szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szófiába és Moszkvába vezetnek a szálak a pápa elleni 1981-es merénylet és elkövetője, Ali Agca ügyében a keletnémet titkosszolgálat volt vezetőjének levelei szerint, s a Stasi-akták alapján a bolgárok voltak a végrehajtók, a KGB pedig a parancskiadó - írta szerdai számában a Corriere della Sera című olasz napilap.

A milánói lap azt állítja a csak közvetve, bolgár sajtónyilatkozatok alapján idézett Stasi-aktákra hivatkozva, hogy a KGB, az egykori szovjet állambiztonsági szolgálat adott parancsot a pápa elleni merényletre, s bolgár ügynökök voltak a végrehajtók.

© AP
A Corriere della Sera szerint e dokumentumok tucatnyi lapon keresztül bizonyítják azt a forgatókönyvet, hogy a bolgár végrehajtók Agcát és más török terroristákat bérgyilkosokként használták fel. Az egykori NDK titkos ügynökeinek jutott feladatul az egész akció irányítása, illetve a nyomok eltüntetése és a nyomozás tévútra terelése az 1981-es merénylet után.

E leveleket az olasz lap állítása szerint a német kormány ásta elő a Stasi-archívumokban, s adta át Bulgáriának. Szófia ugyanakkor - mint a bolgár kormányszóvivő a napokban ígéretet tett erre - e dossziét átadja az olasz parlament úgynevezett Mitrohin-bizottságának, amely az egykori kelet-európai szocialista országok titkosszolgálatainak olaszországi tevékenységét vizsgálja.

A dokumentumok az olasz lap szerint bizonyítják a KGB, a Stasi és a bolgár titkosszolgálat érintettségét és egyben - igaz, eltérő mértékű - felelősségét is.

Krímben született ötlet (Oldaltörés)

A Corriere della Sera állításait bolgár sajtónyilatkozatokra alapozza, amelyek szerint a német fél által átadott "ezer dokumentum közül 10, esetleg 60 oldal - főként levelezések - foglalkozik a pápa elleni merénylettel, s amelyekben az NDK titkosszolgálatának ügynökei segítséget és együttműködést kérnek bolgár kollégáiktól, hogy ki lehessen védeni a balkáni köztársaságnak a pápa elleni merényletben való érintettségére vonatkozó verziókat".

Az olasz lap szerint ezzel egybehangzóan nyilatkozott a merénylet ügyét vizsgáló Ferdinando Imposimato olasz bíró is az Oggi című olasz hetilapnak is, aki Markus Wolf egykori Stasi-főnökkel folytatott beszélgetéseire hivatkozva utalt a KGB, a Stasi és a bolgár titkosszolgálatok érintettségére.

Imposimato szerint a kudarccal végződött merénylet után e titkosszolgálatok mindent megpróbáltak, egészen a pápa és az akkori olasz köztársasági elnök, Pertini zsarolásáig, hogy rábírják őket a börtönben vallani kezdett Ali Agca szabadon bocsátására.

Az olasz bíró azt állítja, hogy a pápa elleni merénylet terve még 1979-ben született a Krímben, Andrej Gromiko és Leonyid Brezsnyev lengyel vezetőkkel folytatott megbeszélésén.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Magyar-német közös vizsgálat a Stasi-vagyon útjáról

Ma kezdte meg munkáját a volt NDK-ból származó pártvagyon útját vizsgáló magyar-német vegyesbizottság – tudatta a Miniszterelnöki Hivatal kedd esti közleménye. A német parlament szerint néhány magyar bank akadályozza a vizsgálatot.

MTI Világ

KGB-s ügynöklista került az internetre

Egy lengyel internetes honlap tette közzé szerdán mintegy hatvan olyan személy névsorát, akik feltehetően az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB tartalékosai voltak Litvániában.

Világ

Elárverezték a Stasi-főnök plecsnijeit

Heinrich Mielke, az egykori NDK Stasi néven ismert és rettegett állambiztonsági szolgálatának főnöke hagyatékából árvereztek el a rendjeleket, érméket és más tárgyakat a hétvégén Hamburgban.

Pénzügyek

Stasi-nyomkeresők

A Magyar Nemzeti Bank a külön üzletágként működött "állami számlagyári" praktikák egyik vélt szereplőjeként bukkant fel a volt NDK pártvagyona után kutató német elemzésekben. További magyarországi pénzforgatási nyomok is fellelhetők az egykori keletnémet pártvállalatok mindmáig homályos történetében.

Itthon

A KGB, a Stasi és a Securitate hálózatépítése Magyarországon

A külföldi kémszervezetek érdeklődése 1988 eleje óta fokozódott Magyarország iránt, Moszkva, Berlin és Bukarest akkoriban már nem hitt a magyar politikai, belügyi vezetéstől kapott hivatalos tájékoztatásoknak, és mindhárom hírszerző szervezet erőltetett ütemű hálózatépítésbe kezdett Magyarországon.