről, amelyek hovatartozása évtizedek óta vita tárgyát képezi Peking és Tokió között. Kínában a napokban több zajos Japán-ellenes tömegtüntetés zajlott a szigetek kérdése kapcsán, elemzők szerint aligha véletlenül most.