Erről a Financial Times című brit politikai-pénzügyi napilap írt kontinentális kiadásában. Az uniós ügyek leghívebb támogatójának tartott nagyhercegségben a legutóbbi időkig elképzelhetetlen lett volna, hogy a lakosság ne fogadja el az integrációt erősítő, a 25 ország együttműködését gördülékenyebbé tevő alkotmányt.

Még a legfrissebb felmérések szerint is a támogatók tábora a nagyobb, de arányuk egy hónap alatt 59-ről 46 százalékra esett, míg az elutasítást tervezők köre 23-ról 36 százalékra nőtt. A jelenségben minden bizonnyal nagy szerepe van az alkotmány elleni franciaországi és hollandiai érveknek.

A tíz éve a kormány élén álló Juncker - a francia és holland vezetőkkel ellentétben - mindmáig nagyon népszerű hazájában, és sokan őt várják az alkotmánnyal létrehozandó uniós elnök posztjára. Ő azonban máris azzal fenyegetőzött, hogy távozik a kormány éléről, ha a július 10-i szavazáson a szerződés nem nyeri el a 460 ezer fős lakosság tetszését.

Luxemburg az EU leggazdagabb országa és egyik legnagyobb nettó haszonélvezője az uniónak. Lakosságának csaknem 40 százaléka külföldi, és naponta ezrek járnak oda dolgozni a határon túlról. Ebből a szempontból uniós mintaállamnak is tekinthető, ám a lakosság egy részét - nem utolsósorban a "nem"-ért élénken kampányoló szélsőséges politikai erők érvelésének köszönhetően - aggasztja az uniós integráció lazulása, a török EU-tagság kilátása és az angolszász jellegű szabadpiac uniós kilátása.

Sokan emellett ott is úgy érzik, hogy a népet már korábban, a keleti EU-bővítés előtt meg kellett volna kérdezni az integráció folytatásának kérdéséről. Az országban utoljára 1937-ben tartottak népszavazást, uniós ügyben pedig most először fordul az - alkotmányt elkötelezetten támogató - politikai elit a lakossághoz - derül ki a londoni lap kontinentális kiadásának összeállításából.