A konzervatív Le Figaro keddi száma szerint Kelet-Európa pontosan megértette, hogy az alkotmány francia ellenzőinek tarka forgatagában előkelő helyet foglaltak el a "Kelet-Európa-ellenesek". Ez az első alkalom, hogy az új tagállamok - amelyek számára Nyugat-Európa egyrészt a stabilitás és a gazdagság szimbóluma volt, másrészt Kelet-Európa növekedésének támogatója - egyértelműen látják, hogy "a nyugati társadalmak mély identitásválsággal küszködnek, amely aligha segíti a keleti stabilitást".

Az alkotmány elvetése az egy évvel ezelőtt a 40 éve kettészakadt kontinens történelmi egyesüléseként ünnepelt EU-bővítés utólagos elutasításává vált Franciaországban, ami a bővítés folytatását is megkérdőjelezheti a francia lap szerint.

Ugyanakkor a lap meglátása szerint az érzések sokkal ellentmondásosabbak, mert a már csatlakozott lengyelek, baltiak és magyarok tulajdonképpen örülnek, hogy a "morális és szociális leckét osztogató Franciaország" háttérbe szorul, és a politikai Európa meggyengülésével megnyílik az út egy a gazdaságra koncentráló, angolszász érdekeltségű Unió irányába.

A berlini fal leomlásáig Párizs az emberi jogok és a szabadság szimbóluma volt a vasfüggöny mögé szorult országok számára.
 
"Franciaország még mindig olyan várakozásokat kelt (Keleten), amelyekről a franciáknak fogalmuk sincs" - nyilatkozott a lapnak egy francia diplomata. A rendszerváltás után viszont Franciaország sem politikailag, sem gazdaságilag nem volt jelen az Unióhoz való csatlakozásért folytatott hosszú menetükben - emlékeztet a Le Figaro.

Az iraki háború kirobbanásának pillanatában Kelet-Európa meglepődve tapasztalta, hogy Párizs kész szövetséget kötni Putyin Oroszországával, csak hogy ellentmondjon az Egyesült-Államoknak. A konzervatív újság magyarázata szerint ez érthetetlen választásnak bizonyult Kelet-Európában, amely mindig is Washington védőszárnyait élvezte, s az a tény, hogy Jacques Chirac vita helyett a hallgatást tanácsolta a keletieknek, felháborodás keltett.

Az európai alkotmány kampányában felhozott érvek a gyártóüzemek áttelepítéséről, majd a szerződés elvetése a Le Figaro értékelése szerint egyértelművé tette a kelet-európainak, hogy "nem partnerként, hanem zavaró tényezőként és tisztességtelen konkurenciaként kezelik őket Franciaországban, amely döntésével végleg hátat fordított a történelmileg Németország és Oroszország érdekszférájába tartozó térségnek".

A lett sajtót és Vaclav Klaus cseh államfőt idézve a Le Figaro felhívja a figyelmet, hogy Kelet-Európát az unióban a gazdasági perspektíva, és nem a politikai alapok érdeklik: "nem nézik rossz szemmel (az újonnan csatlakozott országok) a francia-német páros meggyengülését, amely a nemzeti szuverenitására kényesebb és gazdaságilag liberálisabb perifériára ráerőltette döntéseit. A francia szavazat ellentmondása, hogy Franciaország azt a szociális gazdasági piactervet temette el, amelyet a brit és kelet-európai liberálisok ellenében védett" - zárja elemzését a konzervatív lap.