szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Németország nyugati területein élők 24, a keletiek 12 százaléka szeretné, ha még állna a berlini fal, amely a hidegháború éveiben kettéválasztotta a várost - állítja egy felmérés.

A Forsa közvélemény-kutató intézet és egy berlini egyetem közös felmérése szerint a nyugat-berliniek körében 11 százalék kívánja vissza a falat, a kelet-berliniek esetében pedig 8 százalék.

1989. november 9-én kezdődött el a berlini fal ledöntése, az 1990. október 3-án befejezett német újraegyesítés első lépéseként. Az újraegyesítés után befektetett milliárdok azonban nem leheltek új életet a keletnémet gazdaságba, e terület nagy munkanélküliséggel és más problémákkal küszködik, miközben az újraegyesítés hatalmas költségei miatt romlott a nyugatnémetek életszínvonala.

A felmérés szerint a keletiek 47 százaléka azzal magyarázza a kölcsönös bizalmatlanságot, hogy a nyugati rész mintegy gyarmatként vette birtokába a keletit. A nyugatiak 58 százaléka szerint viszont a keletiek az önsajnálat mocsarában hemperegnek ahelyett, hogy tennének sorsuk jobbra fordulásáért.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Világ

A berlini fal-per utolsó ítélete

A hétfőn elítélt német határőr pere volt az utolsó, amelyet a berlini falnál keletnémet oldalról eldördült halálos lövések, illetve halált okozó súlyos testi sértések miatt rendeztek.